Az Esztergomi járás lenne a legnagyobb a megyében

Az Esztergomi járás lenne a legnagyobb a megyében

2012. 01. 10. 14:36

Az új koncepció szerint a Dorogi kistérség településeit Esztergomhoz sorolják, Süttő viszont Tatához kerül.

A települések listája, dőlten szedve az eddig is Esztergomhoz tartozók: Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny

2013-tól lépne életbe az új járási rendszer, aminek a koncepciója most került fel a kormany.hu-ra. A jövőben az államigazgatási feladatokat járási szinteken végzik, de identitásképző szerepet is szánnak nekik. A legszembetűnőbb változás, hogy a megye eddigi hét kistérségéből hat járást alakítanak ki a Dorogi kistérség Esztergomihoz csatolásával. A kistérségek 1994-es kialakításától annak 1997-es felülvizsgálatáig egy kistérségbe tartozott a két város. Kisbér, Komárom, Tata, Tatabánya, Oroszlány viszont megmaradnak központnak. Az új járási kormányhivatalok a megyei kormányhivatal alárendeltségében fognak működni.

A koncepció majdnem helyreállítja a régi Esztergomi (későbbi nevén Dorogi) járást, azzal a különbséggel, hogy Süttő, ami ma az Esztergom-Nyergesújfalui kistérségi társulás tagja, Tatához kerülne. Másképp fogalmazva a mostani terv egy járásba rendezné a 33-as telefonos körzet községeit és négy városát, ebből Süttő lesz az egyelen kivétel. Így a most kialakítandó közigazgatási egység, a 95,5 ezres lakosságszámával a legnépesebb lesz a megyében, maga mögé utasítva a Tatabányait (89 ezer lakos) is. A mostani 175 kistérség helyett országosan 176 járás lesz, átlagos lakónépességük 56 ezer fő, azaz az Esztergomi járás sokkal nagyobb lenne az átlagosnál. A felszámolandó dorogi kistérségi intézményekről, feladatokról egyelőre még nem látott semmi napvilágot. A tervezetet január 20-ig társadalmi vitára bocsátották, még másfél hétig lehet észrevételeket tenni.

 

A tavaly napvilágot látott országos egyéni választókörzeti beosztás szerint Süttő -Gyermely, Héreg, Szomor, Tardos, Tarján és Vértestolna mellett- Esztergomhoz fog tartozni.

Kisbér
Komárom
Oroszlány
Tata
Tatabánya

2012. 01. 11. 18:22

Nem vagyok a kormány híve, mégsem állítom, hogy ez olyan, mint a Rákosi-rendszer. Aki ilyet ír nyilvánvalóan fogalma sincs a történelemről.

"Most Egomban nyakig vagyunk a sz.rban, de hosszú távon ez jó lesz a városnak, ha így marad." - amennyiben szerettek nyakig lenni a szarban.

"Szóval nem igaz az sem, hogy Esztergom már bizonyított." - dehogynem, bebizonyították, hogyan kell nyakig kerülni a szarba.

Ne haragudjatok, de nem szeretnénk követni titeket!

 

 

2012. 01. 11. 17:46

ezek szerint ugyanott tartunk.

Jó reggelt, csak most esett le?

Amúgy esztergomiként hagy örüljek már. Most nehogy már azon keseregjek, hogy így döntöttek. Szopás lesz a dorogi hivatalnoki rétegnek, meg a lokálpatriótáiknak. Esztergom volt már hasonló helyzetben 1923-ban, amikor mi lettünk Komárom-Esztergom k.e.e. megye székhelye. Pl akkor épült a megyei bérpalota is, hogy a nagyobb megyének dolgozó hivatalnoki réteget legyen hova elszállásolni. Most Egomban nyakig vagyunk a sz.rban, de hosszú távon ez jó lesz a városnak, ha így marad. Plusz a járási hivatal nem a sárgaháznak lesz alávetve, hanem a megyének. Szóval nem igaz az sem, hogy Esztergom már bizonyított.

2012. 01. 11. 17:35

Az a Rákosi-tendszer volt, ezek szerint ugyanott tartunk.

Nem érdekel az ezer év, a saját életem érdekel, amiben Dorog bizonyított.. és Esztergom is.  

2012. 01. 11. 17:08

Amikor ugyanennek a járásnak a székhelye Dorog lett, akkor a kutya nem kérdezte meg Egomot, hogy tetszik-e. Ha valami meg 1000 évig fennáll, akkor annak valószínűleg oka van. gazdasági, földrajzi, stb.

 

Amúgy meg teljesen félreértessz. Én azt mondtam, hogy ez egy egységes terület volt. A székhely kérdésétől függetlenül.

2012. 01. 11. 16:41

Hagyjuk már ezt az elmúlt ezer év dumát és engedjük meg a települések vezetőinek, hogy tudják hová szeretnének tartozni: egy fejlődő, életképes városhoz, vagy Esztergomhoz.

2012. 01. 11. 13:42

A másik pedig, hogy félidőben (2 év után) szintén sorsolás alapján ezen járások vezetőinek mondjuk egyharmadának újra meg kellene mérettetniük magukat a választáson (valami ilyesmi van pl. Amerikában is).

Ott valahogy úgy van, mintha Magyarországon a parlament 386 képviselőjét nem egyszerre választanád meg, hanem kétévente váltod le a harmadát, ~130 főt.

Iridium

2012. 01. 11. 13:24

Lehet találni statisztikákat az emberek mobilitását illetően. Bárhol járunk a világban, az emberek döntő része (jóval 90% felett) egy 15-20 km-es körzetben éli mindennapjait. Ott lakik, ott vásárol, ott jár iskolába, dolgozni, szórakozni, hangsúlyozom: legtöbbször. Tehát attól még megy mindenki mindefelé, de ha egyszer talál egy "otthont" az ember, akkor onnan nem nagyon mozog messzire. A járások is ezt a szisztémát követték, ahogy a nevük is mutatja: 1 napnyi járáson belül eső területek csatlakoztak a terület központjához (esetünkben Esztergomhoz többnyire). Ha jobban végiggondolja az ember, egy nyergesi, táti, dorogi, kesztölci, maróti... Mind (jellemzően) Esztergomba járnak be, ez az ő központjuk, míg egy messzebb lakó, mondjuk füzitői vagy dunaalmási már inkább a közelebbi Tatára vagy Tatabányára, esetleg Komáromba (nem tudom, ott melyik a favorit).

Én inkább azon lepődök meg állandóan, hogy a megyéket ennyire erőltetik, főleg manapság. Kisebb közösségekhez túl nagy (Komárom-Esztergom megyében ez olyan 6-8 térséget jelent), mert a kicsik "ereje" megoszlik, nagyobb projektekhez viszont túl kicsi (az M3 például 5 megyén és a főváros kozigazgatási területén keresztül halad, míg régióval számolva csak 3-mal kellene egyeztetni). 2006-ban akarták a megyéket elfelejteni és régiókká konvertálni azokat, azonban akkor nem volt elég támogatottsága az ogy-ben.

Ill. még ehhez kapcsolódóan, ahogy több helyütt működik Európában: egy-egy járásnak bizonyos feltételeket kell tudnia teljesíteni: jellemzően legalább középiskola, de általában főiskola működtetését, egy kiskórház fenntartását, saját rendőrséget, tűzoltóságot, ambulanciát, helyi bíróságot stb. Cserébe nagyobb jogkörrel rendelkezik az adóbevételeket illetően: egy ott lakó az szja-ját a nagy közösbe fizeti, míg ezen felül (pl. ingatlanadó formájában) a "járási adót". Előbbiből fizetik az állami projekteket (hadsereg, gigaberuházások stb.), míg utóbbiból kell működtetniük a fenti lista intézményeit, javítani a helyi utakat stb., elvégre a helyiek azok, akik tudják mire kell a pénz (elvileg persze), egy tatabányai megyei önkormányzatos emberke kevesebb empátiával viseltetik mondjuk Esztergom iránt, mert neki ez már kívülesik a "járásából".

A másik, aminek örülnék, az az ellenőrizhetőség és idöközi választások: pl. az egyik járás egy véletlenszerűen kisorsolt másik járásnak belenézhet a könyvelésébe és megjegyzéseket tehet. Mondjuk Esztergomnak kisorsolnák a zalaegerszegit, és ők átnézhetnék a főbb számokat, hogy "minden stimmel-e", törvényességi és könyvelési megjegyzéseket fűzhetnének hozzá, hogy elejét vegyék a korrupciónak. A másik pedig, hogy félidőben (2 év után) szintén sorsolás alapján ezen járások vezetőinek mondjuk egyharmadának újra meg kellene mérettetniük magukat a választáson (valami ilyesmi van pl. Amerikában is). Ha valaki jól teljesít és tényleg azt csinálja, amit megígért, akkor úgysem kell félnie, ha meg "okosban" dolgozik, akkor a nép revansot vehet rajta és nem kell még +2 évig eltűrniük az ámokfutását. Ezen felül persze még mindig leváltható, visszahívható lenne az is, akit nem sorsoltak ki éppen és vaj van a füle mögött. A lényeg, hogy kétszer is meggondolja az ilyen pozícióba jelentkező, hogy saját zsebre dolgozzon, mert leváltható lenne, visszahívható lenne és ha a törvényességi oldalról hibázik (észreveszi a másik járás a vizsgálatkor a sunyiságot), akkor még felelősségre is lehetne vonni. Több oldalról is védve lenne a köz vagyona, ha úgy tetszik.

Tehát amíg ebben gondolkodnak, én továbbra is támogatom őket, ha királyt akarnak választani, akkor meg elkezdem egyenesíteni a nemlétező kaszámat Vigyor

2012. 01. 11. 8:41

http://nol.hu/lap/mo/20120111-jovore_jonnek_a__sotet_lovak_

A dorogi kistérség egyes településein információnk szerint megütközést váltott ki a járások tervezett lehatárolása. Egyesek úgy gondolják, hogy esetükben Esztergom javára politikai döntés született, mivel a szocialista vezetésű Dorogot nem akarják járási rangra emelni. Az illetékes miniszternél korábban kérték, hogy Dorog legyen járási város, de ez a kívánság nem talált meghallgatásra.

Amellett, hogy ez politikai döntés volt, hozzá kelll tenni, hogy 1000 évig apró eltérésekkel úgy nézett ki a járás, ahogy a mostani tervben van. Sőt, ugyanennek a járásnak volt a székhelye Dorog is, de akkor is ez a terület egy közigazgatási egység volt. Csak az utóbbi 15 évben lett ketté csapva.

http://keptar.oszk.hu/000000/000048/tk_0048_nagykep.jpg

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5d/Esztergom_county_map.jpg

2012. 01. 11. 4:49

Járás vagy Vármegye????????

Mert elöbb nézegettem Esztergom vármegye térképét és nagyon hasonlítanak a határoló települések csak párat a teljesség igénye nélkül:Úny,Pilismarót?,Lábatlan.A többi a Düna  másik felén van de a kettös állampolgárság megadása talán ezt a problémát hidalná átt.Szóval vissza 1920 elé és akkor már egy kis lépés kell a királyválasztásig Vigyor.

2012. 01. 10. 23:58

Az mondjuk jó ötletnek tűnik, hogy a járási önkormányzat válasszon parlamenti képviselőt maga közül, ne a nép. A nép válassza meg a járási képviselőit. Sajnos nem ilyen modell felé mozdulunk el, mert ez olyan logikus és előremutató lenne (kicsit olyan, mint az elektori rendszer, kicsit másmilyen).

Iridium

2012. 01. 10. 23:07

Ez az egyik olyan dolog, amit valamelyest még támogatok is. Azért nem teljesen, mert azért ez a rendszer nem egészen a legjobb megoldás a jelenleg elképzelt formában.

Ahogyan én képzelem - erről beszélgettünk korábban Endrédivel is - az egy járási rendszer a közigazgatásban, ahol nincs 3200 polgármester, csak olyan 180 körül (a járások számának függvényében). A települések pedig lakosság szerint olyan 2000 főnként küldenek egyfajta elöljárókat a járási önkormányzatba. Tehát mondjuk Nyergesújfalu küld Esztergomba olyan 4 főt, míg mondjuk Nagysáp csak 1-et. Aztán ezek az emberek (akiket természetesen a nép választ) döntenek a kistérség (azaz járás) mindenféle ügyeiről. A megyerendszert is el lehetne felejteni a mai formájában, bőven elég lenne a 7 régió az átfogó tervek (pl. autópályák, vasutak, vízi közlekedést érintő kérdések stb.) tárgyalására, az EU-tól is úgyis így kapjuk a támogatást - hogy továbbosszuk a megyei önkormányzatok felé... Azaz megspórolnánk a rengeteg megyei önkormányzatot is, az összes kisebb településen be lehetne csukni a jegyzői irodákat, okmányirodákat, a megyei önkormányzatok nagyrészét stb. Éves szinten akár az 1000 milliárdot is elérheti az így megspórolható összeg. Ehhez kell persze egy egyszerű, ügyfélbarát (jog)rendszer, hogy senkit ne érjen hátrány, ha esetleg "az isten háta mögött" lakik. Tudjon ügyeket intézni telefonon, postán, interneten (miért is kell személyiért, útlevélért, rendszámért szabadnapot kivenni, sorbanállni, épületet fűteni stb.?). Tökéletesen működik Belgiumban például, de Nagy-Britanniában is csak 550 önkormányzat jut a 68 millió lakosra. Minek a 10 millió magyarnak 3200?

A probléma pedig az, hogy jelen tervek szerint ez csak kiegészítő funkciót töltene be, a települési önkormányzatok, megyei önkormányzatok, kerületek, régiók... Megszámolni se tudom mik mellett. Ezzel a járás+régió kombóval az egész közigazgatást gatyába lehetne rázni, rengeteg pénzt megspórolva. Nem olyan nagy Magyarország, ráadásul az internet segítségével jóval egyszerűbb a feladatokat megoldani, mint akár csak 20-30 évvel ezelőtt. Persze ez nagy munka lenne egyszerre, lenne pártízezer munka nélkül maradó is a megszűnő helyek miatt, de valahol el kell kezdeni. Ha jövőre vagy azután elkezdik mellőle leépíteni a fenti sallangot, akkor viszont meglesz az első pirospontja a Fidesznek. Ha csak újabb aktatológatókat (pártkatonákat?) akarnak képezni a közös pénzből, akkor viszont morcos leszek.

A fenti szám egyébként összecsengne a választási rendszer reformjával is: a járások vezetői lennének a parlamenti képviselők is, kiegészítve néhány extra képviselővel (gondolom a nagyobb létszámú kisebbségeknek lesz küldöttje még és a határontúliaknak néhány; összesen olyan 20 körül). Így nagyjából ki is jön a tervezett 200-as létszám  a parlamentben. És ugye egyéniben a Fidesz akkorát tarolt, mint ide Kenya. Amivel még számolniuk kell, az a támogatottság, tehát hogy tudnak-e duplázni egy ilyen felállásban is még két év múlva is, mert az gyakorlatilag nem kétharmados, hanem 98%-os Fidesz befolyást jelentene. Ehhez legkésőbb idén ősszel meg kell kezdeniük az osztogatást, ahogy mondjuk 2001-ben próbálkoztak a lakáshitelekkel, 3 év gyessel stb. Aztán ha kihúzzák addig és bejön ez a taktika, akkor... Majd meglátjuk.

2012. 01. 10. 22:37

nehogymá még erre is költsenek

Megadtak egy mailcímet:

A véleményeket az Államtitkárság a teruletikozig@kim.gov.hu e-mail címen várja.

gömbicica

2012. 01. 10. 22:00

A tervezetet január 20-ig társadalmi vitára bocsátották, még másfél hétig lehet észrevételeket tenni.

nehogymá még erre is költsenek Üvöltés!!! társadalmi vita :-((( ugyanmáááá. ki a franc törődik azzal, hogy a társadalom mit mondd. az, hogy kiküldenek valami szart, hogy küldjük vissza, hogy melyik pont tetszik vagy sem? Már a kérdésekre adható válaszok a J"konzultáción" (?)  is olyanok voltak, hogy az embernek szájába adta a választ. Csak egy (persze hogy az, ami ott fent tetszett!!) volt olyan ami bejelölhető lett volna, ha kitöltik. Ez miféle "konzultáció"????? társadalmi vita :-(((Üvöltés. Ha megkérdezték volna a népet, hogy kell e nekünk a sok utcaátnevezés, az ország átnevezése, a reptér átnevezése (Üvöltés)  stb.stb. milliárdos költséggel járó marhasága, ugyan kit érdekelt volna, ha 1 millió ember azt mondja, hogy HURRÁ legyen, 400 ezer, hogy ne legyen?????? Messze több volt az igen, mint a nem. Az, hogy közel nem 1 millió ember van Hál Istennek az országban az már mellékes.  Bocsánat a morgásért :-((((

2012. 01. 10. 21:13

Na és mennyibe kerül nekünk ez a sok sógor-koma apparatcsik és aktatologató irodista? Bizonyára komolyan emeli a foglalkoztatást, és fellendíti a gazdaságot, az Orbán féle munka alapú társadalom. Tudja valaki, hogy ez a Török Ádám, Czunyiné féle hivatali alakulat létszámban éppen hol tart, mekkora az éves költségvetése, na és mit csinál?

2012. 01. 10. 15:58

Most épp Dorogból lesz Dózsafalva, értem. Vagyis nem Dózsafalva, hanem Orbanville.