Egy jobbikos közvéleménykutatás tanulsága

Egy jobbikos közvéleménykutatás tanulsága

2018.03.17. 9:03

Az Iránytű intézet készített egy felmérést a körzetben, majd abból kimazsolázgatott néhány számot, ami azt mutatja, amit mutatni szeretnének. De nézzünk a számok mögé, és megláthatunk egy másik képet is.

A lakosság 42%-a el akar menni szavazni de még nem tudja kire szavazzon, vagy nem akarja megmondani kire szavaz. Ez kétszer annyi embert jelent, mint ahányan biztosan a Fideszre akarnak szavazni (ez 21%) és több, mint háromszor annyi, ahányan a Jobbikot választanák (13%). 

Mit jelent ez?

Azt, hogy mi, a normális, pártokban, pártoknak nem hívő emberek vagyunk az a csendes többség, akik ezt a választást eldönthetik. 

Ha még az Iránytű is azt méri, hogy 2x annyian vannak az egyértelmű pártpreferenciával nem rendelkező  emberek, mint a biztosan a Fideszre szavazók, akkor ha segít nekem mindenki eljutni hozzájuk a következő három hétben, nem kell foglalkoznunk sem a Jobbikkal, sem a DK-val.

Ezen dolgozzunk a következő három hétben!

2018.04.10. 8:57

Például népszavazással kellene kikényszeríteni. Ha a reálgazdaságban így mérnék a dolgokat, fejreállna minden. A képviseleti legitimáció ebben a rendszerben nem mérhető, torz, aránytalan. Azért mert a politika saját magának alakította ki így, természetesen változtatni ezen csak akkor hajlandó, ha rákényszerül. Jelenleg még egy történelmi kataklizma, világháború sem kényszeríti ki, mert ostobák. Hitler hogyan került hatalomra? Pontosan egy ilyen torz, aránytalan legitimációs rendszerben. Na és tanultak belőle, változtattak rajta? Dehogy, néhol még jobban eltorzították, nem látnak az orruknál előbbre. Vagyis az események tehetetlen szemlélői vagyunk. A közvélemény kutatók is erről sírnak évtizedek óta. 

Ami meg a bonyolultságot illeti: Nincsenek bonyolult vagy egyszerű dolgok, csak megértett, megtanult vagy meg nem értett dolgok vannak. 

2018.03.24. 13:17

Kedves Mina!

Ezt írod:

"Egy képviseleti demokrácia milyen alapon érvénytelenít, zár ki választói véleményeket, rétegeket csak azért mert nemmel akarnak szavazni. Például azt aki nemet mond ha a jelölt hiteltelen, vagy semmit nem tud róla, vagy nem hisz neki. Mivel az információ mértékegysége a bit kétállapotú (igen-nem), ezért minden egyéni jelöltre és pártra igennel vagy nemmel kellene szavazni! Ez felel meg az információelmélet, a matematika, méréstechnika alapvető tételeinek."

Teljesen igazad van, azonban ez - gondolom én! - nem lenne olyan egyszerű.

Talán járhatóbb út lenne az, hogy - ahogy Te is írod - ha a jelölt hiteltelen, illetve ez a megválasztása után derül ki róla, és ez bizonyítható is, az ígéreteit be nem tartó, a választóit félrevezető képviselő legyen VISSZAHÍVHATÓ! Mégpedig AZONNAL!!!
 
Törvénymódosítás kellene csak hozzá, de sajnos pont ez az, amit a képviselők SOHA NEM szavaznának meg!:(((

Amit pedig a közvéleménykutatás "manipulatív" jellegéről írtál, az is igaz.
Bizony, hogy befolyásolhatja főleg azokat, akik nem kísérik folyamatosan figyelemmel a kampány ideje előtti és alatti történéseket.

2018.03.23. 2:33

 Mindig a bizonytalanok megszólításáról ábrándozik az ellenzék. Pedig sok bizonytalan, határozott nemekkel voksolva fejezné ki nemtetszését, az egyetlen kötelező igen helyett, ha tehetné. Ennek lehetőségével lehet őket megszólítani.

 

Egy képviseleti demokrácia milyen alapon érvénytelenít, zár ki választói véleményeket, rétegeket csak azért mert nemmel akarnak szavazni. Például azt aki nemet mond ha a jelölt hiteltelen, vagy semmit nem tud róla, vagy nem hisz neki. Mivel az információ mértékegysége a bit kétállapotú (igen-nem), ezért minden egyéni jelöltre és pártra igennel vagy nemmel kellene szavazni! Ez felel meg az információelmélet, a matematika, méréstechnika alapvető tételeinek.

 

Ezért a jelenlegi választási rendszerben a választói akarat, vagyis a jelöltek legitimáció mérése, nem mérés, hanem manipuláció. Az informatika jelenlegi szintjén ez egy őskövület, amely az utolsókat rúgja, tőlünk nyugatra is.

 

 

 

2018.03.22. 21:17

Igazad lesz, összecsúszott a nem tudja és a nem akarja megmondani. Köszönöm a helyesbítést.

2018.03.22. 19:37

Tisztelt Képviselő Jelölt Úr!

 

Azt írod, hogy "... nézzünk a számok mögé", és a következő méretes csúsztatással folytatod: "A lakosság 42%-a el akar menni szavazni de még nem tudja kire szavazzon. " Ezzel szemben a hivatkozott felmérésben  annyi olvasható, hogy 27% szavazna de nincs pártja, 15% pedig szavazna, de nem válaszol. (Vagyis nem mondja meg, hogy kire szavazna)

Abban igazad van, hogy ezt a két utóbbi számot összeadva 42 az eredmény, de az nyilvánvalóan nem igaz, hogy nem tudják kire szavazzanak! 15% ugyanis tudja, csak nem árulja el. Ettől föggetlenül a 27% is több mint a a 21%, ami a Fidesz támogatottsága a hivatkozott felmérés szerint, és ha ezt a 27 százalékot mindet megszerzed, akár képviselő is lehetsz!

Hajrá!

 

Felhasználási feltételek és adatvédelmi nyilatkozat | Moderálási alapelvek | Médiaajánlat | Impresszum