Lesz-e utcaátnevezés Esztergomban?

Áchim András - használható

• A Tesco-t és a vasútállomást összekötő utca viseli a nevét.

Parasztpolitikus, képviselő, szerkesztő (1871–1911) 1906-ban megalapította a Független Szocialista Pártot. A nagybirtokok fölosztásának és a parasztok földhöz juttatásának követelője.

Bajcsy-Zsilinszky Endre - használható

• A 11-es főút városi szakaszának egy részét hívják így Esztergomban.

Fajvédő, majd kisgazda politikus, publicista, országgyűlési képviselő (1886–1944). A második világháború alatti nemzeti ellenállás emblematikus személyisége.

Béke - használható

• Egy tér viseli ezt a nevet Esztergomban.

Bár az elnevezés a kommunista diktatúra idején vált gyakorivá, használata a törvény értelmében nem tiltható meg, mivel ezzel a kifejezés használatát az önkényuralmi rend-szerre közvetlenül utalónak tekintenénk.

József Attila - használható

• Kevéssé ismert, de a Kis-Duna sétány és a Liszt Ferenc utca találkozása a József Attila tér. Ezen felül egy iskola viseli ezt a nevet.

Költő (1905–1937), a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb hatású és legki-emelkedőbb alakja. Költészete a magyar irodalmi kánon fontos része, évtizedekre meg-határozta a magyar irodalmat. Az 1920-as évek végén szimpatizánsa, majd tagja lett az illegális kommunista pártnak, amellyel 1932 és 1934 között – részben a sztálinizmus hatásának megismerése és az ebből fakadó kiábrándulása miatt – megromlott a viszonya.

Károlyi Mihály - nem javasolt

• A Petőfi Sándor utcától a Vaskapu felé esik, a Julianus barát utcával párhuzamosan futó utcácska. Az egyetlen esztergomi közterület, amit lehet, hogy átneveznek, ha elfogadják az MTA állásfoglalását. Az Akadémia ehhez adta az egyik leghosszabb indokolást, ami teljes terjedelmében így szól:

Arisztokrata politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársaság elnöke (1875–1955). 34 éves koráig a nagybirtokos arisztokraták életét élte, majd egy évtizedre függetlenségi párti irányzatokat képviselve a magyar politika fontos szereplői közé került. Miután egyértelművé vált az Osztrák-Magyar Monarchia háborús veresége, és Magyarországon forradalom vetett véget az addigi politikai rendszernek, Károlyi háborúellenességén és németellenességén alapuló tekintélye révén kapott 1918. október 31-én miniszterelnöki kinevezést József főhercegtől. Másnap azonban felmentést kért és kapott esküje alól, így független kormány elnökeként folytatta tevékenységét. Első feladata a vesztett háború befejezése és a közrend helyreállítása volt, s ebben december elejéig valamennyi magyar-országi politikai és társadalmi erő támogatta. Miután az utolsó Habsburg uralkodó le-mondott, a törvényhozói hatalmat ideiglenesen gyakorló Nemzeti Tanács november 16-án proklamálta Magyarország új államformáját, a népköztársaságot. Károlyi azonban csak január 11-én fogadta el a köztársasági elnökséget a Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságától. Az új kormányban egyre nagyobb befolyásra tettek szert a szociáldemokrata miniszterek és mindinkább politikai tényezővé vált a november végén alakult kommunista párt. Március 20-án az antant hatalmak nevében Vix alezredes jegyzékben követelte kelet-magyarországi területek kiürítését egészen a Tiszáig. A kialakult válságos helyzetben az események megelőzték Károlyi döntéseit. Nem tudott a szociáldemokrata és kommunista párt egyesüléséről, közös kormányalakítási döntésükről és nem próbálta megakadályozni a Tanácsköztársaság kikiáltását. Ezt követő passzivitását a Tanácsköztársaság támogatásaként is lehetett értelmezni, de igen kritikusan szemlélte az eseményeket és július 4-én elhagyta az országot. A forradalmak után, emigrációs évei alatt aktív szerepe a magyar politikában nem lehetett, a hazai elit döntéseit politikai rokon- és ellenszenvei nem tudták befolyásolni. 1946-ban, egy demokratikus Magyarország kiépítésében bízva tért haza. A kommunista hatalomátvétel után rövid ideig követként szolgálta a rendszert, de megismervén a rendszer önkényuralmi jellegét, a Rajk-per idején, 1949 októberében ismét az emigrációt választotta. Az 1950-es évek végétől írható le újra neve Magyarországon, az 1960-s években megindult levelezésének és írásainak kiadása, de elhagyták a baloldalt kritizáló megjegyzéseit. A kommunista propaganda olyan, „osztálykorlátait túllépő” politikust kívánt belőle faragni, aki jól beilleszthető a korabeli szocialista rendszerhez vezető progresszió fő vonulatába. A rendszerváltás óta személyét publicisztikai és politikai viták övezik, többen, akárcsak az 1919 utáni években, rá hárítják az első világháborút követő összeomlás, kapituláció, a forradalmak és Trianon felelősségét. Nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy közvetlenül részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában, kiépítésében, fenntartásában; de vitatott történelmi szerepénél fogva nem javasolt, hogy róla közterületet, közintézményt nevezzenek el. Állásfoglalásunk a jelenlegi törvényi szabályozásból (a 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése) és a Károlyi Mihály élettörténetének publicisztikai és politikai megítéléséből adódó konklúziót fogalmaz meg további tudományos mérlegelés nélkül.

Kiss János - használható

• A 111-es főút rendőrségtől kifelé eső szakasza.

Hivatásos katonatiszt, altábornagy (1883–1944). 1939-ben nyugállományba került. 1944-ben bekapcsolódott a nemzeti ellenállásba és a nyilas-hungarista hatalomátvételt követően a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság katonai vezetője lett. 1944 novemberében letartóztatták s 1944. december 8-án kivégezték.

Prohászka Ottokár - használható

•  Utca nem viseli a nevét, de emléktáblája áll a belvárosban.

Az indokolás szerint: Neve nem hozható kapcsolatba XX. századi önkényuralmi rendszerek működtetésével, ezért nevének használata közterület elnevezésében nem igényel akadémiai állásfoglalást.

Tartsay Vilmos - használható

• A Szentkirályi és a Pöltenberg utcák közötti utca.

Hivatásos katonatiszt (1901–1944). A magyar királyi honvédség egyik legtehetségesebb fiatal vezérkari tisztje. Zsidó származása miatt 1941 augusztusában a honvédségből nyugállományba helyezték, a polgári életben helyezkedett el. 1944-ben csatlakozott a nemzeti ellenállási mozgalomhoz. 1944 novemberében letartóztatták és halálra ítélték.

Az MTA Több olyan nevet nem javasol, ami korábban volt városunkban, de többnyire a rendszerváltáskor ezeket megváltoztatták. Ilyenek például Lenin, Kun Béla, Rudas László, Sallai Imre.

Érdekesség, hogy az Akadémia nem javasolja a Tanács elnevezést, holott az esztergomi Tanács köz már 1889-ben ezt a nevet viselte, nálunk ez nem köthető a tanácsrendszerhez. Pár éve ez a Szent Miklós utca nevet kapta az egykor a közelben álló templom neve után.

Az MTA szerint szintén használható Népkert utca nevet pár éve változtatták meg Bubik István utcára.

A Beloiannisz, Bacsó Béla és a Mártírok elnevezés használható lenne, ám ezeket már évtizedekkel ezelőtt átnevezték Esztergomban.

• Átnevezzék-e a Károlyi Mihály utcát? - Szavazzon!