Hogy kerül ez az óriási bazilika egy ilyen apró faluba?
2016. 05. 06. 16:26
Szerdán újra fórumra lépett Esztergom, most a turizmusról diskuráltak a város kulturális életének és intézményeinek vezetői. Zsúfolásig megtelt a 30 fő összbefogadású terem a Technika Házában, hogy végre mindenki megtudhassa: Esztergom turizmusban egyedül hangya. De nagy lehet. Alázat, türelem és tenni akarás. Csupán ennyi a recept.
Fotó: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal
A számok tükrében
Pócsik György turisztikai desztinációs menedzser előadásában kifejtette, hogy az Esztergomban töltött vendégéjszakák növekedése nem tartja a szintet az országos bővüléssel. A királyváros lelassult, az okokat viszont ne csak az elmúlt évtizedben keressék, hiszen a tendencia 1993 óta tart. Emellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy a számok és a mutatók alapján Esztergom idegenforgalmától függ a térség is. Ha mi lefelé süllyedünk, akkor húzzuk magunkkal a többieket is. Ha viszont végre felfelé ívelő pályára állunk, akkor a térség is profitálhat belőlünk – fűzte hozzá Pócsik György.
Jé, a bazilika alatt van egy város is?
Philipp Frigyes főépítész felszólalásában elmondta, az elkövetkező időszak tervezésében elsőrendűen fontos lesz, hogy a városunkba érkező látogatókat lecsábítsuk a belvárosba is. Ehhez viszont rendbe kell szedni a település szívéhez futó utcákat és az épületeket is.
A főépítész hozzátette azt is: Esztergomnak végre úgy kellene látnia magát, mint a Dunakanyar része, mint e természetföldrajzi határok közé szorított szerves egység egyik eleme. Így válhatunk csak igazán eladható termékké a turizmus piacán. Más út nincs.
Amire Esztergomba ér a turista, legszívesebben már menne is haza
Horányi László, az Esztergomi Várszínház igazgatója hozzászólását nagy bejelentéssel kezdte: idén nagy dobásra készülnek a Várhegyen, erre minden szükséges támogatást megkaptak. A színház nyári programjáról hamarosan olvashatnak a Szeretgomon is.
Fotó: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal
A szakember szerint az az egyik legnagyobb baj, hogy nehéz megközelíteni Esztergomot. Aki például a fővárosból gurul hozzánk, már az Árpád hídnál Odüsszeusz útjára kényszerül, hiszen Budapestről Szentendere felé terelik a királyvárosba igyekvőket, és mire a látványosságokkal teli úton elér hozzánk, elcsigázott lesz és nyűgös, ráadásul a pénztárcája sem nyom már annyit, mint induláskor. Ki kell írni a táblára: a 10-es úton nem csak Dorogig juthat, hanem Egomig is. Ráadásul ez esetben az első turisztikai célállomás is a királyváros lenne, ahol akár egy kényelmes ebédet is eltölthetnek a kedves „idegenek”.
Az ősök már kijelölték a járható utat
Koditek Pál elmondta, hogy 1945 előtt igazi turizmuspolitikája volt Esztergomnak. Üdülő-, termál-, fürdő- és vallási turizmusi babérokra törtünk páruzamosan megannyi kulturális programmal. Fejlődött a közlekedés, így a város megközelíthetősége is javult. Emellett intenzív kampányt folytattunk a turistákért bel- és külföldön egyaránt. Az eredmények pedig nem maradtak el. Most viszont még a Várhegy is telis tele hiányosságokkal, nem beszélve a szálláshelyek minőségéről és mennyiségéről. Koditek Pál szerint fontolóra kellene vennünk, hogy életre hívunk egy évente visszatérő színvonalas rendezvényt, mint például Vácon a Világi Vigadalom.
A most felnövő generációknak adjuk el magunkat
Szóda Ákos egykori városmenedzser hozzászólásában új kapukat döngetett. Mint elmondta, szerinte a felnövő fiatalokat, elsősorban a most 13-14 éves diákokat kellene megszolítanunk. Hiszen ők lesznek a jövő turistái. Emellett hihetetlen intenzív marketingmunka kell. No, meg persze egységes koncepció. Szóda Ákostól azt is megtudtuk, hogy hamarosan új, kézbe vehető várostérképek lepik majd el az utcákat, amelyeket természetesen szétszórnak majd a vendéglátóhelyeken is. Annyi bőkkenő van, hogy a térképek kiadása mögött vállalkozók állnak, így elsősorban a cégeket emelik majd ki a kiadványokban.
Viszont lesz látványtérkép is
Egy felszolaló felvetette, hogy már tavaly is megkereste az Önkormányzatot egy lehetséges látványtérkép ötletével. Akkor nem történt semmi, Meszes Balázs, a Kulturális Bizottság elnöke szerint erre tavaly pénz sem lett volna (4 és fél milliárd forint maradt bent a költségvetésben – a szerk.), most viszont megígérte, hogy lesz térkép. Itt a szombathelyi minta:
Kép: latvany-terkep.hu
Pénz rendelkezésre áll, ötlet is van dögivel, mégsem haladnak a dolgok
Sasvári Viktor képviselő felszólalásában elmondta, hogy nagy lökést adhat Esztergomnak és a városi turizmusnak is a hamarosan elkészülő új szálloda a Prímás-szigeten. A nyitást most júlisusra tervezik. Emellett négy éven belül elkészül Esztergomot az M1-es autópáylával összekötő új gyorsforgalmi út is, amely jelentősen oldhatja a város elszigeteltségét. Ezt korábban 2018-ra ígérte Orbán Viktor.
Sasvári azt is hozzáfűzte, hogy sokat várnak az Önkormányzat homlokzatfelújítási programjától is, amelyre rengeteg pályázat érkezett. A program pedig folytatódik majd, hozzájárulva a belváros revitalizációjához. Valamint senki ne feledkezzen meg a biciklisutakról sem, hiszen a város most pénzt nyert az ipari parkban tervezett nyomvonalra. Az elkövetkező években pedig tovább bővül majd a városi kerékpárút hálózat, kiegészülve a belvárossal, egy táti és egy dorogi összeköttetéssel is. És hogy az ipari parkba tervezett út mikor készül el? A pénz megvan, már csak az idővel futunk versenyt. Sasvári hozzátette: lassú az adminisztráció, ezért nem haladnak általában a kivitelezési munkálatok. A gyorsítást attól várják, hogy 30%-kal nőt a Városházán dolgozók száma – tette hozzá a képviselő.
Kőszegi Lajos, a Haladó Esztergomért egyesület elnöke is egy jobb turista tájékoztatási rendszer érdekében szólalt fel. Hiányoznak a táblák, a látogató pedig nem jut egyről a kettőre. Emellett síkra szállt a testvérvárosi turizmus fellendítéséért is.
Fotó: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal
Kulturális főváros
Rezi Kató Gábor, a Vármúzeum igazgatója szerint nagyban növelné a versenyképességünket egy szlogen, esetleg egy olyan személy, akit az esztergomi turizmus zászlójára tűzhetnénk. Szent Istvánt már behúzta más, de rajta kívül is vannak még híres, Esztergomhoz kötődő személyek (Itt van például André Kertész – a szerk.).
Az igazgató emellett elmondta, hogy a Vármúzeumban is rengeteg lehetőség akad a kikapcsolódásra, csak a legtöbb esetben nem jutnak el a hírek a potenciális látogatókhoz.
És akkor elhangzott az est legfontosabb mondata: tényleg komolyan el kellene gondolkodnunk, hogy pályázzunk az Európa kulturális főváros címre. Hiszen bukni nem lehet vele, ellenben már önmagában az ügy hírértékével sokat nyerne a város. Önök korábban elsöprő többséggel támogatták az elképzelést a Szeretgomon.
Hogy kerül ez az óriási bazilika egy ilyen apró faluba?
Földesi Vera idegenvezető is azt emelte ki, hogy a turista egyszerűen nem tudja, merre induljon a városban. Az Erzsébet parkban lévő hajóállomásnál növekszik a bizonytalansága a „retró” térképek láttán. Majd a kisvonat körbeviszi a városba, és teljes lesz a káosz. A legtöbben csak azt kérdezik a túra után „Hogy kerül ez az óriási bazilika egy ilyen apró faluba?” – teszi hozzá az idegenvezető, aki szerint a város weboldalára is ráférne a naprakészség.
Szabó Zoltán, a Geoda öslény- és ásványkiállítás vezetője szerint érdemes lenne kombinált múzeumlátogatási jegyekkel próbálkozni, van akkora kínálat, hogy akár két napig is itt tarthassuk a turistacsoportokat.
Czinege Erzsébet, a Dzsámi intézményvezetője újszerű ötlettel rukkolt elő, szerinte a Múzeumok Éjszakája sikeréből is okulva - amikor százak utazzák körbe Esztergomot csak azért, hogy részesüljenek egy kis kulturális sokkból -, rendszeresíteni kellene a kisvonatokat a múzeumok között. Akár úgy is, hogy a város szerelvényeket vásárol.
Csak egy apró kis adalék, (az ördög a részletekben rejlik). Minap, háromnegyed tíz, sétálok a Kis-Dunaparton. A strand magasságába megállít egy férfi. - Megmondaná, hogy hogyan jutok el a sportcsarnokba? Elmagyarázom neki. - Esetleg tudna egy közeli kávézót. Mutatom neki. Az sajnos még nincs nyitva. Beszédbe elegyedtünk. Kérdezett egy pár épületről, amiket lefényképezett. -Dunaújvárosból jöttem, fel akarok rakni a képekből párat a netre, és nem akarok hülyeségeket melléjük írni. Mint mondottam csak egy parányi adalék............
Megnyugodtam!
Ha lesz "látványtérkép" özönleni fognak a turisták a városközpontba, csak nehogy ezért kihagyják a Bazilikát!
Lassan az az érzésem, hogy sokak szerint azért nincs igazi turizmus Esztergomban, mert van Bazilika!
Azt kell,hogy mondjam a hozzászóloknak,úgy mond teljessen igazuk van.Csak annyit szeretnék hozzá tenni,/ már korábban is közzé
tettem /minden ciklus váltáskor ugyan azok a problémák kerülnek előtérbe amit még a mainapig nem sikerült megoldani !!! Mindig
van " ok és okozati " összefüggés,vagy is - mit miért és hogyan nem lehet kivitelezni, - de vannak tervek elképzelések stb, nem bonyolitanám !! A legutobbi,forumon / idegenforgalom és turizmus fejlesztése / sok minden elhangzott, - de konkrétum és rövid időnbelül megvalósuló projektekről nem volt szó! Tehát ez egy városi forum ahol arról " beszélgettek " hogy - mit is nem csináltunk eddig.Sajnos nemlehetünk optimisták csak akkor,ha ESZTERGOM mielöbb kilép a gödörből !!! De rémény van,csak a türelemmel van gond !!!
2014-ben írtam a Szeretgomon:
A piacelemzésnél négy fő területet mindenképpen vizsgálnunk kell, ezek a fejlesztés erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei. Továbbá kiemelten kell vizsgálnunk a megcélzott piac statisztikai adatait, a megcélzott fejlesztés adottságait. Elemzésünket átfogóan, mindenre kiterjedően kell feltárni.
Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk városunk turizmusának hátteréről, szegmentálni kell a piacot. Ketté kell választanunk a belföldi és a külföldi vásárlóerőt (a külföldit is tovább kell bontanunk keletire és nyugatira). A tervezett szolgáltatásunk területéhez illesztve kell vizsgálnunk a kiválasztott csoportok vásárlási szokásait.
A statisztikai elemzésnél vissza kell nyúlnunk a régebbi adatokhoz, így megláthatjuk milyen tendenciák várhatóak a kiválasztott piacnál. A KSH adatai alapján Magyarországon a négycsillagos szállodáknál 2009. január és szeptember között a szállodai kihasználtság 16, %-ot zuhant az előző évhez képest, ezt elsősorban a külföldi turizmus visszaesése okozta. A klasszikus nemzetközi üzleti utazások száma drasztikus csökkenésen ment keresztül, mivel a nemzetközi tevékenységet folytató cégek visszafogják az utazási kiadásaikat, és az üdülőturizmusban is egyre nagyobb részt képviseltek a keveset költő turisták.
2010-re a belföldi vásárlóerő visszaesését is jelezte már a statisztika, melyet később a Szép kártyával és a Kuponakciókkal próbáltak meg egyensúlyba hozni a hazai szállodapiacon. Ezekkel a technikákkal a kihasználtságot tényleg javították, de bevételek így is elmaradtak a válság előtti évektől, az akciókból fakadó olcsóbb szállásárak miatt. Napjainkra ez helyzet némiképp javult, de ez a javulás főként a fővárosra koncentrálódik.
2013-ban Európa átlagos szobafoglaltsága 68%, Ausztria 69,8%, Magyarországé 49,8% volt. Országon belül Budapesté 65,8%, a Dunakanyaré 49,6%, Esztergomé csak 27,5%.
Ezek a mutatószámok azért fontosak, mivel egy hotelberuházást csak a megfelelő kihasználtság tud nyereségesre fordítani. Négycsillagos hotelnál az éves 50% kihasználtságot meghaladó szobafoglalás esetén fordul nyereségessé a létesítmény. Természetesen ez függ a szobaszámtól és a belső kialakítástól.
Közhely ugyan, de fontos megemlíteni, hogy az építési kockázatról nem beszélnek a befektetési szakaszban, sőt az építés előtt álló projekteknél(terveknél) is elsősorban a külső megjelenésre, városképbe való illeszkedésre figyelnek a megrendelők. Így a tervezők kevésbé koncentrálnak a fenntarthatóságra, a belső funkciókra, vagy a belső elosztásra, pedig ezek egy szállodánál, vagy fürdőnél létfontosságúak.
A négycsillagos szállodánál fontos tényező, hogy a szobák és a kiszolgáló helyiségek aránya 70-30%-hoz közelítsen. Ha ez az arány a szobák hátrányára nagyban eltér, akkor az 50%-os kihasználtságnál várhatólag még veszteséges lesz a hotel, így akár 60-70% kihasználtságnál fordul csak nyerseségessé a létesítmény. Érthetőség miatt ez azt jelenti, hogy hotel fenntartásának egyensúlya eltolódik.
Megjegyzendő az is, hogy a projekt „egyedisége” az adott ingatlanfejlesztés több potenciális veszélyforrását semlegesítheti. A különlegesség hihetetlenül fontos, főleg a vidéki fejlesztéseknél, mivel hatalmas konkurenciát teremtett az elmúlt évek Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatása, a turizmus fejlesztésének rendszere.
Ez érvényes az élményfürdőkre is, a konkurens kínálattal szemben nehéz pozícionálnunk magunkat. A konkurens fürdők felszívják a szűkebb régiójuk igényeit, ezért a fürdőnk fenntartásához szükséges vásárlóerő kevés. Ha 100 kilométeres vonzásunkat megnézzük, találunk Győrben, Tatabányán ésBudapesten (többet is) fedett fürdőből. Nem beszélve a nyáron csúcson üzemelő konkurenciákról, Párkányi Vadas, Komáromi Termál, vagy a Mogyoródi Akvarénáról. Tehát, itt is változtatnunk kell és meg kell találnunk a kitörési pontokat. Ebben a homogén környezetben a már említett egyediséggel lehetne újat felmutatni, esetleg visszanyúlhatnánk a történelmi fürdőkultúránkhoz, a római és a törökfürdőkhöz.
Országunkban gomba módra szaporodtak el a négycsillagos szállodák is, melyek többsége sajnos veszteségbe fordult a kihasználtság hiánya miatt. A vidéki hotelpiacot túlfejlesztették, nem vették figyelembe Magyarország piaci adottságait. A vidéki hoteleket elsősorban a belföldi vásárlóerő célozza meg - ez alól kivétel Hévíz és a nyári szezonban Balaton -. A külföldi turizmusnál a reptéréről való rövid távolság kiemelten fontos - alapjában ez segítette Hévíz fellendülését (a Sármellék nemzetközi repülőtér), ezt a statisztikák is alátámasztják. A külföldi vásárlóerő elsősorban Budapestre koncentrálódik, igaz ehhez Budapest brendje is hozzájárul. Ezért lenne fontos városunknak a Budapest a Turizmus Stratégia 2012/2013 – 2017 programját átnézni és megkeresni a csatlakozási pontokat.
Itt említeném meg azt, hogy Budapest közel is, és egyben távol is van Esztergomhoz, hiszen éves szinten fővárosunkba érkező 7-8 millió külföldi turistának Esztergom, mint hotelcélpont transzferútként túlságosan messze van. A reptértől számítva a legrövidebb út Dobogókőn át Esztergomig 1 óra 20 perc (a 10-es utat meg sem említem). Jó ha tudjuk, hogy a szakma ezt az utat 1 órában maximalizálja.
A külföldieknek túl messze van Esztergom az utazási idő miatt, a Budapestieknek viszont túl közel van városunk. Ezért Esztergom hotelfejlesztési kockázatait tovább bővíti Budapest közelsége, hisz az ország legerősebb vásárlóereje (Budapest) inkább választja Esztergomot és a Dunakanyart egynapos turizmus célpontjává. A külföldiek és az utazási irodák is csak az egynapos (1-2 órás) turizmust látják városunkban. Ha reálisan nézzük, akkor nem Esztergomot látogatják a vendégek, hanem elsősorban a Bazilikát.
A hotelárak és az útiköltség ár-érték aránya miatt a budapestieket csak különleges attrakciókkal tudnánk rávenni, hogy 1-2 óránál többet töltsenek el Esztergomban. Városunk kivételes erősége a Bazilikához érkező 1 millió turista évenként, itt van a város kitörési pontja. Innen kellene belvárosunkba lecsalni a vendégeket, igaz ehhez a városképet helyre kellene állítani.
A másik fontos kitörési pont a vízi turizmus, ha városunk nagyobb hangsúlyt fektetne erre a területre, hiszem, hogy az egynapos turizmuson belül növekedést tudnánk elérni, mely a helyi kiskereskedelmeket és vendéglátókat is katalizálhatná. Ha megfelelően menedzselnénk ezt a területet, akár a többnapos turizmust is célba vehetnénk hosszútávon. A nyugati utazási irodák már nagy hangsúlyt fektetnek a dunai turizmusra, ilyen a svéd Viking, a német TUI, a svájci A’ROSA, a francia Riverland, stb. Esztergomnak ezen a téren is bőven van elmaradása, hisz ezek a társaságok jelenleg nem kötnek ki városunkban.
Turisztikai fejlesztéseknél mindig vizsgálnunk kell a környezetünket, az infrastruktúrát, a közigazgatást és az önkormányzat fogadókészségét. Ha ebből a háromból bármelyik negatív, akkor a kitűzött fejlesztésnél ezek további veszélyeket rejtenek. Sajnos a környezetünk rendezetlen, az infrastruktúránk, az utak állapota és a 10-es út helyzete hagy kivetnivalót maga után. A közigazgatási helyzetünk további nehézséget okoz, mivel a város Közép-Dunántúli régió és Komárom-Esztergom megye keleti peremén helyezkedik el (régióközpont Székesfehérvár, megyeközpont Tatabánya). Így a közigazgatás kevésbé koncentrál a térség turisztikai irányú Európa Uniós fejlesztéseinek lehetőségeire. A városunk további nehézsége, hogy Magyarország turisztikai régiójából a Budapest-Közép-Duna-Vidékhez tartozunk, ezt a régiót pedig budapesti dominancia jellemzi.
megjelent: https://www.szeretgom.hu/content/75678-ingatlanvasarlasi-jo-tanacsok-ingatlanbefektetesek-es-turizmusfejlesztes
Tudom hogy unalmas lesz, DE megint telesírom ezt a fórumot is! Igen, megint a város honlapját ostorozom! Most tényleg! Mit kellene ahhoz elkövetni, hogy a sirámokat VALAKI meg is hallja? Képeket!!! Sok sok képet! A képeket nem kell semmilyen nyelvre lefordítani. Ha valaki veszi a fáradságot, és eljön Esztergomba, szinte biztosra veszem, hogy előtte informálódik. Logikus, ha a város honlapját nézi meg elsőnek!! Mit is lát? Lassan tíz éve siránkozok, hogy ez NEM JÓ!!!! Tessenek nekem megmondani, mikor is voltak a választások? ÉBRESZTŐ!!! Elmúlt másfél év!! Lakossági forumokat tartanak, hogy ÖTLETELJÜNK! DE MINEK? A legegyszerűbb dolgot, EGY TISZTESSÉGES városi honlapot képtelenek vagyunk elkészítetni! Tovább megyek! A meglévő honlapra egy linktátárat képtelenek vagyunk másfél éve kitenni, hogy legalább az Esztergommal foglalkozó honlapokat egy helyen megtalálják. A Google többet tesz a városunkról szóló ismeretterjesztésért mint a városunk honlapja! És álmodozzunk, hogy mit kellene tenni, hogy.............? Felébredni!!!! Információkkal ellátni a lakosságot, és a túristákat! Bárki ellenőrizhet. Egy -egy szálláshely tulajdonosa többet megmutat a honlapján Esztergomról, mind a városi honlap.
Most már okosabb leszek. Ezt a sirámomat elmentem, és nagy valószínűséggel még évekig Ctrl c-Ctrl v-zhetem, és nem kell mindíg begépelnem. :-(
Megmondom, kb annyi idő, míg az állomásról oda-vissza megjárja a Bazilikát, mert másként nem nagyon jut oda. Ez alatt az idő alatt el is megy a kedve az egész kirándulástól. Azt el sem merem képzelni, hogy egy ilyen séta után milyen hírét viszi a városnak.
Ez az egész valami vicc! Évtizedek és több véka pénz után is még a város meghatározása, pozicionálása folyik. Döbbenet! Elcsigázottak , üres zsebűek a népek mire ideérnek...hát persze, mert az útba eső városok valószínű, hogy az utóbbi években inkább már cselekedtek .
Vicc , hogy nincs térkép. Most lesz, de állítólag reklámokkal,mert vállalkozók állnak mögötte... Ez már csak egy ilyen világ. Miért tűnik úgy, hogy a város erre se akar költeni egy fityinget se...
Attól még a szülőhelyét nem vitte el innen senki!! Születésének, keresztelésének és talán koronázásának ( jó ez vitatot, de lehet rá építeni) helyszíne is itt van. Ja, hogy néha rendbe kellene tenni, az emlékművek helyét , esetleg locsolni a füvet körülötte, vagy netán lepiszkálni róla a kutya ürüléket.... Persze azon se ártana változtatni, hogy a látványosságokban 40 perccel a zárás előtt ne utálják már ki az embert, mert ez elég rossz szájízt hagy a vendégekben.
Talán érdemes volna rá hallgatni. Az utóbbi időkben ( az egyházi beruházások mellett) talán az egyik leginkább átgondolt, hosszútávra gondolkodó beruházást viszi.
Mi esztergomiak nem akarjuk elfogadni, hogy nem miattunk, hogy nem a városunkért jönnek a turisták. Pedig jó lenne már elfogadnunk, hogy csak a várhegyért, a Bazilikáért jönnek ide és jó lenne már a nullából kiinduló reális stratégiánkat megalkotni! Az országban találunk bőven követendő példát.
Esztergom lakossága és városvezetése még semmit nem tett az elmúlt 25 évben azért, hogy jó híre legyen városunknak, hogy vonzó legyen a turistáknak. Az általunk eddig megválasztott városvezetés csak rombolta a Bazilika hírét és környezetét. Még mindig ugyanazok a hozzá nem értő arcok próbálják a nem létező tudásukat eladni az aktuális városvezetésnek, sajnos sikerrel. Sikerül nekik mindig a múlttal, a statisztikákkal példálózni, észre sem veszik, hogy a világ elhúzott mellettünk és megváltozott az elmúlt 20-30 évben.
Sajnos úgy látom mindannyian túlságosan hozzászoktunk ehhez a sárfészekhez, amit a Bazilika alatt találunk és amit mi esztergomiak valami érthetetlen módon belvárosnak becézünk, romváros helyett. Már az idelátogatók fintorát sem vesszük észre, akik véletlenül letévednek belvárosunkba (a romvárosunkba).
Már azt sem veszi észre lakosságunk és a tenni vágyó vezetésünk, hogy az egész belvárost körbefogó csatorna szag lengi át, sőt a Kis-Duna sétányon kijózanító elfekvő padokon hajléktalanok tucatja vészelik át az alkoholmámoros nappalokat, persze a „kijózanodásuk” után meglátogatják Málta védelmét. De éjszakára újra befészkelik magukat a belváros szívébe, a kvártélyadó önkormányzati romokba és a belvárosi társasházak nyitva hagyott lépcsőházaiból megközelíthető pincékbe, ahol illendően elvégzik szükségleteiket és „meghúzzák” magukat.
Rosszabb esetben a Pöttyös téren végzik el kisebb és nagyobb dolgaikat, gyermekemmel fényes nappal voltam szemtanúja egy hajléktalan kábelfektetési programjának, melyet az egyik takarás nélküli sarokban végzett (védekezésül gyermekemet felszólítottam ne nézzen oda és eltakartam a szemét – nem nagy sikerrel). A Kis-Duna parton sétálva mindennapos látnivaló délutánonként, az ordítozva - hőzöngve csoportokba verődött hajléktalanok agresszív és fenyegető viselkedése és alkoholfogyasztása.
Volt, hogy nem adtam pénzt nekik, így ordítottak és középső újukat mutogatva jelezték nemtetszésüket. A legdurvább esemény tavaly történt, amikor a nagyobbik gyermekemnek egy férfi a nemi szervét mutogatta a Kis-Duna parton…
Tényleg vendégbarát Esztergom a romjaival és a belvárosba beköltöző hajléktalanokkal, akikről azt sem tudjuk hogyan kerültek ide. Lehet, hogy ez az új titkos városi stratégia, mely sikeresen megvalósult, így az ország hajléktalanainak turizmusa már kiépült belvárosunkba? Ebben a körben Esztergom PR-ja már nagyon jó - ezek szerint!
Igazi turistalátványosság Esztergom és csodálkozunk miért nem jönnek le a "turistáink" a Bazilikától! Aki lemerészkedik a Kis-Duna partjára korzózni, vagy futni (főleg a Bottyán-híd és a Tabán-híd szakaszra), az a leírtakat tanúsíthatja…
Azóta átgondoltam még pár dolgot ezzel az egésszel kapcsolatban. Kicsit csapongani fogok:
1993 óta csökken Esztergomban a vendégéjszakák száma: akkor zárt be ugyanis a Fürdő szálló és nagyjából akkoriban lett vége a német kemping turisták áradatának is. A vendégéjszakák száma egyébként is erősen korrelálhat a szálláshelyek szobáinak számával, márpedig ezen a piacon elég nagy mozgások voltak itt az elmúlt húsz évben.
Nagy kérdés, hogy kell-e nekünk a vendégéjszakák számát alapul venni annak megítélésében, hogy milyen hatásfokkal működik a turizmus a városban? Nem vagyok ebben biztos.
Azzal nagyon egyetértek, hogy a Bazilika és környéke jelenleg az a "termék" ami ide tud vonzani embereket. Amikor a Szent Adalbertbe megyek ebédelni, mindig ott állnak a buszok a parkolóban, minden egyes hétköznap turisták tömegét hozza ide pár cég, egy-két óra alatt bejárják a várhegyet, aztán mennek tovább. Nagyjából 25-30 ezer forint egy ilyen egynapos Dunakanyar program, amit szerintem minden Budapestre érkező turista kezébe odanyomnak valahol szórólapként, vagy ajánlja nekik a szállodájuk, esetleg online a szemük elé kerül, amikor a budapesti programokra keresnek. Van egy pár szolgáltató:
http://www.viator.com/tours/Budapest/Danube-Bend-Day-Trip-from-Budapest/d499-2420DANU
http://www.viator.com/tours/Budapest/Budapest-Private-Transfer-from-to-Airport/d499-26923P12
http://www.budapest.com/leisure/sightseeing_tours/full_day_programs/danube_bend_tour.en.html
Nem tudom, hogy például ezen szolgáltatók közül bárkivel bárki városi szinten kapcsolatban van-e, meghívta-e őket valaha egy beszélgetésre, megkérdezte-e tőlük, hogy miben lehetne a város a segítségükre, van-e bármi kérésük az önkormányzattól. Az a tapasztalatom, hogy ha mi szeretnénk valaki mástól valamit, akkor a legjobb stratégia, ha mi kérdezünk rá először arra, hogy mi miben tudnánk nekik segíteni.
Én a végén próbáltam még a fórumon elmondani pár gondolatot, amiből talán azt érdemes felhozni, hogy az oda látogató turisták zömének Kairó egy egynapos program. Ebből a piramisok másfél óra. Az emberek tömege nem Kairóba megy nyaralni Egyiptomba, hanem tengerparti szállodákba, ahonnan Kairó ugyanúgy csak egy egynapos program, ahogy a Dunakanyar is csak egy egynapos program a Budapestre érkező városlátogató turistáknak.
Azt érzem, hogy emlegetjük a turizmus fejlesztését, mint hosszútávú célt, de ezt nem tudjuk lebontani sem középtávú, sem rövidtávú konkrét elérendő célok sorozatára. Szeretnénk eljutni C-be, de fogalmunk sincs az hol van, sem azt, hogy merre van és micsoda B vagy akár az A pont. Tizenöt évig hadakoztunk az adottságainkkal, a világ összes pénzét elköltötte Esztergom turisztikai céllal - még a beázó mélygarázst is lényegében ilyen indokokkal vettük meg, miközben sosem gondoltuk át, hogy egy egységnyi turisztikai befektetést hol lehet a leggyorsabban kamatoztatni, hogy a következő egységnyi befektetést már az elsőből termeljük ki.
És továbbra sincs sem a városnak, sem senkinek egy olyan honlapja, amire egy Budapestre érkező angol turista kitalálhatná, hogy Esztergomba elvonatozva hogyan és mire tudna itt elverni 5 órát, 2 napot, egy hetet.
De még rosszabb a helyzet: szezonban napi szinten százas nagyságrendben halad át a városon a kerékpáros turizmus: fontos megállóhely vagyunk Bécs és Budapest között. Megintcsak több cég is van, amelyik úgy működik, hogy Bécsben kölcsönöz neked egy kerékpárt, és Budapesten leadhatod, a többit ők megoldják:
http://www.danube.travel/activities/go-biking--cycling/cycling-routes-(gps)/4-days-Danube-Bend-combined-bicycling-and-walking-tour.r-91.214.html
http://www.macsadventure.com/holiday-903/danube-cycle-path-vienna-to-budapest
http://www.eurobike.at/en/tour/cycletour-vienna-budapest_t_5151?dc=1462537614581&lang=en&mandant=eurobike
Egy rakás kerékpárossal találkoztam az elmúlt 3-4 évben, akik ugyanezen az útvonalon haladtak, ez alapján a könyv alapján:
http://www.amazon.com/Danube-Cycleway-source-Budapest-Cicerone/dp/1852847220/ref=sr_1_fkmr0_2?ie=UTF8&qid=1462552227&sr=8-2-fkmr0
De ezt is láttam már, hogy forgatják a vendégeink (Couchsurfing alapon fogadunk néha vendégeket, szinte mindenki aki jön kerékpáros ):
https://www.amazon.co.uk/Danube-Bike-Trail-Vienna-Budapest/dp/3850002128
Általában mindenki nagyon csodálkozik, hogy mi ez a város: mit keres a nagy templom a kis város tetején, és egyáltalán hogy jött ez itt létre. Nem egyszer volt, hogy egy éjszakára jelentkezett be valaki, aztán itt maradt még egyre (kerékpáron ez ugye egy jóval könnyebb döntés). Annyira gyenge a városmarketingünk, hogy az szinte félelmetes: ha már egyszer itt van valaki, akkor sem árasztjuk el információval. Pedig az utazó történetekre éhes. Ennek a városnak pedig ritka jó történetei lennének, ha mondjuk kitábláznánk velük az utcákat.