A levélben megállapítják, hogy a Szent Miklós Alap az esztergomi gyermekekért egy olyan önként vállalt megtakarítási forma volt, amelyet az Önkormányzat a működési gondok enyhítésére felhasznált, illetve felhasználhatott. A rendőrségi eljárás során megállapították, hogy ez azért nem bűncselekmény, mert a képviselő-testület a hozzájárulását adta, hogy az Alapot fedezetként használják fel egy úgynevezett lombard hitelhez. Erre azért volt szükség az indoklás szerint, mert az Önkormányzat 2009-ben már súlyos likviditási gondokkal küzdött. Miután az Állami Számvevőszék vizsgálatából kiderült, hogy a működésképesség biztosítása érdekében azonnal mobilizálható forrásra volt szükség, ezért gyorshitelt vettek fel, és ehhez fedezetül ajánlották fel a Szent Miklós Alap portfólióját.

Mivel a pénzügyi probléma megoldására mást lehetőséget nem talált az előző városvezetés, ezért ezt szükségszerű dolognak ítélte a rendőrség és nem bűncselekményként értékelte. Az elkülönített számlán levő deviza átváltása kapcsán a nyomozó hatóság megállapította, hogy a bekövetkezett veszteség és a kötelességszegő magatartás között nincs ok-okozati összefüggés. Bár sajnálatos, hogy a 610 millió forint ilyen jellegű felhasználása, illetve eltűnése a rendőrség által nem szankcionált, az azonban ebből az indoklásból egyértelműen kiderül, hogy az Önkormányzat már 2009-ben olyan működési problémákkal küzdött, amelyek szükségessé tették az esztergomi gyermekek pénzének zálogba helyezését. Ezek után azt állítani, hogy az Önkormányzat működése 2010-ben biztosított volt, és nem volt szükség az adósságrendezés elindítására, finoman fogalmazva sem megalapozott. Ennek alapján megerősítem, hogy nem 2010. őszén, hanem már 2008-ban szükség lett volna egy ilyen eljárás elindítására, és akkor Esztergom elkerülhette volna a mára kialakult közéleti és gazdasági helyzetet. Mindezért pedig a felelősség egyértelműen az előző városvezetést terheli.

Esztergom, 2011. július 27.

Tétényi Éva

Esztergom, Esztergom-kertváros

Pilisszentlélek polgármestere