A mellény
2010. 05. 12. 10:12
Valahol nagyon vicces az, hogy a két nagy - na jó: a nagy és a kicsi, de régi - pártnak a legnagyobb problémája nem más, mint Vona mellénye, amit még fel sem vett, csak igéri, hogy majd jól felveszi pénteken és ő lesz a tökös csávó.
Mi a nagyobb támadás a demokrácia és a törvények ellen? Vona mellénye vagy néhány évek óta végrehajthatatlan bírósági ítélet?
A teljes írás az Esztergom Másképp blogon.
Nos, tegnap este Borsod megyében a Gárdisták és a jobbikosok vállvetve küzdöttek a gáton!
http://barikad.hu/node/53279
A Gárdát szapuló nick-k jobban tennék,ha mély csendben maradnának, mert ezek a Gárdisták emberek-akik elmentek segíteni a szorongatott helyzetben került embertársainknak!
Vajon mennyi mszp-s! lmp-s! vagy akár fideszes képviselő! - vette a fáradságot és ment a gátakra segédkezet nyújtani?
Nos, innentől kezdve senki egy rossz szót se ejtsen a Gárdistákról- innen senki nem ment segíteni zsákolni!
Úgy vélem,hogy minden felesküdött képviselőnek kutyakötelessége lenne segítenie a gátakon!
Nem szégyen a kétkezi munka!
Rendkívüli az időjárás is!
Azonban minő furcsa dolog, hogy csak a Gárdisták utaznak saját költségükön, hogy segíteni tudjanak!
Molnár Oszkár is a gátakon volt..
http://kuruc.info/r/2/59677/
Orbán Viktor most is megtehetné, hogy odamegy-most segíteni,ha ellenkampányolni anno oda tudott menni!
Talán nem telt el az eskütétel óta oly sok idő,hogy ne emlékezzenek az esküjük szövegére!
Már elnézést kérek, de a "székely" himnusz nem egy nemzet imája és himnusza...
Veled ellentétben én inkább Dobszay László (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára) soraival értek egyet: http://donb.tumblr.com/post/581613923/dobszay-laszlo-a-szekely-himnusz
A Székely Himnuszról:
Azt a Székely Himnuszt, amely a trianoni tragédia után született, és amely valóban műdal, mint ahogy minden olyan dal, amelynek ismerjük a szerzőjét (a többi ugyanis népdal). Ezzel így nincs baj, a középszerűnek nevezés azonban gyalázás.
„Ha elindulsz végre, mindig csak Keletre tarts, sohase Nyugatnak! S ne félj, hogyha estére kóbor kutyák a sarkadban ugatnak! Nincs oly erő, mely útjába állhatna már hótiszta szavaknak, s nem engedi, hogy kezet nyújtson, ha kell… magyar a magyarnak…”
(Ismerős Arcok: Erdély 2003)
Talán szokatlan, hogy egy kortárs idézettel, egy nemzeti rockot játszó zenekar dalának néhány sorával kezdem gondolatmenetemet. Ennek oka egyszerű, mégpedig az, hogy amikor az alábbi eseményről értesültem, éppen ezt a dalt hallgattam. Mondhatnánk: Deus ex machina. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, mégis inkább az előbbiben hiszek.
Amikor Dessewffy Tibor szociológus a Story TV-n (már a neve is sejteti hitelének súlyát) azt találta mondani, hogy a Székely Himnusz középszerű műdal, a nemzeti oldaltól távolabb helyezkedő asztaltársasága is felhördült. Gyomorforgató volt látni, amikor megpróbálta állítását megmagyarázni, pedig egy idő után – beszélgetőpartnerei egységes és határozott fellépésének köszönhetően – rádöbbent, mibe taposott bele. Az ilyen alak jelenléte felháborító, minimális arányban mégis szükséges a médiában. Ő képviseli azt az értelmiségiek azon méltatlan rétegét, amely olyannyira tájékozatlan és rosszindulatú is, hogy elméjében ehhez hasonló megállapítások születnek.
Mi, keresztény magyarok, megérezzük Isten szándékát ezzel az kijelentéssel: közeleg Trianon 90. évfordulója, és egy, a nemzettel szemben állásfoglaló hazátlan, aki nem mellesleg az aradi vértanúk egyike nevének érdemtelen viselője is, a szétszakított magyarság összetartozásának talán legjelentősebb szimbólumát gyalázza. Azt a Székely Himnuszt, amely a trianoni tragédia után született, és amely valóban műdal, mint ahogy minden olyan dal, amelynek ismerjük a szerzőjét (a többi ugyanis népdal). Ezzel így nincs baj, a középszerűnek nevezés azonban gyalázás. Középszerű politikai bérenc az, akit véleményformáló pozícióba enged a nemzetáruló média, hogy a nemzeti összetartozás-tudatot bomlassza.
A Székely Himnusz 1921-ben született, bemutatásának évfordulója, május 22-e. Zenéjét Mihalik Kálmán, szövegét Csanády György írta, mindketten erdélyiek voltak. A dal nem himnusznak született, de azzá vált, mert a székelység akkori megrázkódtatását, ugyanakkor rendületlen hitét és bizakodását fejezi ki.
A gyalázatos diktátum után a magyarságnak szinte csak hite és kultúrája maradt. A kérdés, mely szerint a nemzet valódi fegyvere a penna-e vagy a kard, kényszerű válaszra lelt. A penna ereje hatékonynak bizonyult, mert a Székely Himnusz (és a hozzá hasonló dalok, például a Lesz, lesz, lesz) a magyarság megingott reményét adta vissza. Ezek a dalok az ősi kultúrából, a népzenei hagyományokból születtek, a népművészet együtt alakult és élt a nemzettel. A népzene az, amiből tudhatunk számos olyan történelmi eseményről, amelyekről nincsenek írásos emlékekeink. A magyar ember elénekelte azt, amit nem tudott leírni, és továbbadta a következő nemzedékeknek. Mielőtt ezt a népi tudást kiölte volna a civilizáció, jött Bartók, Kodály, Vajda József, akiknek köszönhetjük a népi kultúra életben maradását alapműveltségünkben. Nyomukban jöttek azok a szerzők, akik ennek az örökségnek talaján hozták létre csodálatos műveiket.
A Székely Himnusz lehetett volna népdal, ha nevüket elhallgató szerzők a szántóföldön éneklik, és nem írnak hozzá kottát, rögzített szöveget. Mihaliknak és Csanády-nak kedvezett a technika, a kottanyomtatás, ezért a Székely Himnusznak nem kellett bejárnia azt a lassú, átalakulásoktól sem mentes utat, amelyet a népdaloknak.
A dallamvezetés előre meghatározott céllal jött létre: az első két sor fölfelé halad, ám a lépések megfontoltsága (a kezdő sor közepén a hang és a szavak ismétlése) óvatosságot, a „hogyan” bizonytalanságát fejezi ki. A feltett kérdés után ugyanaz a dallam ismétlődik, ám a szöveg már mennyei magaslatokba vezet, ahonnan a dal közepére a gyászos valóság ihlette mélységeibe taszítódunk. Viszont – a Szózat „Áldjon vagy verjen…” sorához hasonlóan, A zárógondolat, a Szózatéhoz hasonlóan itt is bizakodó, és a himnikus dallammal is Isten segítségét kérve himnikus dimenziókba vezet.
Nem tudni, mit hoz a jövő, és milyen utat kell bejárni, amíg visszatér seregével a Tejúton Csaba királyfi, a mitikus történelmi ős, Atilla király fia, aki az Istennél közbenjár, és győzelemre vezeti népét. Ha százszor vagy ezerszer is elborítja az ár (az eredeti szövegben: „Fejünk az ár ezerszer elborítja”), Isten nem engedi Erdély vesztét. (Az első változat szerint „Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenünk!”.) A szöveg az idők során népdal módjára változott a megismétlődő román önkényuralom hatására. Ezért énekeljük ma hogy „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”
A magyarság-székelység nemzeti énekei nem indulók, a magyar nemzeti Himnusz és a Székely Himnusz ima. A magyar ember hisz Istenben, őt kéri, hite, kultúrája erejével akar győzni. Imádkozik és dolgozik. Lehetne a Székely Himnusz a vajdaságiaké, a kárpátaljaiaké, a felvidékieké, akkor is ugyanazért imádkozna. Ezért mondja az istentiszteletek végén elhangzó Székely Himnusz után Kovács Imre református lelkész az utolsó sort („Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”) követően, hogy „…és Kárpátalját, és Felvidéket, és Délvidéket” .
A politikai hazátlan bitang erről persze tudni sem akar, gyökértelenségében egy nemzet imáját, himnuszát gyalázza.
T.Miavecz ur!
A ruha teszi
E közlés után minden „európai értelembe vett demokrata”, az összes hivatásos emberjogi harcos rettegni kezdett. Mert ugyebár - szerintük - a gárda egyenruha félelmet kelt másokban, mivel az emlékeztet a nyilasok egyenruhájára, a vészkorszak időszakára, meg a jóisten tudja, még mi a bánatra. Liberálisék szeretnek hasonlítgatni. Eztán újfent zajlik a polémia a gárdaegyenruha körül. Mert hiszen liberáliséknak nyáluk folyik az aggodalomtól, féltik a jogállamiságot, a demokráciát, a III. Magyar Köztársaságot, a bíróság által hozott jogerős döntést, stb. Visszatérnek a nácik! - mondják, s talán még el is hiszik.
A liberalizmus egyik legnagyobb vívmányának köszönhetően, a közbeszéd, „az igazság relatív” badarságának következtében odáig jutott, hogy egy vitában bárki ügyeletes fogyatékossá válhat, aki azt állítja, hogy a föld gömbölyű, nem pedig banán alakú, vagy, hogy birkavesével igenis lehet földrengést megelőzni. Ilyetén lehetséges az is, hogy két, egymástól nyilvánvalóan különböző dolgot tökéletesen hasonlónak állítsanak be, amit persze a tömegek - különböző okok miatt - szó nélkül el is hisznek.
Nem régen le lettem torkollva. Márpedig a gárdisták úgy néznek ki, mint a nyilasok! - mondták. Nünüke, láttál már nyilas egyenruhát? - kérdeztem. Persze a kérdés költői volt, hiszen a két uniformis közötti különbség tökéletesen nyilvánvaló, és ha valaha látott volna már ilyet, nem kérdezett volna ilyesmit. S ha már így szeretünk hasonlítgatni, akkor vessük össze a két szóban forgó ruházatot.
A gárdisták egyenruhája fekete mellényből, fehér ingből, bocskai sapkából és bakancsból áll. A nyilasok egyenruhája fekete zubbonyból, zöld ingből, fekete nyakkendőből, nyilas karszalagból, fekete sapkából állt, ez utóbbi német mintára silddel volt ellátva (vagyis nem bocskai sapka, mint a korabeli magyar és a mai gárdista egyenruhán). Eztán csak a kíváncsiság és a vicc kedvéért vessük össze a nyilasok egyenruháját a Waffen SS és/vagy az Allgemeine-SS uniformisával, s rögtön eldönthetővé válik a kérdés, hogy mire is hasonlít valójában a nyilasok egyenruhája (Szálasiék divatdiktátora szemlátomást sem volt egy kreatív típus). Aztán nézzünk meg egy gárdista egyenruhát és hasonlítsuk azt össze, mondjuk egy sárközi népviselettel. Tény, hogy ezt a fajta népviseletet stilizálás gyanánt militarizálták a gárda egyenruha kiötlői, lecserélték a kalapot sapkára, és rávarrtak egy árpádsávos felvarrót, valamint csizma helyett bakancsot viselnek, de ugye ez egy katonai hagyományőrző szervezet esetében nem ciki, pláne, hogy ilyen alapon az egész honvédséget be kellene tiltani. S ha már így belelendültünk összehasonlítgatásokba, vessük össze a gárdisták egyenruháját például a pincérekével, vagy urambocsá a haszid zsidók hagyományos ruházatával. Ugye, ugye?
Mármost e gúnya állítólag sokakban félelmet kelt, így a gárdisták egyenruháját betiltották, úgy, hogy büntethetővé váltak azok is, akik akár csak hasonlóan öltöznek fel. Szó szerint: „Ugyanilyen megítélés alá esik az a magatartás is, ha valaki olyan egyenruhát, formaruhát visel, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai alapján a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel”. Ergo az összes pincért, néptáncost és haszid zsidót le kell sittelni, mivel azok viseletében a bíróság által jogerősen feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájának jellegzetes tulajdonságai, formaruhája ismerhető fel. Ilyetén a törvény akár antiszemitának is tekinthető, ami megint csak árnyalja a kérdést.
Persze nem ez az egyetlen érv, a gárda ellen, mert ott van továbbá az „egyenruha mellett meg alakzatban is masíroznak” állítólagos bűntette, ami persze pont annyira impotens, mint a fenti bizonyítási kísérlet. De ennyi erővel az összes harcművészeti egyletet be kell tiltani, hiszen nemcsak, hogy uniformisuk van (többnyire fekete-fehér), illetve alakzatban masíroznak az edzőteremben, de még harcra is képzik magukat, hogy a miséző papokról szó se essen.
Ennyit az összehasonlításról. Nemrég Lövétei István alkotmányjogász azt nyilatkozta, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke, szabálysértést követ el, ha az új Országgyűlés alakuló ülésén a Magyar Gárda mellényében vagy arra emlékeztető, gárdaöltözetszerű viseletben jelenik meg.
Lövétei azt mondta, hogy az Országgyűlés május 14-re tervezett alakuló ülésén mind a korelnöknek - ezúttal a fideszes Horváth Jánosnak -, mind pedig a megválasztott új házelnöknek joga van ahhoz, hogy döntsön, mi legyen, ha egy képviselő gárdamellényben jelenik meg az ülésteremben. A házszabály ugyanis kimondja, hogy a törvényhozás elnöke gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról. Az alkotmányjogász álláspontja szerint ha az elnök úgy határoz, akkor a kormányőrök kivezethetik a szabálysértőt, vagyis adott esetben Vonát.
Nehéz időket élünk, nagy az öntudatlanság. De talán a legöntudatlanabb állampolgár számára is világos, hogy nonszensz bárkit is korlátozni azon alapvető szabadságában, hogy olyan ruhát viseljen, amilyet akar, pláne, ha az nem tartalmaz semmiféle önkényuralmi, vagy arra emlékeztető jelképet.
Lövétei álláspontjával szemben Cservák Csaba alkotmányjogász korábban már elmondta a Barikád.hu-nak: elképzelhetetlennek tartja, hogy Vona Gábort, vagy bárki mást bármilyen jogszabályra hivatkozva erőszakkal kivezessenek az ülésteremből a fenti okok miatt, lévén, a jogszabály eleve csak közterületre vonatkozik, az Országház pedig nem minősül annak. Nem beszélve arról, hogy a törvény ezer sebből vérzik, hiszen a legalapvetőbb alkotmányos jogaiban sérti a lakosságot, hiszen legutoljára leigázott népeknél fordult elő, hogy megszabták, ki milyen ruhát viselhet, illetőleg hogy betiltottak egy (önkényuralmi jelképet nem tartalmazó) népviseletet. A jogszabály az egyéni önmegvalósításhoz való jogot súlyosan sérti, és olyan szinten avatkozik bele az emberek privát szférájába, amely egy demokratikus szabadságjogokat tiszteletben tartó államban elképzelhetetlen.
Adott tehát egy abszurd törvény, egy bukott kormány tollából, ami ellen egy magyar állampolgár, egy választók által megválasztott politikus, alkotmány adta jogánál fogva tiltakozni kíván. És ahogy ismerem, nem Vona lesz az a politikus, aki ijedten fut majd mentelmi joga mögé. Már csak azért sem, mert valódi bűntettet nem fog elkövetni.
Ágoston Dániel
T. Miavecz "ur"!
Ön, mint a szadesz-es volt képviselő,aki ősszel lehet más "politikusként" szándékozik folytatni közszereplését, írt néhány sort a mellényről!
Nos, a véleményét leírta, külünösebben nem is akadtam fenn rajta,hiszen egy ilyen kaliberű embertől mást nem is vártam!
1 vélemény a sok közül, mely el fog tűnni a történelem és az idő süllyesztőjében!
1 vélemény az öné és Sólyom Lászlóé is.
Az,hogy a köztársasági elnök egy alomból származil az LMP-vel-ezt Boros Bánk Levente mondta péntek este az Echo TV-ben és szinte ajnározta e -hadd ne minősítsem én ezen pártot- nos, ez mindent elárul, mindkét félről!
Uram, azon miért nem akad fenn,hogy parlamenti képviselőn , nevezetesen Horváth Csabán, az izraeli zászló volt látható a zakója hajtókáján- mialatt a MAGYAR Országházban tartózkodik és képviselői esküt tesz?!
A kitűzőt egyébként más "moderálval" egyetemben az izraeli nagykövettől kapta nem is oly régen!
Ne feledjük azt sem, hogy Horváth Csaba a főpolgármester-jelölt Budapesten...-vagy "moderálva" az MSZP színeiben!
Én ettől irtózom inkább, mint a mellénytől, mely sok magyar számára szimbólum és az sem érdekel,ha ön ezen sorok olvasása közben más véleménnyel bír!
855 ezer magyar ember másra szavazott- a Jobbikra!
Ezt tudomásul kell vennie-egyszer és mindenkorra!
Tudja talán a tanulmányaiból, hogy egyszer mindenkinek leáldozik a csillaga- lsd. például nem is oly rég a szadeszé!
Az más lapra tartozik, hogy más néven sajnos, nagyon hamar feltünt egy másik- remélem, hulló csillag lesz csak a magyar politika egén!
A Gárda senkit nem bántott fizikálisan-az,hogy kinek, mi jut róla az eszébe, egyéni szociális probléma!
A ballib. média negatív hangvételű sulykolása 855 ezer magyarban nem tapadt meg!
Tudja, számomra Simon Peresz mondatai félelemkeltőbbek, mint a Gárda!
Egy izraeli államfő ne tegyen és ne tehessen! ilyen kijelentést a hazámmal kapcsolatban!
Magát, magyarnak valló képviselő -az eskütételének napján az Országházban- nem viselheti idegen állam kitűzőjét, ha az a képviselő valóban magyar identitással bír!
Ez a vérlázító és nem a Gárda mellénye!
A Székely Himnusz hangjai - a Jobbik kezdeményezésére, gyönyörűen szárnyaltak a magyar Országházban!
Gratula Jobbik- szép üzenet volt a magyar érzelmű magyarok számára!
Azóta kiderült, hogy nemcsak ígérte, de fel is vette azt a bizonyos mellényt.
És mint indokolta: a választóinak az akarata és képviselete érdekli egyedül, nem a többiek magánvéleménye.
És ez így van rendjén!