„Hetvenöt év tekintélyes idő, megélni derekas és szerencsés dolog, egy iskola életében maga a történelem” – kezdte értékelő beszédét az intézmény vezetője, Baranyi István, majd hozzáfűzte: „Múlt és a jelen között szakadék tátong, ami ingatag és bármikor elnyel, kötéltánc a szakadék szélén, melyen te vagy a táncos, minden lépésed egy mérföldkő, hol egyet előre, hol egyet hátra lépsz. Te mész és mész előre, egy pillanatra megtorpansz, megállsz, gondolkozol és egyszer elér a kötél másik oldalára a lábad. Kalandod utad volt, mely nem más, mint az élet.”

Az igazgató a későbbiekben sorjában elmondta az alapvető elveket, amelyen az iskola szilárd és hithű, ugyanakkor spirituális és meghitt szellemisége nyugszik:

„A mi iskolánkban nincs egyházi oktatás, mégis van hittan.

A mi iskolánkban nincs elit oktatás, mégis mindenki továbbtanul.

A mi iskolánkban tanáraink nap mint nap kimerülnek, másnap mégis megújulnak.

A mi iskolánkban a gyerekek a tanév végét várják, mégis mindenki maradni akar.

A mi iskolánkban nem minden család vallásos, mégis vannak hittanosaink.

A mi iskolánk nem katolikus iskola, de itt mégis van szentmise.

A mi iskolánkba sok szegény gyerek jár, mégis mi vagyunk a gazdagok, de a szeretetben.

Családja van minden tanulónknak, sokuknak mégis a mi iskolánk az otthonuk.”

Majd Kancz Csaba, a megyei kormánymegbízott kerekített az évfordulóhoz mérten nagyívű beszédet, mikor az iskola példamutatását méltatta, kiemelve a kertvárosi lokálpatrióták Esztergomhoz való hűségét, midőn a városrészt Doroghoz akarták hozzácsapni. A háború éveiben mutatott állhatatosságot és kitartást, amikor az itt élő és munkálkodó közösség tekintetét a kultúra oltárára vetette. 2010 előtt tapasztalható értékválságot nem engedték begyürkőzni az iskola szellemiségébe.

Hozzátette, hogy a kormányváltás után lassan a helyére billen minden, meghonosodik az a stabil értékrend, amely táptalaja lehet a felnövekvő ifjúságnak.

 „Nem elég az iskolában nap mint nap bejárni az órákra a csengőszó hallatára, több kell mindenki részéről – minden nap meg kell újulni a pedagógusoknak is. A rohanó világban nehéz lekötni a gyerekek figyelmét, idejét és aktivitását nagyon nagy kihívást jelent ez a pedagógusoknak” – tudatosította az ünneplőkben Kancz.

„Mindezt nagyon nehéz lenne elérni és fenntartani, ha nem lenne ott mindenki mögött a keresztény háttér és vallásosság. Példát mutatott az iskola, amikor a kormányzat nem ismerte még fel, hogy mennyire fontos a hittan, mennyire fontos hogy erkölcstant, hittant tanuljanak a gyerekek” – emlékeztetett mindenkit a kormánymegbízott.

Ezután az iskola példát statuáló eredményeit tárta a közönség elé. Az uniós forrásokat példaértékűen használták fel, amellyel az iskola gyarapodását segítették elő. Erőt sugároztak a környéknek, a városrész az iskola nélkül halálra van ítélve. Bevezették a mindennapos testnevelést, kitüntetett helyet biztosítottak az iskola életében a sportnak, kiemelten a labdarúgásnak, amely beruházások révén megfogták a fiatalokat. 

Mindezek mellett figyeltek a családokra, bevonták őket a munkába; észrevették, hogy a megfelelő családi közeg nélkül nem képzelhető el egészséges közösség. Viszont azt is tudták: „ahol megrendül a háttér, az iskola segítséget nyújt”. Minden erejükkel ezen voltak.

A továbbiakban Farkas Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) főmunkatársa tartott beszédet, hangsúlyozva a magyar oktatás értékeit, amelyet leginkább a nevelőintézet és a pedagógusi attitűd szoros egymásrautaltsága és szimbiózisa formált megbecsülendő és követendő példává. Harmadik pillérként említette a nevelés sokszínűségét, pluralitását. Majd kitért a munkára alapozott társadalom hívószavára és kiemelte, hogy ennek az alapjait is az iskolában kell elsajátítani.

„Ha a pedagógusok lélekkel és szakszerűen végzik munkájukat, az lelki, mentális rendszerváltozás reményét hordozza egy generáció múlva” – tette hozzá az EMMI főmunkatársa.

Végül Nacsa Lőrinc államtitkári kabinetfőnök vette kezelésbe a mikrofont, mint mondta, „a jó iskola soha nem lehet érték semleges, ahogy egy szülő sem semleges a gyermekeivel megélt kapcsolatában, hiszen éppen értékeket kell átadnia. Az Arany János Iskola keresztény értékeket is közvetít, amelyek örök érvényűek”.

Majd hozzátette: „a kormányzat szándéka, hogy olyan testben, szellemben és legfőképpen lélekben is kiteljesedő emberek kapják meg az alapokat, akik képesek meghaladni a mai értékválságot is magában hordozó problémákat. Ezt a célt szolgálták az intézmény vállalásai is, mint a mindennapi testnevelés bevezetése, a felmenő rendszerben megjelenő hit és erkölcstan oktatás is”.

Mint mondta: „egy közösségben gondolkodni, azzal azonosulni tudó, történelmét, kultúráját, hazáját, hitét és identitását ismerő, azt gazdagító, felelősséget vállaló, az életet tervezni, elvek mentén élni ember képes a mai kihívásoknak megfelelni”. Itt valódi értékközösség formálódik, amely egyben jövőképet is nyújt a hátrányos helyzetből kiszakadni vágyó tanulóinak. Ebben a szellemi térben nagyon fontos szerep van a lelki nevelésnek, hiszen ebben a korban alapozhatók meg a későbbi személyiség kifejlődésének legfontosabb pillérei.

„Keresztény szeretet, szolidaritás, felelősségvállalás és elköteleződés, olyan alapok, amelyek nélkül nem létezhet működő társadalom” – zárta beszédét Nacsa Lőrinc.

képek forrása: aranyiskola.hu