A budapesti Lengyel Nagykövetség, a Lengyel Intézet és a PPKE közös rendezvényén, amely fölött tiszteletbeli védnökséget vállalt Radoslaw Sikorski lengyel, Miroslav Lajcák szlovák és Martonyi János magyar külügyminiszter, köszöntőt mondott Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora és Roman Kowalski, budapesti lengyel nagykövet is.

 
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a törökök felett aratott diadallal végződő párkányi csatában, amelyben a keresztény seregeket Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly osztrák herceg vezette, a tét az Európához való tartozás volt. "Végre egyszer győzelmet ünneplünk" – mondta Roman Kowalski, aki párhuzamot vont az 1683-as párkányi és az 1920-as varsói csata között. Ez utóbbiban a lengyelek a Vörös Hadsereg felett arattak világraszóló diadalt. Mindkét ütközetben fontos szerep jutott a magyaroknak, akik Párkánynál fegyveresen harcoltak, Varsó mellett pedig jelentős lőszerszállítmánnyal segítették elő a győzelmet – emelte ki a nagykövet.  

A párkányi csata fontos nyitó eseménye volt annak az egy évtizednél is tovább tartó háborúnak, amely az Oszmán Birodalmat kiszorította a Kárpát-medencéből. A háború Bécs felmentésével kezdődött, amely Sobieski segítségének volt köszönhető: a császári haderő és a lengyel segélycsapatok Kahlenbergnél úgy szétverték a Kara Musztafa vezette török főerőt, hogy annak teljes felszerelése a keresztény sereg zsákmánya lett. Ezután Sobieski János és Lotharingiai Károly vezetésével a keresztény csapatok folytatták az előnyomulást, előbb Párkánynál mértek súlyos vereséget a törökökre, majd visszafoglalták Esztergomot. E három nagy győzelem nyomán jött létre 1684-ben - XI. Ince pápa diplomáciai erőfeszítésének és jelentős pénzügyi támogatásának köszönhetően - a Szent Liga, amelyhez csatlakozott a Habsburg-birodalom, Lengyelország, a Velencei Köztársaság, majd Oroszország, Bajorország, a szász és a brandenburgi választófejedelem. Így a keresztény seregek egyesült erővel mintegy 150 év után képesek voltak kiszorítani Magyarországról az Oszmán Birodalmat.     

A pódiumbeszélgetésen részt vevő történészek – köztük egy lengyel szakértő - elsősorban arra keresték a választ, hogyan sikerült az addig franciabarát és az oroszokkal szemben álló lengyel királyt egy olyan törökellenes koalícióba bevonni, amelynek a német-római császár és az orosz cár is tagja lett. Kidomborították XI. Ince pápa szerepét, akinek sikerült semlegesítenie a Habsburgokkal ellenséges, a háttérben a törökökkel egyezkedő XIV. Lajos francia királyt. A pápa diplomáciai ügyessége, pénzügyi és lelki támogatása nélkül a törökellenes szövetség nem jöhetett volna létre - hangsúlyozták. A felszabadító hadjárat Magyarország számára elhozta egy új korszak nyitányát: az addig ütközőállamként, hadseregek felvonulási terepeként pusztuló ország - már a Habsburg-birodalom részeként - megkezdhette az újjáépítést.     

Az ünnepségek pénteken Esztergomban folytatódnak, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában emlékkiállítást nyitnak meg, majd pedig az Erzsébet-parkban történelmi hadijátékkal emlékeznek a párkányi csata és Esztergom visszafoglalásának 330. évfordulójára.

/MTI/