Interjú a Suzuki elbocsátott érdekvédőjével
Gazdaság
2007. júl. 11.

<p>Az esztergomi Magyar Szuzuki Zrt. gyárában júliustól bevezették a napi két, egyenként 10 órás, meghosszabbított műszakra épülő munkarendet. (A 40 órás munkahét maradt). A Suzuki szóvivője szerint egyeztettek a szakszervezetekkel és a munkásokkal. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga) ezt tagadja.</p>

A gyárban kialakult helyzetről kérdeztük Párma Zsoltot, az Esztergomi Gépkocsigyártók Független Szakszervezetének (EGFSZ) vezetőjét, akit több mint egy évtizednyi munkaviszony után bocsátottak el a gyárból. Ruska Viktória, a Suzuki szóvivője az interjúhoz megjegyzéseket fűzött.

hvg.hu: Hogy-hogy ilyen hányatott volt az élete a Suzuki gyárban?

Párma Zsolt: Eredeti szakmám elektroműszerész. Televíziókat és rádiókat javítottam, de foglalkoztam kutyatenyésztéssel is. 1992 március elején léptem be a Suzukiba, és a minőségbiztosítási osztályra kerültem. Később ott lettem csoportvezető. Megfordultam a vállalat összes üzemegységében, alaposan ismerem a munkafolyamatokat, a préseléstől a hegesztésen át a szerelésig. Amikor 2005 decemberében a Liga tagszervezeteként megalakultunk, a menedzsment hadjáratot indított ellenem. Rosszabb beosztásba kerültem, elvették email postafiókomat. Közvetlen felettesem igyekezett megnehezíteni az életemet. Mindenesetre egyre többen csatlakoztak hozzánk, és 2006. január 16.-án egy bérelt autóbuszban, a gyár parkolójában megalakult az EGFSZ. Szerettem volna a szakszervezet képviseletében, kijárni, hogy a munkahelyi baleseteket vegyék fel hivatalos jegyzőkönyvbe, ne csak kártérítést fizessenek ilyen esetben. A gyár igyekezett elkerülni jegyzőkönyv felvételét, ez ugyanis rontotta volna baleseti statisztikáit. Úgy volt, hogy munkatársaim megválasztanak munkavédelmi képviselőnek, de mire erre sor került volna, 2006. február 9-én elbocsátottak.

hvg.hu: Miből él most? Úgy tudom, az élettársának sincs munkája, mert miután gyerekük született, a cég, ahol dolgozott, nem vette vissza.

P.Zs.: A Ligának van egy pénzalapja, melyből az elbocsátott szakszervezeti tisztségviselőket támogatja. Ebből kapok szerény havi támogatást, amit, ha megnyerem a munkaügyi pert a Suzuki ellen, és kifizetik az elmaradt munkabéremet, vissza kell majd fizetnem, hogy az alapot mások is igénybe vehessék. Másfél év elteltével a munkaügyi bíróság a javamra ítélt, visszahelyeztek az állásomba, de a Suzuki május 17-én, még az ítélet meghozatala előtt újabb rendkívüli felmondólevelet küldött. Ezzel az eljárás újra kezdődött, és továbbra sem tehetem be lábam a gyárba.

hvg.hu: Miért fordult szembe a menedzsmenttel? Nem lehetett volna kevésbé konfrontatív módszert választani?

P.Zs.: Tapasztaltam, hogy a munkatársaim milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és nem voltam hajlandó mindezt szó nélkül tűrni. Persze, jól tudom, a munkások túlnyomó többsége igyekszik kitérni a konfliktusok elől, inkább kilép, “leszámol”. Nagy is a fluktuáció. Évente ezren-ezerötszázan távoznak, ami a négy-ötezres összlétszámot tekintve igen nagy szám. Pontos adatokkal nem rendelkezünk, ezeket a gyárvezetés nem közli velünk. A gyár vezetése gyakran cseréli a munkaerőt, jól tudják, hogy az utcáról felvett, nyolc általánossal rendelkező betanított munkások a legolcsóbbak. Ugyanakkor Csehországban és Szlovákiában az autógyárak sokkal jobban ragaszkodnak a tapasztalattal rendelkező szakmunkásokhoz, és ott a szakszervezetek is legálisan működhetnek.

hvg.hu: Mit sérelmeznek konkrétan a dolgozók?

P.Zs. : Ha megkapják az összes pótlékot, egy-egy dolgozó netto száz-száztízezer forintot vihet haza havonta. A pótlékok rendszerével olyan bérstruktúrát alakítottak ki, mely a maximális teljesítményt díjazza csak, és nem nyújt jövőképet. Az öt-tíz éve ott dolgozó, komoly tapasztalatot szerzett munkások is legföljebb tíz-húszezer forinttal többet keresnek ennél az összegnél. Az új, kétműszakos munkarend bevezetése éppen azokat érinti a leghátrányosabban, akik már régóta a gyárban dolgoznak, már nem fiatalok, és esetleg van valamilyen egészségi problémájuk is. Ők, köztük a gyermekeiket nevelő asszonyok, a napi nyolc órás munkát még el tudták viselni, de nem biztos, hogy képesek lesznek tizenegy órán át helyt állni. (Az egyórás ebédidővel együtt 11 órás a műszak. A szerk.) Az új rendben az eddigi túlóra lehetőség is megszűnik. Ha ez így megy tovább, a magyar nyelvben is meghonosodik a japán karosi kifejezés. Így nevezik Japánban azt, ha valaki a szó szoros értelmében halálra dolgozza magát.

hvg.hu: A Suzuki képviselője szerint a szakszervezet és a munkások is egyetértettek az új munkarenddel.

P. Zs. : Ez nem felel meg a tényeknek. Egyrészt nincs a miénken kívül igazi szakszervezet a gyárban, márpedig velünk az EGFSZ-szel nem egyeztettek sem az új munkarendről, sem pedig a bérfejlesztésről. Másrészt igenis, volt széleskörű tiltakozás, a dolgozók aláírásokat gyűjtöttek, amit a vezérigazgatónak adtak át.

hvg.hu: Végül is miért kellett a három műszakos munkarendet átalakítani?

P. Zs. : Az ok valószínűleg abban keresendő, hogy a Suzukinak egyre messzebbről kell hoznia a munkavállalókat. Esztergomban szinte mindenki dolgozott már a gyárban, vagy ők, vagy nekik felmondtak. A környéken nincs már több tartalék, távolabbi megyékből és Szlovákiából kell hozni a munkásokat. Vagy tizenöt buszjárat hozta az embereket, naponta háromszor. A két, nyújtott műszakos rend komoly megtakarítás a cégnek a szállítás, de az étkeztetés terén is.

hvg.hu: Hány tagjuk van?

P. Zs. : Létszámunk és a tagnévsorunk titkos, minden dolgozó fölött Damoklesz kardjaként lebeg a fenyegetés, hogy bármikor elveszítheti az állását. Ezért óvatosak vagyunk, nem adjuk ki a neveket. A vezetés, ha úgy gondolja, megvádolhatja a munkásokat olyan szabályok megszegésével, melyeket képtelenség betartani. Amíg viszont nincs más jellegű konfliktus, e szabályok betartását nem kérik számon. A vezetőség bárkit képes olyan helyzetbe hozni, hogy eljusson a fizikai vagy a mentális tűrőképességének a határára.

hvg.hu: Vannak-e külső támogatóik?

P. Zs. : A Magyar Szocialista Párt munkástagozata nevében Filó Pál képviselő felvilágosítást kért az ügyben. Július 1.-én a gyár előtt tartott demonstrációnkon felszólalt Tamás Gáspár Miklós, továbbá Gaskó István, a Liga elnöke, részt vett rajta Kontur Pál, a FIDESZ munkástagozatának elnöke. Felmerült, hogy a hazai politikai pártok egyetértésével meg kellene változtatnia a Munka Törvénykönyvét, benne a munkaidő jelenlegi, túlságosan laza szabályozását. Ozava vezérigazgató úrral az új munkarend ügyében még nem sikerült kapcsolatba lépnünk.

Mit mond a Suzuki?

Az interjúval kapcsolatban Ruska Viktória a Suzuki gyár szóvivője kérdéseinkre a következőket válaszolta:

A munkarenddel kapcsolatos egyeztetések körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődtek: először az a munkavállalói delegáltakból álló Üzemi Tanács, majd a vállalati vezetők valamint az operatív irányítást végző üzemvezetők tartottak egyeztető megbeszéléseket az új munkarendről. A munkaanyagokat az új, akkor még tervezett munkarend táblázatával és dokumentációjával a szakszervezet képviselői is megkapták, illetve jelen voltak a megbeszéléseken.

A munkarend ismertetése előtt az üzemek vezetői jelezték, hogy sok a félreértés a tervezett munkarenddel kapcsolatban, ezért indultak el kisebb-nagyobb körben az egyeztetések. A vállalat dolgozóinak kérésére módosította a vállalat a munkahetek ciklikus rendjét, valamint a leállási/karbantartási időket.

Ami a gyárban előforduló nagy fluktuációt illeti, miszerint évente 1000-1500 munkás "számol le", lép ki, meglepő ezeket a számokat olyanoktól hallani akiknek nem is lehet információjuk a munkások be-és kilépéséről. Ezen állítások teljesen légből kapottak. Stabil a termelésünk, tavaly óta 1500 dolgozót vettünk fel, a jelenlegi létszámunk meghaladja a 6000 dolgozót. Az állomány felfuttatásával, valamint a gyártókapacitás növelésével a vállalat 2007-ben 231.000 gépkocsit tervez gyártani, hasonlóan a tavalyi év kimagasló eredményéhez.

A munkások bérezését illetően: a bérrendszer összetett, az alapbér kiegészül különféle pótlékokkal és juttatásokkal. A nettó munkabér 100 ezer forint felett van. Tavaly a 7500 forintos jelenléti pótlékot, - amely minden dolgozót megillet aki jelen van igazolatlan hiányzás nélkül - 35 ezer forintra emeltük.

Párma Zsolt elbocsátása a vállalat jó hírének megsértése miatt történt. Párma úr különféle fórumokon a vállalat jó hírét sértő állításokat tett. Az ügyről – amíg bírósági perek vannak folyamatban - mást egyelőre nem kíván a vállalat nyilatkozni. Hangsúlyoznám, hogy a Magyar Suzuki Zrt. jogkövető magatartást folytat, tehát a bíróság ítéletének megfelelően fog eljárni – jelentette ki a gyár szóvivője.

Pelle János, hvg.hu

(forrás)