Az Ister-kút szimbólumai
fejtörő 65: Ister-kút

Az Ister-kút szimbólumai

2012.08.03. 0:26

Az Ister-kút a Széchenyi téren egy öt női alakból álló szökőkút, a Duna és Esztergom városának ősi nevét hordozza - ennyit közöl szűkszavúan főterünk egyik legmegosztóbb műalkotásáról egy köztéri szobrokkal foglalkozó weboldal. De ki is ez az öt, félmeztelen női alak, és mit keresnek a "magyar Róma" főterének közepén, egy nyolcágú csillagot formázó medencében? Milyen rejtett szimbólumokat, milyen titkos jelentést hordoznak a szobor szereplői? Milyen üzenetet rejthet az alkotás? Cikkünk ennek a kérdésnek próbál utánajárni.

fejtörő 65: Ister-kút

A szobor szimbolizmusának megfejtéséhez egy a műalkotást készítő Párkányi-Raab Péterrel folyt beszélgetés adja az első segítséget. A művész így nyilatkozott 2005-ben a még készülő alkotásról:

 

"Az esztergomi Ister-kúton tavasz óta dolgozom három gipszöntővel. (...) Alkotásom, mint azt neve is jelzi, a Duna istennőjére utal"

 

Ebből a mondatból egy dolog azonnal következik: a szobor jelentését egy több istenben hívő vallás és kultúra kontextusában kell keresnünk, vagyis a városunkat, nemzetünket ezer éve meghatározó keresztény kultúrkörön kívül kell keresnünk a műalkotás értelmét.

Babilon földjén járunk

Ne csodálkozzon a kedves olvasó, ha elsőre nem emlékszik rá, hogy mely mitológia, mely politeista vallás szentelt a Dunának egy egész istennőt. Az igazság az, hogy létezik egy ilyen kelta istennő, Danu néven, akiről a Duna, a Don és még több kisebb folyó kapta a nevét. De jelen esetben sajnos másról van itt szó, mégpedig egy névhasonlóságról, amit a Duna görög eredetű, latin írásmódú tulajdonneve (Ister) és egy babilóniai (sumér) isten (Ishtar, Istar) neve között fedezett fel magának a magyarság és a magyar nyelv eredetét a sumérok között kereső közösség.

A sumér-magyar kontinuitás mellett hitet tevő szubkultúrába tartozó személyek ugyanis igen gyakran említik Esztergomot a konkrét nyelvi bizonyítékaik között: szerintük a város nevének Istergam módon történő írása esetén felismerhetően az ősi sumér isten (Istar) és a sumér könyök, kanyar szó (gam) összetételéből származtatható.

Ha tehát elfogadjuk, hogy az Ister-kút a Duna és Esztergom városának ősi nevét hordozza (Ister és Istergam), ez a név pedig egy ősi sumér istennő neve is egyben, akkor mindez azt is jelenti ezen szubkultúrában, hogy a Duna istennője megegyezik a sumér istennővel. Az Ister kút tehát valójában nem is a Dunát és annak istennőjét, hanem a sumér Istar istennőt és papnőit ábrázolja. A szobor kapcsán a Duna emlegetése csupán figyelemelterelés lehet - a sumér-magyar tanok iránt közömbös ember talán fel sem figyel rá, a beavatottak, az okkult jeleket ismerők azonban azonnal tudják, hogy amit látnak, az több, mint aminek elsőre látszik, és a szobor által ábrázolt jelenet mögöttes értelme is csak ezen tudás ismeretében tárulhat fel a művet szemlélő előtt.

A nyolcágú csillag

Érdemes megfigyelni a szobor köré állított medencét is, mely egy nyolcágú csillag formát ábrázol. Ez egyben Istar sumér istennő szimbóluma is, mely a Vénusz bolygó egyszerűsített ábrázolásából származik (a babiloni panteonban Istárt ezen égitest megtestesítőjének tartották). Istár a szerelem, a szexualitás, időnként a háború istennője volt - papnői prostituáltak, szertartásai gyakran tömeges orgiák voltak, és magát Istárt a többi isten prostituáltjának tartotta a sumér mitológia. A kultusz hívei között kötelező volt minden nőnek legalább egyszer élete során a kultusz valamelyik templomában rendelkezésre állni és válogatás nélkül szexuális szolgáltatásokat nyújtani a betérők számára - lényegében az istennő és követői által fenntartott templomok bordélyként funkcionáltak az ókori Babilon társadalmában, mely egyben bevételi forrásként is szolgált a kultusz számára.

A szobor kompozíciója

Az esztergomi Ister kút ábrázolásában öt félmeztelen női alakot látunk. A középen álló alak feltételezhetően maga az istennő lehet: a feje fölé emelt óriáskagylóval kiemelkedik az egyszerű prostituált követői közül. A többiek az Istennő szentélyében időznek, lenge öltözetben, feltételezhetően várva a bordély következő vendégeit. Az ötödik nőalak kielégülve, alvás közben, teljesen meztelenül látható.

Ne feledkezzünk meg a szobrokat borító kagylókról sem. A szimbolikában a kagyló és a születés (vö. gyöngy), valamint a vulva eszmetársítása áll az előtérben. A kagylót, mint vízi lényt a szexuálisszimbolika a nemzés és a termékenység fogalmával társítja. [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)]

A kagyló, mint a női nemi szervet megtestesítő fő motívum szerepeltetése a kompozícióban csak kiemeli az ábrázolt Istar istenalak szexualitással összefüggő képzettársításait - és szimbolikusan pótolja a női alakok elsődleges nemi szerveinek nyílt ábrázolását. A középen álló nőalak a legnagyobb kagylóval - vagyis lényegében legnagyobb, legerősebb női nemi szervvel - valóban istennőként uralja a kompozíciót.

Mi a szoborcsoport szerepe Esztergom főterén?

A fentiek alapján feltételezhető, hogy az Ister kút valójában a sumér-magyar őstörténetben hívő csoport számára jelentős érzelmi többlettel bíró alkotás, üzenetének felismerése feltételezi ezen ismeretek meglétét. Az átlag szemlélő csak öt ledér nőalakot lát, és vagy tetszik neki amit lát, vagy nem. A hátteret ismerők számára azonban a szobor ennél mindenképpen több - egyfajta megerősítő bizonyíték arra, hogy a magyar kultúra folytonos utóda annak a kereszténység előtti ókori kultúrának, melyben a sumér-magyar Istar istennő sumér-magyar szolgái (minden magyar ember ősanyjai) prostituáltként szolgálták a közjót. A szobor mintha ennek akarna emléket állítani, ennek szimbolizmusával bír - lényegében egy ókori bordélyház pihenő, vendégükre váró prostituáltjait engedi be arra a térre, mely a középkori magyar állam legfontosabb intéményeinek helyszíne volt. Ezzel teremt kapcsolatot az Ister folyó mellett létrejött, az "eltitkolt magyar őstörténet" hívei szerint a "kereszténység által megrontott" középkori magyar állam és az ókori sumér kultúrából ránk maradt Istar kultusz között. Ezen értelmezés szerint a szobor puszta léte egyenesen fricskaként is értelmezhető a kereszténység, a magyar katolikus egyház felé is: hiszen az Istar kultusz "pacifizálódása" során létrejött húsvét (angolul Easter, ejtsd: íszter, németül Ostern) a kereszténység legfontosabb ünnepe lett az elmúlt két évezredben.

További konteók

Érdekességként említenénk meg, hogy Ishtar/Istár kultuszát több összeesküvéselmélet is összefüggésbe hozza a szabadkőművességgel -  Istárt vélik felfedezni például a New York-i szabadságszoborban is. Mások szerint Istár egyes sátánista modernkori csoportok és szertartások kapcsán is szerephez jut,  a sátán után alsóbbrendű istenségként, a sátán anyjaként, vagy csak egyszerűen a sátán feminin átlényegüléseként értelmezett Istennőként tisztelik.

2012.08.06. 21:25

2012.08.06. 1:23

Ujjujjj!

http://www.szeretgom.hu/content/71226-i-ister-granum-enekmondo-verseny-

Akkor én most valamit nagyon nem értek!
Most akkor VAN értelme az ISTER-kútnak Esztergomban, vagy nincs!?
A kritizálók szerint KIKNEK kéne megformázva lennie ott, ha ezek a "hölgyek" nem felelnek meg a kényes ízléseknek?!
Szóval és tettel sem értem, egyáltalán mi ez az egész?! Meglepett

Énekelni lehet, csobogni nem?...

Amúgy ISTÁR egy istennő, aki még a poklot is megjárta... énekeltünk róla egy oratóriumban a főiskolán... (Szokolay Sándor: Istár pokoljárása)

Ha nem lehetnek babiloni alakok Esztergomban, Párizsban lehet piramis a Louvre előtt?
Nekik sincs hozzá közük!... Vagy a franciák MÁS mércével mérik az etikát?

És amit végképp nem értek, hogy jön ide egy ún. "idegen" (Tétényi Éva) megválasztása?!

"Tetszettek volna forradalmat csinálni!" - mondta Antall József, mikor elégedetlenkedtek az emberek a helyzettel..

 

És még TI lesztek a Járási székhely!?

TI??????????????!

Jajj a régiónak! TI akartok irányítani 100 ezer embert, köztük a 12 ezres - nálatok sokkal fejlettebb! - Dorogot, TI?!Meglepett
Te szentséges Ister-isten!

Mikor még egy szökőkúton is összebalhéztok!
Na, jól nézünk mi ki!Rosszall

Én még emlékszem arra az időszakra, mikor Esztergomból jött a víz Dorogra... vagyis ... inkább NEM JÖTT!

Nem tudtam hogy tisztába tenni a gyerekemet!!!!

Hát EZ vár ránk 13-tól is? Szép kilátások, mondhatom! (Most a víz CSAK szimbólum... Legalábbis remélem..)

 

2012.08.05. 22:15

Már sokszor eszembe jutott, hogy hogyyan került Tétényi Éva abba helyzetbe, hogy polg.mester jelölt lehessen. Azelőtt soha nem halottam róla, ahogy anno Könözsyt sem ismertem, hiszen hosszú évek óta elszármazott, de voltak itt gyökerei, ahogy Tétényinek is. Milyen adottságok kellenek ehhez? Én 55 éve itt élek, nyilván általam is ismert helyi jelöltre szavazok úgy általában. Nem kellene az esztergomi szavazókat bántani. Változást akartak, de nem egy ismeretlen valakit. Innen ez a felemás helyzet, ennek isszuk a levét, mert Tétényi akár jó polgármester is lehetett volna, de rosszul indított, nagyon rosszul. Ott voltam az első bemutkozásán, és nekem az jött le, hogy majd én rendet teszek ebben a disznóólban, kuss mindenkinek. A Montágh Iskola tanárai is megirígyelték volna a (fogytékosoknak szánom) bemutatkozásást. Megalázott, lealázott egy egész testületet, illetve a nagyobbik részét. Nem gondolta, hogy ezek után ezek majd harcolnak az igazukért akár jó, akár nem?  Szóval rossz volt az indítás, rosszabb a folytatás. És mi vétlenek isszuk a levét. Tényleg kíváncsi vagyok, honnan került elő hirtelen Tétényi ásznak? Tudja valaki? Kérem, ossza meg velem.

l

2012.08.05. 15:47

..hehe, a negra teraszán elgurult a gyógyszer? :)

2012.08.04. 15:52

Ez a "pogány-sátánista giccs"-szerintem csak okádék, nem idevaló- azoknak hozott szépen, akik most is védelemezik, a menthetetlent!

( Lehet ismét menni feljelnteni!...)

 

Kovács Géza

2012.08.04. 15:17

Kedves Műves!

Végre már valaki, aki leírta, mi a LÉNYEG egy közpénzből épülő művészi létesítmény esetében!
Pályáztatás, SZAKÉRTŐI zsűrizés, stb.

Leszögezhetjük:
Sosem az a hibás, akinek a tervei megvalósultak, hanem az, aki JÓVÁHAGYTA!

ITT a kutyuska elásva!
A művész "álmodozhat", ahogy akar, ha NEM fogadják el a tervét, akkor az CSAK terv marad... az íróasztalfiókja számára...

 

Amúgy meg van egy kísérteties "déjá vu" érzésem egy Rómánál közelebbi várost illetően:
A "kálvinista RÓMÁRÓL" van szó:

Fideszes vezetés... Kossuth tér... Lakosokat megosztó - szerintem szintén giccsbe hajló - szökőkútjai...

Bahhh!... Főnix... (A sellőt sikerült leszavazni!) Rikityi színek, a város címerén taposhat a jónép... ajjajjj!

 

 

Hát mit ne mondjak? Pont reformáció fellegvárának "kétszarvú" főtemploma előtt...

Úgy tűnik, VOLT példakép... OTT - értesüléseim szerint - a polgármesterné asszony véleménye dominált a megvalósításnál... 

http://www.haon.hu/nyiracsad/nyiracsadon-bukkant-fel-a-sello/1774768
A linkben látható a SELLŐ képe is...

 

Utána néztem, Ifjúkorom Kossuth téri szökőkútjának mi lett a "Sorsa"?

Tudniillik az 1960-as években itt már működött egy zenélő szökőkút (lásd a korabeli képeslapon); a közepén egy olyan Zsolnay-kerámia dobogót állítottak fel, aminek szocreál figurái a munka, a művelődés, a sport és a szórakozás világába nyújtottak propagandisztikus bepillantást. Ez az elem több mint 10 éve a szocialista párt – Széchenyi utcai – székházának parkját díszíti, meglepő módon világoskékre festve.


Hát igen... a köztéri szobrok, szökőkutak "sorsa" már csak ilyen:
Mindig vannak, akiknek nem tetszik valamilyen okból...


Bocsánat, hogy beleszóltam!

Békés hétvégét!
Holdfény

 

2012.08.03. 19:38

Elfelejtheted, attól még Babits ezt írta.

2012.08.03. 19:22

'a "magyar Róma"" - felejtsük már el ezt a kifejezést. Röhej ... Persze rom az sok van. A Prímás pedig Budapetsen székel és intézi a dolgát. Ébresztö!

2012.08.03. 18:20

"A köztéri szobrot meg szokták rendelni egy adott helyre, egy adott, vagy részlegesen meglévő tartami koncepció mentén. Ezt valaki megfogalmazza, mint megrendelő és a kiválasztott művész terveket készít. Ezt aztán valaki elbírálja, módosítják, finomítják, majd egy kiválasztott tervet meg is rendelnek, kivitelezik, a szakhatóságok általában elfogadják, majd felállítják. Hosszú folyamat, melyben jó esetben jó ízléssel, szakértelemmel is megáldott emberek is szóhoz jutnak. Csakhogy ez utóbbi teljes hiányáról tanúskodik a mű, azért zavaró és idegen Esztergom főterén. Felületes, üres, nem az adott helyre illő mű született."

 

Ez az ami egy NORMÁLISAN működő közösségben történik! Sajnos Esztergom az elmúlt időkben nem így működött. Ebben a városban működött, és működik egy "CÉH" nevű művészközösség, sok elismert és nagynevű művésszel. Évek óta mondom, hogy Meggyesnek fel kellett volna kérni hogy mondjanak véleményt, és azt esetleg meg is kellett volna szívlelni! De nálunk olyan VEZÉR vezette a várost, aki mindenhez értett. Ha nem, akkor rögtön csináltatott "szakértői" nyilatkozatot, hogy a VEZÉR ötlete a tökéletes. (lásd a forgalomszabályozást IS) Az egész Széchenyi tér úgy van el...va ahogy épeszű ember nem tehette volna. Egy kősivatagot készítettek a város szívébe. A "szoborcsoport" már csak hab a hülyeségen. Én teljesen egyetértek azzal a véleménnyel, ( meggyőződtem róla, hogy az illető SZAKTEKINTÉLY ebben a dologban,) ráadásul esztergomi, ráadásul félti a városunkat, azt mondta: "ez egy Győzike udvarába való giccs". Ennél lehangolóbb, és tömörebb megfogalmazást sajnos én sem tudok.

2012.08.03. 18:09

Ez a vélemény az, amivel teljes mértékben azonosulni tudok! Köszönöm a leírását annak, amit magam is gondoltam, csak rest voltam leírni, meg aztán ennyire összefogottan nekem talán nem is sikerült volna, mivel bennem több az indulat, és az sokszor félre viszi az ember itélőképességét! Szerintem is egy szerencsétlen helyre beszorított mű, igazából igazi funkciója nincs is! Csak van, mert aki megrendelte az mindenki helyett döntött egyszemélyben, mégpedig rosszul!

2012.08.03. 16:16

P. R. P. köztéri művei közül az esztergomi szoborcsoport messze a leggyengébbnek tűnik. A lentebb megfogalmazott gicsesség, keresetlen erotika bizony benne van és nem erősíti a művészi összhatást. A giccs (öncélú, rövidtávú, egyszerű hatásvadászat, valami jól érthető /itt női aktok/ formában) helyénvaló kategória ebben az esetben. Jól megfogható a nőalakok megfigyeléséből, akik kb. életnagyságúak és talán egész egyszerűen modellekről levett gipszminták, vagyis testreprodukciók. Nem erőssége a műnek, hogy igazi műalkotás akarjon lenni. Formailag nem vonatkoztat el igazán, nem sokat mond. Egy parkban lenne a helye igazából valami nagyon szép buja növényzettel kialakított környezetben. Ott kiváló lenne és mivel a helyén állna, még a giccsességet se lehetne felróni neki.

Esztergom főterén jogosan keresünk benne többet a fülledt nemiségnél. Ezért merül fel az ókori szimbolika napi aktualitása, politikai vetülete. Ennek is nyomára bukkanhatunk, ha feltárjuk a mű keletkezésének körülményeit. De ebbe nem látunk bele elég mélyen, így csak általános megállapításokat tehetünk:

A köztéri szobrot meg szokták rendelni egy adott helyre, egy adott, vagy részlegesen meglévő tartami koncepció mentén. Ezt valaki megfogalmazza, mint megrendelő és a kiválasztott művész terveket készít. Ezt aztán valaki elbírálja, módosítják, finomítják, majd egy kiválasztott tervet meg is rendelnek, kivitelezik, a szakhatóságok általában elfogadják, majd felállítják. Hosszú folyamat, melyben jó esetben jó ízléssel, szakértelemmel is megáldott emberek is szóhoz jutnak. Csakhogy ez utóbbi teljes hiányáról tanúskodik a mű, azért zavaró és idegen Esztergom főterén. Felületes, üres, nem az adott helyre illő mű született.

Nyugodtan át lehetne vinni pl. az Erzsébet parkba, vagy a Szigetre, bármilyen nagyobb kertbe, ott remekül festene mindannyiunk örömére.

A Széchenyi teret meg újra lehetne gondolni alaposan mind funkcionálisan, mind pedig esztétikailag.

Senkit sérteni nem akaró, botcsinálta szakvélemény )

2012.08.03. 11:07

Kicsit olyan nekem ez a sumerszoborállítgatás, mint amikor Erdélyben a románok teleraknak mindent farkas szobrokkal, a szlovákok meg a felvidéken cirill-metóddal. Kívülről nézve szánalom a köbön, belülről facepalm. Kicsit úgy vagyok ezzel, mint a moderáltabb homofóbok a homoszexualitással: otthon a négy fal között tessék sumér isteneknek szobrokat állítani, ne közterületen, bugyi nélkül flangálva.

2012.08.03. 10:22

Nem vitatkozik senki az alkotóval. A nagy kérdés, hogy mit keres egy pogány-sátánista giccs Esztergom főterén, és kinek jó ez... Még Léni kisasszony is fintorogva nézi, pedig elválasztás előtt álló anyatejes babaként nagyra értékeli a női kebleket. :)

Facebook

2012.08.03. 8:58

Adalék a korábbi, a szoborhoz kapcsolódó ''Fejtörő játékból'':

Az város főterén található Ister-kút az utóbbi idők leginkább megosztó alkotása, ami talán nem is magának az alkotásnak, hanem inkább a tér legutóbbi felújításának és a helyi politikának köszönhető, így a beküldött megfejtések is igen szűkszavúak és kritikusak voltak. (szerk.)

Évtizedekkel korábban a várnál felállított „Városalapító” (gördeszkás) okozott hasonló megosztottságot, de az Ister-kút kritikája még ennél is hatványozottabb.


2006-ban, A Széchenyi tér felújításakor a 17-es szám előtti részen állították fel Párkányi Raab Péter szobrászművész öt életnagyságú nőalakot megformáló mediterrán hangulatú kompozícióját.
Az Ister-kút, mely a Duna és Esztergom városának ősi nevét hordozza egy nyolcágú csillag alaprajzú, feszített tükrű medencéből emelkedik ki. Anyaga süttői mészkő, a medence: 65x1000x750 cm, magassága: 380 cm.

A művész korábban így nyilatkozott a főtérre készülő alkotásáról:
„Az esztergomi Ister-kúton tavasz óta dolgozom három gipszöntővel. Amióta megkaptam ezt a számomra egyszerre kedves és fontos munkát, minden időmet és gondolatomat leköti. Napi tizenkét órát vagyok a műtermemben, de van, amikor még ennél is többet. A kút gipszmodelljei a napokban készültek el, az elkövetkezendő hónapok feladata pedig a szobrok kőbe faragása lesz. Ebben a munkámban öt kőfaragó mester is segít, én pedig ide-oda „röpdösök” közöttük. Alkotásom, mint azt neve is jelzi, a Duna istennőjére utal, és egy kicsit mediterrán stílust tükröz. A kagylókat és csigákat ábrázoló kútban öt életnagyságú fürdőző nőalak lesz látható. A nőalakok mindegyike más modellről készült, hogy még izgalmasabb látványt nyújtson a szoborcsoport. A mű szeptemberre készül el, ekkor lesz az átadása a műtermemben, a következő hónapban pedig felállítjuk a Széchenyi téren. Már alig várom ezt a pillanatot! Remélem ugyanolyan szeretettel fogadják a város lakói, mint ahogyan én készítem nekik. A tér másik felén felállítandó Géza fejedelem szobron is dolgozom már.

Párkányi Raab Péter elárulta, hogy neve ellenére semmi nem köti az Esztergommal szemben található városhoz. – Apai nagyapától örököltem, ő vette fel, amikor a háborút követően magyarosítania kellet a nevét. Hogy pontosan miért ezt választotta, azt nem tudom. Esztergomhoz viszont rengeteg emlék köt. Gyermekkoromban és felnőttként is rengeteget jártam ebben a gyönyörű történelmi városban. Már a levegőjében is érezhető a történelmi múltunk. Fejlődése az elmúlt években mindenki számára látványos. Külön öröm számomra, hogy a szépítés szándéka egyfajta szoborállítási kedvet is magában foglal. Melocco Miklós nemrégiben felállított Szent István megkoronázása című alkotását pedig lenyűgözőnek tartom, mindenkinek megdobogtatja a szívét.”


Megfejtés képekben:

 

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7. kép

8. kép

9. kép

10 .kép

11. kép

12. kép

13. kép


Eddigiek


Térképen


GPS-koordináták:

É 47°47´33.25
K
18°44´38.85´´