<p style="text-align: justify;"><span>Olyan fiatalokkal közölnek interjúkat, akik huszonévesen mertek kockáztatni – írja a Külker Online. Lőrinczi Gergely ebből a fajtából való, már saját vállalkozással rendelkezik. Amúgy igazi esztergomi gyerek, eredeti szakmája fotós, amikor sikerült őt utolérnünk, kérdésemre válaszul csak annyit közölt: <em>„mivel itt nőttem fel, a mostani világképembe nyilván számít”</em>. Közben diszkréten éreztem, hogy hülyének néz, mert ilyen alapvető kérdéseket teszek fel neki (<em>„Esztergom adott inspirációt?”</em>). Amire a válasz ennyire természetes és magától értetődő. </span></p>
Azért rátromfoltam még egyet és érdeklődtem a márkanév iránt: „honnan ered ez a név, úgy hangzik, mintha találomra jött volna, mint a szerepjátékokban a karakternevek?” De nem. Gergő elmeséli, hogy egy másik vállalkozása, a Sunset Design inspirálta, mivel kimondva a mássalhangzókat, az utolsó az „esté”. Így jött. A fiatal művész mindent felépít és araszol előre, határozottan és magabiztosan, ahogy egy atipikus huszonéves teszi.
Az interjúban Gergő kifejti, hogy mindig is érdekelte a divat, az emberek utcai viselete, de leginkább a hétköznap viselt ruhák fűtötték a fantáziáját, amikor – mint mondja – csak kikapnak valamit a ruhásszekrényből és felveszik, mit sem törődve az alkalommal. Külföldön jártában-keltében is gyakran neszelte a ruházkodásban megbúvó különbségeket, szerette összehasonlítani a honi öltözködési formákat a külföldi trendekkel. Ebből kifolyólag pedig elkezdte érdekelni, hogy mitől lehetnek többek az emberek az utcán, mi az ami egyedivé teheti őket.
Akár ha két hasonló kinézetű ruhát vásárolsz, mégis hogyan lehetne mindig mássá tenni a a fazonokat, mintázatokat. Kísérletezni kezdtem, hogy apró hibák, netán véletlenek folytán hogyan alakíthatók ki új minták – tette hozzá Gergő.
Az interjú teljes egészében a Külker Online felületén érhető el.