A Kecskés együttes koncertje
2008. 08. 02. 19:00

<p>Visegrád, Római Katolikus Templom</p>

Műsoron:


- Fanfár – A nándorfehérvári beglerbég indulója
- Nagybáncsai Mátyás: Hunyadi János históriája
- Huszita zsoltár / XV. sz.
- Lidové Tance / XV. sz.
- Thuróczi J.: Magyar Magyar Krónika / 1488
- Bencédi Sz. I.: A pesti gyermekek éneke…
- Ifjú Mátyás király / néphagyomány
- Budai Psaltérium: Veni rademtor gentium
- Thuz O. antifonáléjából: Dies est laetitiae
- Morescha / XV.sz.
- J. Pannonius: VIII. elégia/ Jajca meghódítása
- Üdvözli Mátyást kettős diadala után /1463-64/
- Both János törökországi veszedelme / 1490 k.
- Olmüc-i himnusz / 1469
- Cseh /huszita/ induló / XV. sz.
- Szabács viadala / 1476
- Ungaresca /lanttöredék / 1540 k.
- Paul Hoffhaimer: Kedves kép / 1485 k.
- J. Pannonius:
  • Mentegetőzik, hogy miért nem megy csatába
  • Egy dunántúli mandulafához

- Kétfurulyás / XV. sz.-i tradíció
- Sövénytánc / 1476 / Beatrix esküvői tánca
- Kenyérmezei csata és Kinizsi / BÍKA
- Festetich kódex: Kinizsi Pálné Magyar Benigna: Ó dicsőséges Asszony / XV. sz.
- Néhai való jó Mátyás király – dudanóta / 1490

Közreműködnek:

Lindner Zsófia (ének), Tímás Sára (ének), Bartha Anna (viola da gamba), Pálmai Árpád (ének), Nagy Ildikó (lant, ütős hangszerek), Lévai Péter (görbe­kürt, furulyák), Molnár Péter (zergekürt, zúgósípok), Kecskés Péter (hárfa, tekerőlant), Bernáth Tibor (ütőhangszerek) és L. Kecskés András (művé­szeti vezető, koboz, lant)

Ezen a reneszánsz évhez kapcsolódó CD-bemutató koncerten L. Kecskés András évtizedes zene­kutatási eredményei által hallhatóvá teszi együt­tesével a Mátyás király környezetében, a XV. század második felében elhangzó muzsikát. Soha nem hallott históriás-ének szólal meg Szabács várának viadaláról. Janus Pannonius versei mellett Beatrix királynő esküvői tánca után Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságoskönyvének egy verses imádsága rekonstruált korabeli dallamában gyö­nyör­ködhetünk. Mindezt korabeli hangszerek kísé­retében. A Kecskés Együttes közel ötven hangszert vonultat fel hangzó-mozgó hangszer­múzeumként.