Nagyobbnak lenni a nagyobbnál: Esztergom, a jelzőhalmozás világvárosa

Nagyobbnak lenni a nagyobbnál: Esztergom, a jelzőhalmozás világvárosa

2016. 03. 11. 15:35

A szómágia, a büszkeségért és a dagadó keblekért folytatott harc napjainkban is fokozódik. A magunkra aggatott és külvilágtól kapott jelzők számában valószínűleg közel állunk a világcsúcshoz. Kötve hiszem, hogy kimaradna a verbális túlkapásokból. Esztergomiként követelje ön is jogos jussát, tegye mindezt frappánsan a költők és helyi zsurnaliszták nyelvi eszköztárából válogatva!

Kép: Bejó Gábor


 

A mennyiségi mutatók alapján tehát biztosan az ország élén csücsülünk, hiszen már eleink sem fukarkodtak nagyon, ha cikornyás mondatokban kellett beszélni Esztergomról. A büszkeség folyamatos ébren tartása és a mindennapok pangása hamarosan sérelmi politikát gerjesztett. A józan ítélőképességüket vesztett esztergomiak pedig a mai napig elvárják, hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérjék sorsuk alakulását.

És a történelem 2016-ban sem veszített sokat lendületéből, ideje tehát alkalmazkodni a világ folyásához, ha már a világ nem akar úgy táncolni, ahogy mi fütyülünk. Manapság amúgy sem történnek világmegváltó dolgok Esztergomban, van időnk megtanulni a szakma csínját-bínját, elégedetlenkedjünk tehát művelten és stílusosan. Itt van néhány gyakran ismételt jelző és kifejezés, amelyeket más városok, a mindenkori kormány, esetleg az Esztergomot szapulók orra alá dörgölhetünk.

Kezdő szint

(azoknak, akik még csak óvatosan nyaldossák, mit jelent esztergominak lenni)

Szent István városa

Szent István szülővárosa

Szent István fővárosa

Szent Imre városa

Első szent királyunk koronázó városa

A középkori Magyarország fővárosa

A középkori Magyarország szíve

Magyarország első fővárosa

Az ősi város

Királyváros

Az első város

Az érsekek városa

Mindszenty városa

A magyar Róma

A Dunakanyar kapuja

Fürdőváros (Sőt, a legelső fürdőváros. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az esztergomi Szent Tamás hegy lábánál fakadó melegvizű források, s az azokból táplálkozó Hévíz tó már a középkorban létezett)

A gyermekek városa

Iskolaváros

A fotográfusok fővárosa

Haladó szint

(felnőtteknek, akik még nem ábrándultak ki a nagy ideából)

A nemzeti egység bölcsője

Fesztivál főváros

Meseszép Esztergom

A nemzet fővárosa

A keresztény Magyarország bölcsője

A magyarság megtérésének városa

Az államalapítás bölcsője

A magyar nemzet bölcsője

A magyar katolikus egyház bölcsője

Ezeréves államiságunk szimbóluma

Magyarország legősibb keresztény városa

Minden magyar kegyhelye

Az első királyi nemzetség székhelye

A prímások ezeréves városa

Az ezeréves magyar katolicizmus szimbóluma

Kis magyar Vatikán

A magyar Sion

A magyar katolikusság központja

A magyarok szent városa

Az Árpád-házi királyok városa

A történelem városa

A magyar történelem elindulásának színhelye

Az alkotmánybíróság városa (már nem, de a város szélén álló táblák még mindig ezt hirdetik)

A szent és gyámoltalan város (Babits Mihály verselte rólunk a Szent király városa c. költeményében, a kifejezés a ’90-es években élte fénykorát, valószínűleg szerepe van ebben Bánlaky Pál szociológus könyvének is, amely Philipp Frigyes főépítész egyik kedvenc Esztergomról szóló alkotása lett esztergomi tartózkodása során. Manapság kezdjük újra használni a jelzőt)

Mesterfokozat

(meghasonlott, szarkasztikus lokálpatriótáknak)

A tanítóképzés bölcsője

A magyar szent helye, de még szentebb helye a keresztény magyarnak (1899., Esztergom és Vidéke, Esztergom 1900-ban!)

A város, amelye felett ott ragyog a magyar nemzet betlehemi csillaga és Magyarország címertartó angyala

Esztergom, a magyar haza szent hegye, ahonnan a Mester hegyi beszédét hirdetik a turáni népnek (1928, Esztergom c. újság, Serédi Jusztinián érsek köszöntése)

A magyar kereszténység születésének megszentelt földje, Boldogasszony Anyánk régi lakóhelye, a magyarok ősi szent városa

Szent István bölcsője által megszentelt város

A magyar kultúra bölcsője és első melegágya

A magyar nemzet keresztény kultúrájának bölcsője

A magyar államélet bölcsője, a magyar integritás örökös ébrentartója a dunaparti szomorú határon (1920. március 13, Esztergom, A Területvédő Liga márciusi ünnepe kapcsán)

A magyar állam és kultúra bölcsője a keresztény magyar újjászületés idején

A régi Magyarország cserkészetének vidéki bölcsője (Bády: A Bazilika árnyékában)

A magyar reneszánsz művészet és kultúra bölcsője

A nemzeti egység bölcsője, jelképe és szolgálója

Esztergom a magyar művelődés és művészet kezdeti bölcsője

Az alkotmány bölcsője, ahonnét szétsugárzott egy ezredév előtt az államalkotás ereje

A magyar nemzeti és keresztény érzületének bölcsője

A magyar sportrepülőgyártás bölcsője

Kis magyar Detroit (Meggyes Tamás akarta így látni Esztergomot: a magyar autógyártás fellegvára, gazdaságélénkítés, felpörgő iparváros)

A Városok városa (Akarunk lenni, ezért még nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent)

2016. 03. 23. 8:21

közben találtam még egyet, szerintem kihagyhatatlan:

2016.02.09.  "Néhány órára a magyar biciklis bürokrácia fővárosa lettünk.."

 

Király

2016. 03. 12. 10:38

http://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_102/?pg=35&layout=s

(Városok Lapja c. újság 1909. április 3-I számából.)

2016. 03. 11. 17:31

Nagyszerű anyag!:)

Nekem egészen más jelzők jutnak eszembe Esztergomról.