Tévedtünk. Súlyosan tévedtünk. A Mária Valéria Mélygarázs nem 1,68 milliárd forintba került. Többe. A földhivatal tulajdoni lap másolata szerint a megvásárolt mélygarázst 1,6 milliárd forint jelzálogjog is terheli.
A jelzálog a CIB Bank javára van bejegyezve.
Az adásvételi szerződés egy pontja alapján a fennmaradó törlesztőrészleteink után kamatot fizetünk. Tehát ettől a perctől kezdve borul a bruttó 1,68 milliárd forint. Érdemes megemlíteni, hogy a részleteket mi magunk is hitelből finanszírozzuk, tehát erre mégegyszer rárakódik a kamat.
„A vételárhátralék megfizetése vevő számára kamatterhes. Felek megállapodnak abban, hogy vevő köteles eladó részére a CIB Bank Zrt. által biztosított legkedvezőbb beruházási hitelkamatot megfizetni. A kamat mértéke tekintetében a CIB Bank Zrt-nek a folyósítás napján esedékes közleménye irányadó. Az ezzel kapcsolatos kockázatot vevő vállalja.”
Ugye mindenki átérzi annak a finom báját, hogy mi történhet akkor, ha valamiféle probléma miatt a beruházó nem fizet a hitelező CIB Banknak? Viszik a mélygarázst?
Esztergom városa 2008-ban 1,4 milliárd forint + ÁFA áron vásárolt mélygarázsokat.
MJ-nek válaszom a feltett kérdésére: A szerződés teljes szövegének ismerete nélkül nem lehet válaszolni az általad feltett kérdésre. Talán valamelyik képviselő - jogi érdekre hivatkozva - kikérhetné a földhivatalból a szerződést, de nem biztos, hogy kiadják. Ha megtagadják, esetleg a rendőrséget vagy az ügyészséget lehetne megkeresni, de csak akkor, ha valamilyen bűncselekmény gyanúja merül fel. Lényeges lenne összevetni a szerződés tartalmát a képviselő testület által elfogadott határozati javaslattal. Ha a kettő eltér egymástól, az már lehetőséget adhat jogi lépések megtételére. Itt elsősorban az elfogadott összeg és a ténylegesen kifizetésre kerülő összeg különbözete lehet problémás.
Pótolom.
Elvileg a jegyző tudott róla... Vagy mégse?
Sajnos a beszkennelt tulajdoni lap nem teljes, arról nem derül ki, ki a tulajdonos. Szerintem az építtető, mert az önkormányzat beépítési kötelezettséget írt elő, amelyet saját tulajdonú ingatlanra nem nagyon szoktak.
A keretbiztosítéki jelzálogjogot a bank arra az ingatlanra teszi rá, amelyen az építkezést folytatják. A jelzálogjog összege annyi, amennyi hitelt a bank kifolyósít az építtetőnek. Korrekt szerződés esetén ilyenkor a vevő egy zárolt bankszámlára fizeti a vételárat, illetőleg a vételárrészletet, nem pedig az eladó részére. Egy ilyen konstrukcióban nem áll fenn annak a veszélye, hogy az eladó nem fizeti meg a banknak a felvett hitelt, hiszen a vevő által megfizetett vételárat hiteltörlesztésként kezeli a bank. A jelzálogjog törlésére akkor kerül sor, ha a teljes vételár kifizetésre kerül. A részletfizetés nekem kicsit furcsának tűnik, mivel kamatot részletfizetésnél nem szoktak felszámolni, csak fizetési késedelem esetén. Ez nekem is arról szól, hogy az építtető által felvett hitel kamatait a vevő fizeti, nem pedig az építtető. Persze az is egy megoldás, ha a vételárban már ez a kamat is benne van, csak akkor jóval nagyobb vételár összeg került volna szerződésbe, ami már nem biztos, hogy alacsonyabb lett volna, mint a nem is létező bérleti díj. A kamat összegét pedig nem muszáj a jó nép és a képviselők orrára kötni. Ügyes!!
Az előszerződés beidézett pontjából úgy tűnik, hogy a jelzálogot az építő tette rá, hiszen már ott jelzik, hogy a CIB bank kamatait mi fizetjük.
Esetleg még erre hivatkozhat, hogy ez a jelzálog már akkor is ott volt, akinek van szeme láthatta.
De ez azért gyenge érvnek tűnik.
Azt azért nem értem, és a felrakott anyagból sem derül ki, hogy a garázst ki zálogosította el.
Ki vette fel rá a hitelt?
Pedig ez alapvető kérdés, mert ha a város, akkor még érthető, de ha a város jelzálogjoggal terhelten vásárolta meg, és a jelzálogot az építtető rakatta rá akkor az egyfelől a hűtlen kezelés tipikus esete, másfelől pedig az általunk felvett hitelért valamilyen más ingatlan fedezetet kellett nyújtani a városnak.
Minden esetre a mélygarázs ügyletnek ez a része is nagyon cinkes.
De bízzunk benne, hogy a Nyomozó Hatóság vizsgálata erre is ki fog terjedni.
Várjuk ki a végét!
Szerintem nem tart 2010-ig!
Ez azért nem egészen ugyanaz. Ez alapján vett a város 1.6mrd-ért egy garázst, amire még a városnak lett plusz 1.6mrd tartozása.
Itt is az fog most az történik, mint a te esetedben, csak nem egy ütemben. Az eladó -reményeink szerint- ki fogja fizetni a kölcsönt öt részletben, abból a pénzből, amit mi az öt év alatt átutalunk neki, de a fennmaradó összegre a kamatokat mi fizetjük. Ez van a szerződés beidézett pontjában.
Kivéve, ha az eladó az általunk átutalt törlesztő részletet tényleg a hitel visszafizetésére fordítja. Vagy nem megy csődbe addig. Vagy...vagy...vagy. Na erről feledkeztek el szólni az urak.
Csak külön helyrajzi számon lehet, mert különben nem tudta volna a város megvenni, valószínű.
A mélygarázs a város tulajdona, amit úgy vett meg, hogy volt rajta 1,6 milliárd jelzálog. Mindegy kié, a jelzálogot a CIB bank tette rá. de valószínű az építtető használta az ingatlant, mikor még az övé volt, jelzálogként, ahhoz, hogy hitelt kapjon rá. Más kérdés, hogy tényleg ebbe fektette e a felvett hitelt, szakértők szerint nem, mert nem kerülhet ennyibe.
Én vettem már jelzáloggal terhelt lakást. Az úgy működött, hogy
- átadtam az ügyvédnek a vételárat
- az ügyvéd elment az eladóval a bankba, s rendezte a tartozást
- a bank levetette a jelzálogjog bejegyzését az ingatlanról.
Itt most mi történt?
Tehát most van egy ingatlanunk amiért kiadtunk 1,68 milliárdot, amin még van 1,6 milliárdnyi jelzálog a CIB részéről, ami majd csak akkor kerül le, ha Gimesi 5 év alatt visszafizeti az 1,6 milliárd felvett hitelt?
Csak nehogy úgy járjon az Agimpex/Giegler, mint a Viadom...
Egyébként most látom, hogy a bejegyzés 2008. augusztus. Tehát a végleges vétel előtt, mert az ugye akkor jött létre, amikor a garázs megkapta a használatbavételi engedélyt.
Én soha nem hallottam róla, hogy a város egy 1,6 milliárddal terhelt mélygarázst vesz meg.
Képviselők? Ki tudta?
Ez nem a képviselők szándékos félrevezetése?
Akkor még mindig nem értem: kinek a tulajdona ez a /1-es ingatlan? Ki vett fel rá hitelt?
A mélygarázsnak külön helyrajzi száma van, tehát a jelzálog csak arra szólhat.
Az 1,6 milliárdot nem azért tette rá a bank, mert ennyit ér, hanem mert már az előszerződés szerint garantálta a város, hogy megveszi ennyiért, és így a bank biztosítva látta a hitel visszafizetését. Erre az ígérvényre kapott az építő valószínű hitelt. De ez azt is mutatja, hogy a mélygarázs teljes mértékben hitelből épült, aminek a kamatait mi fizetjük. Ennyi erővel a város is felvehette volna öt éves futamidőre a hitelt, és építhetett volna magának mélygarázst. És akkor lehet, hogy olcsóbból kijött volna, és nem kellene a dupla kamatot fizetni.
Bennem is ez merült még fel: ez a helyrajzi szám a telek, a szálloda, a mélygarázs, vagy mindhárom, esetleg egyik sem?
Nem csak a mélygarázst vette meg a város? A szálloda tulképp kié (lesz)? Mert ha nem a városé, akkor arra bajos lenne jelzálogot rakatni.
Feltéve, hogy nem a ráépülő szállodával együtt szól a jelzálog bejegyzés.
Viszont ha 1.6 mrd Ft jelzálogjog bejegyezhető rá, akkor a bank szerint is ér legalább annyit, nem?
Ha nem is viszik, de értékesíthetik.