Nyílt levél Steindl Balázshoz
Közélet
2011. szept. 25.

<p style="margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Arial, sans-serif;">Tisztelt Steindl Balázs, frakcióvezető Úr!</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Arial, sans-serif;">Az egyesületünk nevében, a városunk élhető jövőjének biztosítása érdekében tisztelettel kérem, hogy mondjon le a város pénzügyi vezetésének tisztéről, és képviselői mandátumát visszaadva, kímélje meg Esztergomot dilettáns tevékenységének vissza nem fordítható, romboló hatásától. Szívesen vennénk, ha búcsú gesztusként erre rábírná frakció társait is.</span></p>

 

Tisztelt Steindl Balázs, frakcióvezető Úr!

 

Egyesületünk tagjai többször kifejtették a civil álláspontot az adósságrendezési eljárásról és lezárásának lehetséges megoldásairól, részletesen bemutatva az egyes variációk előnyeit és hátrányait. Június 29-én, „Adósságrendezés közösen” címmel – politikától mentesen, kizárólag szakmai alapon – tartottunk egy városi fórumot, ahol Szathmáry Tibor pénzügyi biztos és munkatársa mellett, szinte minden civil szervezet és párt képviseltette magát és kb. 350 esztergomi polgár tartotta érdemesnek arra a rendezvényt, hogy jelenlétével kifejezze érdeklődését. Természetesen a Fidesz frakció képviselőit is meghívtuk, Önt a tértivevényes meghívó mellett telefonon is megkerestük, de többszöri szóbeli ígérete ellenére sem jött el és nem is képviseltette magát, ill. a frakcióját. Pedig úgy érzem, hogyha eljön – még alapfokú előképzettség nélkül is – talán ragadt volna Önre valami az ott elhangzottakból, amit később hasznosítani tudott volna a város érdekében, vagy legalábbis elkerülhette volna azt, hogy folyamatosan lejárassa magát.

Az elmúlt testületi üléseken tett hozzászólásai abban erősítették meg eddigi gyanúmat, hogy Önnek még most, két hónappal az adósságrendezési eljárást lezárását követően sincs fogalma arról, hogy ennek a gazdasági-pénzügyi folyamatnak mi (volt) a lényege. A szomorú az egészben az, hogy Ön Esztergom, egy harmincezer fős, ősi királyi város pénzügyeiért felelős csoport első embere. Ráadásul a testületen belül a Fidesz frakció Önt találta a legérdemesebbnek, szakmailag a legfelkészültebbnek arra, hogy az öt fős adósságrendezési bizottságba delegálva, rendbe tegye az előző városvezetés, azaz az Önök által felhalmozott 26 milliárd forintnyi adósság ügyét.

Megdöbbentő, hogy Ön csak most ismerte fel azt a tényt, miszerint a város pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy a szeptember 30-ig utalandó több mint egy milliárdnyi adósságtörlesztésre és az esedékes működési (pl. bér) költségekre egyaránt fedezetet nyújtson!

 

Tisztelettel kérdezem:

 

Miért gondolja, hogy a jelenlegi katasztrofális, szinte megoldhatatlan pénzügyi helyzet kialakulásáért Tétényi Éva polgármester a felelős?

Már a „csődeljárás” kezdetű szánalmas monológjával együtt unalomig ismételt tény, hogy Tétényi Éva polgármester által kezdeményezett adósságrendezési eljárás nemcsak szükségszerű volt, hanem a vonatkozó törvények előírásai szerint kötelező érvényű, elkerülhetetlen is.

Ön még – egyéb érv híján – még most is csak azt tudja szajkózni, hogy az eljárás vitte a jelenlegi megoldhatatlan pénzügyi helyzetbe a várost, mert a megindításakor minden tartozása a városnak azonnal lejárttá vált. Arról sohasem adott tájékoztatást, hogy az akkori lejárt több mint egymilliárdnyi követelést, e mellett a folyamatos működési költségeket és a további belépő adósságszolgálati kötelezettségeket hogyan, miből gondolták kiegyenlíteni. Mikor álltak elő egy hosszú távú adósság kezelő tervezettel, amiből megállapítható lett volna a pénzügyi helyzet megoldhatósága? Még 2010. novemberében is a csak beruházási célra rendelkezésre álló 1,2 milliárd forintos hitelből akarták az égető működési költségeket fedezni. A végzet elkerülésének csak egy módját látták, újabb és újabb hitelekből tömni a lyukakat, majd csak történik valami, esetleg sikerül még néhány évet kibekkelni, de legalább 2013-ig, amikor a nagy kötvénykibocsájtások türelmi ideje lejár és már a tőkét is törleszteni kell, nem csak a kamatokat fizetni. És akkor ágyő testület, nekünk ennyi elég volt, most már jöhet helyettünk akárki! Hát, tisztelt Steindl úr, mi esztergomiak nem így gondoljuk. Mi valami mást szeretnénk.

 

Milyen reorganizációs tervet készítettek és fogadtak el Önök (jogszabály ellenes módon) április 12-én?

Ebben a tervben kellett volna a teljes adósságszolgálati időszakra kidolgozni egy szakmailag megalapozott törlesztési ütemezést olyan módon, hogy e mellett a kötelező feladatok ellátása folyamatosan biztosítható legyen. Steindl Úr! Nem az egyik vagy másik! Ezen nem most kéne elcsodálkozni és a polgármesterre áttolni a felelősséget, hogy most Ő mondja meg, melyiket fizessék. Ez nem a polgármester kompetenciájába tartozó döntés, hiszen a reorganizációs tervben és a hitelezőkkel kötött egyezségek során, már Önök határozták meg azt a folyamatot, ami most halad előre, befolyásolni már nem lehet, a törlesztési határidők jönnek, fizetni kell(ene)! Hogy nincs miből? Erről beszélünk már több mint fél éve, fórumokon, cikkekben. Tetszettek volna egy kicsit figyelni a piszkálódás helyett, vagy egy kicsit képezni magukat, hogy legalább eljussanak egy háziasszonyi szintre, aki a háztartási kasszát egyenlegben tudja tartani.

Miért kellett a hitelezőkkel 100%-os visszafizetésben, kiegyenlítésben megállapodni és úgy, hogy ráadásul még kamatot is felajánlottak a tartozási időszakra?

A hitelezőkkel ki lehetett volna egyezni kb. 50 %-os szinten és akkor az adósságszolgálatunk csak a fele lenne.

 

Miért próbálták minden áron elkerülni a vagyonfelosztást?

A felosztásba bevonható vagyonelemek amúgy sem vesznek részt az alapellátásban, a város nem gazdálkodik vele rentábilisan, vagy egyáltalán nem is használja (csak a városképet rontják), vagy évente jelentős ráfordításokkal jár. (pl. az élményfürdő kb. 350 millió Ft-ot visz el a város éves bevételéből) Ha az eljárást vagyonfelosztással zárták volna le, akkor a kb. 12 milliárdos felosztható városi vagyon átkerült volna hitelezői tulajdonba és a továbbiakban a város megszabadult volna minden ezen felüli tehertől. Tiszta lappal, egy fillér adósság nélkül kezdhettük volna a szeptembert.

Karba tett kézzel nézhettük volna, hogy a jelenleg romos épületek, Bajcsy úti régi bérházak, Zöldház, Fürdőszálló és egyéb elhagyatott épületek hogyan újulnak meg a magántulajdon felújítási, hasznosítási kényszeréből fakadóan. E mellett a város fenntartási költségei évente fél milliárddal lennének alacsonyabbak, ezekből lehetne útfelújításokat, az alapfeladatok ellátásához kapcsolódó beruházásokat, szociális támogatásokat, stb. finanszírozni.

 

Steindl Úr, Ön miért riogat még most is azzal, hogyha a város nem tudja fizetni az esedékes törlesztést, akkor vagyonfelosztás lesz?

Ilyen kinyilatkoztatásai, a polgármester támadásának céljával előadott politikai süketelései helyett, jobban teszi ha szépen csendben marad, nyilvánosan nem bizonyítja azt, amit már mindenki tud, hogy Önnek fogalma sincs erről az egészről, Önt képzettségének hiánya, erkölcsi normáinak alacsony színvonala teljesen alkalmatlanná teszi a választók által adott feladatainak ellátására.

Ha a város nem tudja az Önök által kötött előnytelen egyezségekben foglalt kötelezettségeit teljesíteni, akkor ez nem automatikus vagyonfelosztáshoz vezet, hanem ha valamelyik hitelező ezt sérelmezi, akkor egy új adósságrendezési eljárást kezdeményezhet a város ellen. Ekkor kezdődik minden elölről, minden hitelezővel szemben, ezzel lehetősége nyílna a városnak arra, hogy megfelelő tapasztalatok birtokában átgondoltabb módon, a város számára előnyösebb feltételekkel egyezzen meg a hitelezőkkel.

 

Önök miért jutalmazták a bíróság által megállapított díján felül, 50 millió forint sikerdíjjal a pénzügyi biztost, amikor munkássága, tanácsai nyomán, a város számára a legelőnytelenebb és már most, másfél hónap után kiderült, hogy megvalósíthatatlan adósságrendezési megoldás született?

Miért akarnak vele további egy évre, havi 625 ezer forintos szerződést kötni arra, hogy felügyelje a végrehajthatatlan hitelezői egyezségeket?

Erre csak elképzeléseim vannak, nem tudhatom a pontos választ, szeretném, ha erről Ön tájékoztatná a választókat, hiszen itt közpénzek (felelőtlen) elköltéséről van szó. Nem hiszem, hogy a város kontójára amerikai nagybácsit kellene játszaniuk akkor, amikor lyukas a gatyánk.

 

Hogy mi a kiút?

Két megoldás látszik körvonalazódni. Az egyik rosszabb mint a másik. Ebben azért benne van az is, hogy az egyik talán egy kicsivel mégis jobb, mint a másik.

A rosszabb az, ha már most belekezdünk a hitelfelvételek végtelen sorába, és ebből próbáljuk a túlélésünket biztosítani. Ehelyett, vagy ennek kiegészítéseként a város megkezdi az egyes vagyontárgyainak értékesítését, hogy pénzeszközhöz jusson, vagy természetben adja azokat át a hitelezői esedékes követelések fejében. Ez a saját értékesítés-átadás variáció nem szerencsés, hiszen a kényszerből adódóan mindig velejárója az áron aluli megállapodás, a korrupció, mutyi lehetősége.

A jobbik megoldás szerint az önkormányzat az alapfeladatainak ellátását tekinti elsődlegesnek, ezeket finanszírozza és az e fölött megmaradó szabad forrásaiból tesz eleget adósságszolgálatának. Ha ez a szabad keret kevésnek bizonyulna, megvárja amíg a hitelezők – most már ők és nem a polgármester – elindítja az újbóli adósságrendezési eljárást, ennek folyamata alatt az alapfeladatok (beleértve a kátyúmentesítéseket, zöldfelületek karbantartását, stb. de élményfürdő támogatás, magánvádas perköltségek nem!) továbbra is elláthatók lennének. Természetesen nem úgy, ahogy ez az előző körben, a frakció „büntető válságköltségvetése” megszavazásával történt.

 

Tisztelt Steindl Balázs,

frakcióvezető, pénzügyi bizottsági elnök Úr!

Az egyesületünk nevében, a városunk élhető jövőjének biztosítása érdekében tisztelettel kérem, hogy a fentieket megfontolva mondjon le a város pénzügyi vezetésének tisztéről, és képviselői mandátumát visszaadva, kímélje meg Esztergomot dilettáns tevékenységének vissza nem fordítható, romboló hatásától. Szívesen vennénk, ha búcsú gesztusként erre rábírná frakció társait is.

 

Tisztelettel:

Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete

Körmöczi Miklós

elnök

(forrás)