Elhunyt Mazurka Károly

Elhunyt Mazurka Károly

2019.04.23. 13:21

A Dobó Katalin Gimnáziumot a '90-es évek elejéig irányító Mazurka Károly  2015-ben kapott Esztergom Pro Urbe díjat.

Mazurka Károly 1955-ben szerzett magyar szakos tanári oklevelet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1961-ben került Esztergomba, ahol a Hell József Károly Technikum Kollégiumában volt nevelőtanár, majd a megszervezett Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum kollégiumának lett a vezetője.

1968. december 1-től nevezték ki az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium igazgatójának. Nyugdíjazásáig egy fél emberöltőt töltött az intézmény élén, és közben esztergomivá vált, a szó nemes értelmében. A „Mazurka korszakot” nem túlzás a Dobó Gimnázium egyik fénykorának tekinteni. Az akkori kiemelkedő teljesítmények nem születhettek volna meg egy rossz hangulatú, túlpolitizált, a hatalomhoz való hozzáállást előtérbe helyező intézményben. A kiemelkedő oktató-nevelő munkának jó kovásza volt Mazurka Károly. A kiegyensúlyozottság, a nagyfokú tolerancia, a tehetséges diákok és tanáraik maximális támogatása tette Őt azzá. A mai esztergomi értelmiség jelentős hányada köszönheti pályája indulását az általa irányított iskola munkájának, viszonylag szabad szellemiségének.

Vezetőként utolsó nagy feladata volt a gimnázium új, az akkori viszonyok között rendkívül modern épületbe való költöztetése. Embert próbáló feladat volt, nem csak az építkezéssel járó különböző egyeztetések, technikai problémák megoldása miatt, hanem azért is, mert a nevelőtestület tagjai sem fogadták kitörő örömmel, hogy el kell hagyniuk a régi, patinás épületet. 

Mazurka Károly hosszú ideig vezette a megye középiskolai igazgatóinak munkaközösségét, amely szervezetnek nyugdíjazása után is tevékeny tagja maradt. 1975-ben és 1980-ban megkapta az Oktatásügy kiváló Dolgozója, 1989-ben a Kiváló Munkáért elismerést. Társadalmi munkájáért megkapta az Ezeréves Esztergom emlékplakettet. 

Oktató-nevelő munkája mellett országosan ismert helytörténeti munkássága is. A lexikográfiai anyag gyűjtését magyaros egyetemistaként kezdte. A Magyar Nyelvtudományi Társaság 2003-ban megjelent népnyelvi gyűjtőpályázatára benyújtott anyaggal első díjat nyert, és a bíráló bizottság a pályaművet megjelentetésre érdemesnek tartotta. 2011-ben megkapta a neves nyelvjáráskutatóról elnevezett, rangos Csűry Bálint-díjat a palóc nyelvjárást kutató munkájáért.

2015-ben Esztergom városa Pro Urbe díjjal tüntette ki.

További linkek:

Peragovics Ferenc cikke

 

Még nincsenek kommentek :(