Emlékeztetőül: hosszú hányattatás után 1978 januárjában kapta vissza Magyarország az Egyesült Államoktól a Szent Koronát, amelyet 2000. január elsejéig a Nemzeti Múzeum őrzött. Az Orbán-kabinet döntése alapján ekkor került a Magyar Parlamentbe. Utaztatásáról az Országgyűlés döntött az 1999. december 21-én elfogadott, a Szent Koronáról szóló, 2000. évi I. törvénnyel. Ez tette lehetővé, hogy a korona január 1-jén a jogarral és az országalmával együtt a Parlamentbe kerüljön át. Nem az idén történt meg első ízben az, hogy a Szent Korona másolata útra kelt az országban. 2000-ben ugyanis Rómából hozták el a pápa által megáldott koronamásolatot. A 65 tagú zarándokcsoport, amely Olaszországból hozta a másolatot, július 19-én indult, és augusztus 15-én érkezett meg Esztergomba. Az egész utat gyalogosan tették meg. A zarándoklatot Esztergomban nagymise zárta. Ezután hajóval utaztatták Budapestre a másolatot. A korona útja a Nagyboldogasszony – azaz a Budavári Mátyás – templomban ért véget. Nemcsak a másolat „utazott” azonban Esztergomba, hanem egy évvel később az eredeti Szent Korona is. A Szent Korona Testület döntése értelmében a koronázási ékszert a „millennium tiszteletére” augusztus 15-én Esztergomba szállították a nagyboldogasszony-napi szentmisére. A szentmisét és ünnepséget Paskai László Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke kezdeményezte. A Szent Koronát augusztus 15-én hajnalban az Országházból – az őrzésére szolgáló szerkezethez hasonló védőeszközben – a Hunyadi hajó fedélzetén indították útnak Esztergomba. A koronát az úton, majd az esztergomi bazilikában, végül a hazaút során is a Köztársasági Őrezred vigyázta, a feldíszített szállítóhajót pedig a határőrség, a honvédség és a rendőrség hajói és autói kísérték. Az utazást szervező Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatal a költségekről akkor úgy nyilatkozott: a korona egynapos oda-vissza útja 50 millió forint körüli költséggel járt.