Az észérvek meghallgatásának, megfontolásának csalfa reményét nyújtotta a vasárnapi orbáni vizit, melyre hihetetlen rossz érzékkel, egy igaz ügynek a lehető legtöbbet ártva a helyi szélsőségesek is „rászervezték" a maguk purparléját. Vajh' ennyire nem ismerik még Meggyes gondolatmenetét? A jobbikos zászlók lengetésével pusztán annyit értek el, hogy az alapvetően nemes kezdeményezést a városvezető a helyi szoftfasiszták magánakciójaként tűntette fel budapesti főnöke előtt. A hétköznapi halandó tisztánlátását akadályozandó pedig a Fidesz ifjai is megtették a magukét, pontosabban csak hozták a kötelezőt: szerintük hazánk egyik legnagyobb jobboldali fellegvárát uraló kiskirály sokak szerint beláthatatlan következményekkel bíró intézkedéseiért is valamiképpen Bajnainak kellene felelnie. Miképp' korábban Meggyes a városi problémák felelőseként a Tittmann-Winkfein kettőst nevezte meg, úgy akarják most a miniszterelnök nyakába varrni a helyi gimnázium szétverését. Lehetetlen eldönteni, melyik a nagyobb abszurditás.

A „Viktor, segíts!"-feliratok egyébiránt nemhogy hatástalanok, olvasatlanok is maradtak, lévén a címzett a nyíltszíni bevonulás helyett a besurranást részesítette előnyben. Nehéz lehetett megemészteni a jelenlévőknek, hogy a sokak által bálványként tisztelt „vezénylő tábornok", aki a nép hivatalos szinkronhangjának képzeli magát, ennyire semmibe veszi őket. Ábránd és naivitás közt lebeg, aki Orbántól remél a bajára gyógyírt. Jóllehet a jelen szabályozás sajnos szinte teljhatalmat biztosít a településvezetőknek, a Fideszben úgy tartják, a fóti közjátékot követő szabadrablás, és az edelényi polgármester által prezentált börtönbuzizás is önkormányzati hatáskör. Miért pont az esztergomi gimnázium-kiiktatás lógna ki e logikai sorból?

A képtelenségekkel szemben lassan immunissá váló, helyi őrültségeken edződött királyvárosi átlagpolgár aligha hökken meg azon, amit bárhol másutt hatalmas felháborodás kísérne. Jelzésértékű tehát, hogy ezúttal összefogás körvonalazódik. A mostanihoz hasonló tömegdemonstrációktól azonban a politikának -, bármily' kecsegtető is a lehetőség, vonzó a részvétel - távol kellene tartania magát, nehogy a városvezető a későbbiekben -, miként legutóbb is - ujjal mutogathasson az „ideológiai résztvevőkre", beskatulyázva és megbélyegezve ezzel minden egyes tiltakozót. Ellenben a felelősségre vonás, elszámoltatás során bizonyíthatnak a pártok is, már ha módjukban áll. Az MSZP-frakció ugyanis benyújtott egy előterjesztést, melyben a Szent István Gimnáziumban történtek felderítése érdekében életre hívott vizsgálóbizottság jelentése felől tudakozódott Nyíri és Winkfein. Kétségtelen, már annak is megvan a diszkrét bája, ha az önkormányzati képviselők nem kapnak tájékoztatást az önkormányzattól - merthogy ezúttal (is) ez történt, ám ha ehhez azt is hozzávesszük, Meggyes megszavaztatta sajátjaival említett képviselők hivatalos elmarasztalását, amiért azok e kényes témában okvetetlenkedtek, mindenképp' gigantikus túlkapásnak vagy még inkább esztelenségnek tetszik.

Az új iskola névválasztásában azért koncentráltan benne van minden, amitől lefokozottnak érezheti magát pedagógus és tanítvány egyaránt. A Szent István név Magyarország-szerte ismert, az intézmény, mely viselte, elismert volt. Szent Imre? Lássuk csak... intelmek atyjától, vadkan az ellentől. Sajnálatos, az érintett diákoknak is valami hasonló jutott osztályrészül.

B.G.