<p>Mexikói testvérvárosunk még nincs, akkor mégis: milyen kapcsolat fűzi Esztergomot Mexikóhoz? Az is megeshet, hogy az igazságot egészen máshol kell keresnünk. </p>
Mexikó-puszta megnevezéssel (a köznyelvben elterjedt a szimpla Mexikó megszólítás is) Esztergomban több földrajzi egységet is emlegetnek, egyrészt Szamárhegy közelében, a Fárikúti út mentén megbúvó, másrészt pedig a Dobogókő lábánál, a Két-bükkfa-nyereg és a Shaolin falu szomszédságában húzódó területet is Mexikóról keresztelték el. Valójában a dél-amerika ország ihlette az elnevezéseket, esetleg máshonnan eredeztethetőek a névadások?
Kép forrása: markert.hu (Markert Laci blogja)
Magyarországon számtalan helyen találkozhatunk hasonló elnevezésekkel, az 1970-es évekig például Fertőújlakot Mekszikópusztának hívták hivatalosan (közigazgatásilag ma az osztrák-magyar határ mentén fekvő Sarród település része), illetve a Somogy megyei Andocson is találkozhatunk Mekszikópuszta elnevezéssel. A régészeti leletekben gazdag terület nevét, csakúgy, mint Fertőújlak egykori megnevezését a „megszökő” szavak alakváltozásával magyarázzák. A kapcsolódó elbeszélések szerint ugyanis a pusztára letelepített cselédek minduntalan megszöktek. Egy Kapuvárral foglalkozó blog bejegyzése szerint a „Mexikópuszta név azon analógiából veszi eredetét, hogy lakott településektől távol hozták létre ezeket, amiként az európacentrikus térszemlélet felől India és Mexikó is távol esik”.
Egy kis csavarral és némi utánajárással Esztergom esetében is megtudhatjuk az igazságot. A Pilisszentlélek közelében elhelyezkedő Mexikó-puszta ma Pro Silva Bemutató Területként funkcionál, ahol a kutatások célja az erdőgazdálkodás ökonómiai elemzése, illetve olyan gyakorlati erdőművelési módszerek bemutatása, amelyek a hazai viszonyoknak mind erdőművelési, mind természetvédelmi és közjóléti (társadalmi) szempontból is megfelelnek.
Esztergom és Vidéke, 1930. június 15.
A terület elnevezését hasonlóan a többi magyarországi példához a „megszökő” szóból eredezteti Dr. Thirring Gusztáv is a Budapest környéke (gyakorlati útikalalauz) c. munkájában, mint 1900-ban írja:
"Mexikó (500 m) közalapítványi erdőőri lak. 10 percre Kétbükkfanyeregtől (574 m) és felórára Szent Lélektől, szép bükkös erdők közepette, kis rét szélén fekszik. Turisták éjjeli szállást és ellátást találnak itt. Mexikó nevét (mely eredetileg Megszökő volt) onnan vette, hogy az 1872-73. évi kolerajárvány idejében egy közalapítványi erdész a járvány elől ide menekült, minthogy pedig e hely a kolera elől megóva maradt, a közalapítványi erdővédek megszerették a félreeső fekvése miatt azelőtt kevésbé kedvelt helyet. A köznép Mesztikó-nak nevezi."
Dobay Pál nyugalmazott erdőfelügyelő hasonló tájékoztatást nyújt a névadásról, mint mondja:
"Mexikó erdei helynevünk eredetileg MEGSZÖKŐ volt. Az ide helyezett közalapítványi erdészek ui. szerettek volna megszökni innen, mivel minden lakott helytől messze esett az itteni ikererdészház, amely napjainkra lassan már az enyészeté.”
Cesare dell'Acqua: A császári pár indulása Mexikóba
A terület nevének eredetére vonatkozóan azonban egyesek más magyarázatot találtak. Bertha Sándor zeneszerző 1896-ban járt turistaként a Pilisben, útjáról a Turisták Lapjában jelentett meg kis színes élménybeszámolót, ő a szófejtést elhagyva aktuális történelmi eseményekkel, Habsburg Miksa mexikói kalandjával magyarázza a névadást, mint megjegyzi:
„Megindulunk és beljebb és beljebb hatolunk a völgybe, mely a Dobogókő lábához vezet és a melyet a nép Mexikó-nak nevez, mert azon időben csinálták a hozzávezető utat, midőn a szerencsétlen Miksa főherczeg Amerikába ment, hogy megalapítsa ábrándszerű birodalmát és megássa sírját Queretarónál...”
Esztergom másik Mexikó-pusztájának elnevezésének eredetéhez az előbbiekhez hasonló magyarázatot találunk. Az Erdészeti Lapokban 1985-ben megjelent írás szerint a területen egykor iker erdészház állt, a mexikói jelző eredeti értelme: "megszökő", mivel olyan messze esett a várostól, hogy az itt lakó erdészek szerettek volna megszökni innen.