A 22 milliárd forint éves költségvetéssel gazdálkodó, évi 2,3 milliárdos hiánnyal küszködő szolnoki önkormányzat tavaly 8,7 milliárd forint névértékű kötvény kibocsátásáról döntött. A város csak részben használja fejlesztésekre a pénzt, az idei hiány csökkentésére kétmilliárd forintot szánnak, de jut a működési kiadások fedezésére is. A pénz nagyobb részét az egyelőre ki sem írt uniós pályázatok önrészeként kívánják felhasználni turisztikai fejlesztésekhez, térrehabilitációs beruházáshoz.

Az éves büdzsé több mint harmadát kitevő kötvénykibocsátás kiemelkedő mértékű, de nem egyedi kezdeményezés. A közelmúltban öt közepes méretű város jelent meg milliárdos nagyságrendű igénnyel a pénzpiacon (Szolnok mellett Paks, Szekszárd, Hódmezővásárhely és Esztergom). Veres János pénzügyminiszter erre hivatkozva kezdeményezi az önkormányzati eladósodás korlátozását, mondván, ilyen mértékű hitelfelvételek a konvergenciaprogram alakulását is veszélyeztethetik.

A pénzügyi tárca - mondta Veres János nemrég egy háttérbeszélgetésen - jelenleg olyan megoldásokon is dolgozik, amelyek nem igénylik a parlament kétharmados többségének támogatását - az önkormányzati gazdálkodásban új szabályok bevezetéséhez alapvetően erre lenne szükség. Az említett öt város összesen 20 milliárd körüli összeget vesz fel, ami nem rengeti meg az államadósság-számokat, de az önkormányzati eladósodás mértéke már meglehetősen nagy gondot jelent a költségvetés tervezőinek. A pénzügyi kormányzat véleményét a túlzott eladósodás veszélyéről a banki szakma néhány szakértője is osztja.