Az esztergomi ásványvíz, amely a létezés és a nem létezés határán táncol
Gazdaság
2015. nov. 2.

<p>Esztergom nem akar elveszteni egy újabb Szent Istvánt. Nem, nem a Gimnáziumról van szó - ez a Szent István most éppen egy ásványvíz, amit 2004-ben jegyzett be a város a Magyar Szabadalmi Hivatalnál.</p>

Akik a 2000-es évek derekán már artikuláltan ki tudták mondani azt a szót Esztergomban, hogy „bazilika”, azoknak valószínűleg halvány sejtésük lehet a Szent István Ásványvízről.

Ugyanis ez egy esztergomi dolog, amely egy jó évtizede keletkezett (akkoriban elég rendesen meg is nyomták a promóját), majd 2010-ben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is ásványvízzé minősítette a Szent István Strandfürdő területén található Szent István kút (B-86) vizét, amiben egyébként az emberek a strandon és - picit felmelegítve - az élményfürdőben pancsolnak. Az önkormányzat - a piaci hasznosításban gondolkodva - még 2004-ben védjegyoltalom alá helyeztette a Szent István Ásványvíz nevet. Palackozni azonban nem kezdte el ezt az italt senki: boltban kapható termék nem lett belőle, ilyen irányú lépést a Szent Istvánról elnevezett Gimnáziumot épp vadul legyilkoló akkori önkormányzati vezetés az évek során egyáltalán nem tett.  A védjegy oltalom végül 2014 szeptemberében járt le és bár ekkor még meg lehetett volna hosszabbítani, ezt sem lépte meg senki. Vagyis ekkortól bárki igényt formálhat a névre, és egy önkormányzati előterjesztés szerint már akadnak is aspiránsok akik első királyunk nevével ellátott műanyag palackokkal akarnak betörni a kizárólag hétköznap és szombaton nyitvatartó magyar kiskereskedelmi piacra.

Esztergom így lépéskényszerbe került, ha továbbra is szeretné megőrizni ezt a látens brandet.  Ha egyszer Szent Istvánról elnevezett Gimnáziumunk nincs, pótlékként az is jó lehet, ha Szent Istvánról elnevezett ásványvizes palackokkal tölthetjük meg szemeteseinket. 

A védjegy egyrészt önmagában is anyagi értéket képvisel, másrészt amennyiben az Önkormányzat a kút vizének palackozással történő hasznosításáról dönt, a név gazdasági haszna – figyelemmel a város történelmi múltjára - még jelentősebb lesz.

- írják a holnapi testületire készült előterjesztésben. Arról nem szól az írás, hogy hol építenék meg ezt a palackozó üzemet (a kút erősen a belvárosban, turisztikailag és műemlékileg védett területen található), vagy mindez mennyibe kerülne. De legalább a védjegyről kiderül, hogy összességében mibe is fájna ez az adófizetőknek:  a bejegyzés teljes költsége (ez 10 évre szól) bruttó 227 ezer forint (ez csak Magyarország területére szól, az uniós jóval drágább lenne), amennyiben pedig az önkormányzat folyamatos védjegyfigyelést is igénybe kíván venni, akkor további havi 8 ezer forintot kell kicsengetnünk egy erre szakosodott irodának, akiktől ezért cserébe elvárható lesz, hogy  szóljanak 10 év múlva, hogy meg kell újítani a 2025-ben lejáró védjegyünket (bár nyilván végeznének egyéb szolgáltatást is, mert ennyire egy Google naptár emlékeztetőt beállítani is elég lenne, ingyen). 

Az előterjesztésben azért még megjegyzik, hogy az Európai Unió területére szóló védjegyvédelmet majd ráérünk akkor is kiváltani, ha az ásványvízzel a nemzetközi piacokon akarjuk megszorongatni a konkurenseket. Mit is mondhatnánk erre, legyen úgy! 

(forrás)