Esztergomban számos példát idézhetünk a rendszerváltás előtti időszakból a funkciókeveredésre, amikor a lakóövezet közepén (Labor MIM), idegenforgalmi övezetben (Medicor) vagy rekreációs területen (MOFÉM) létesült gyárüzem. A műemléki belváros részbeni lerombolásával és a városképhez nem illő épületek felhúzásával alakult ki a Rákóczi tér környékének korántsem vonzó külleme. Ilyen példákat az egész ország területéről, de Közép-Európa más országaiból is szép számmal említhetnénk.

Az uniós csatlakozás közeledtével, amikor megnyíltak az első nagyobb pályázati alapok, az volt a gyakorlat, hogy az önkormányzatok az aktuális kiírásra gyorsan benyújtották a már kész, engedélyes terveiket egy-egy épületegyüttes, köztér, intézmény kialakítására, felújítására, mert „most van pénz, most kell pályázni”. De a fejlesztés többi részére gyakran nem volt meg a forrás, így előfordulhatott, hogy felemás beruházások születtek (például központi ügyelet mentőállomás nélkül, mert arra már nem sikerült nyerni).

Másrészt a pályázatok kizárólag az adott építkezést érintették, amellyel kapcsolatban a városnak nem is volt stratégiai elképzelése. Vagyis azért épült éppen oda a létesítmény, mert az a telek volt városi tulajdonban.

A fejlesztéseknél azt sem vették figyelembe, hogy milyen további befektetői tervek léteznek a környéken. Egy új iskolát például nem célszerű oda építeni, ahol egy pénzes befektető kaszinót és akármennyire színvonalas mulatót nyitna a szomszédban. Az iskola átadását követően ugyanis ennek a befektetésnek az engedélyezését kénytelen a város elutasítani.

Az IVS a fenti problémákat együttesen orvosolja, ugyanis középtávon kijelöli a város fejlesztési irányait, és megnevezi, hogy melyik városrészben milyen konkrét beruházásokra volna szükség. Mindezt úgy teszi, hogy feltérképezi az adott városrészben (akcióterületen) érdekelt egyéb fejlesztési terveket (vállalkozók, intézmények), és kikéri a helyi civil társadalom véleményét is. Ennek köszönhetően egy átfogó, a különböző városi érdekeket egyesíteni képes, körültekintő koncepció születhet meg, amely nemcsak az önkormányzati kezdeményezésekkel számol, hanem figyelembe veszi a vállalkozói szándékokat is, azokat szintén beépíti a fejlesztési tervbe.

A pontszerű fejlesztések helyett egy átfogó stratégia készül, amelynek egyfelől a várospolitikai koncepció (A gyarapodás programja), másfelől az egyes városrészekhez kapcsolódóan elkészült szabályozási tervek képezik a kiindulási pontját. Az IVS annyiban konkrétabb egy hagyományos fejlesztési koncepciónál, hogy számításba veszi a fejleszteni kívánt területen tervezett összes projektet, és meghatározza az ezen projektek végrehajtásához szükséges ütemtervet és pénzügyi tervet is.

Az IVS külön foglalkozik a városon belül meglévő szegregátumok sorsával és a városi ingatlanállomány helyzetével.

Esztergomban 9 városrészi fejlesztési rendszer kialakítása kezdődött meg, és egy konkrét fejlesztési területre készül előzetes akcióterületi terv. Az akcióterület a város műemléki központját érinti (Várhegy, Víziváros, Szenttamás, Királyi Város), valamint a szigetet. Ezen a területen belül nemcsak a városi szándékokat kell feltérképezni, hanem a tervezett vállalkozói és intézményfejlesztési projekteket is: minden projektnek illeszkednie kell valamiképpen a többihez és a nagy egészhez is.

Az elkészült IVS a következő közel egy évtized fejlesztési háttereként szolgál majd, minden funkcióbővítő városfejlesztési pályázat esetében igazolni kell az IVS-hez történő illeszkedés tényét. Ezért igyekszik a tervezői team minél körültekintőbben eljárni, és kérdőívezéssel, internetes fórum indításával és egyeztető fórum szervezésével megismerni az önkormányzaton kívüli szereplők igényeit, szándékait.

Az IVS tárgyában megrendezendő fórum időpontja: 2008. május 6. 17.00 óra

Helyszíne: Technika Háza nagyterme (Imaház u. 2/a)

A fórumhoz kapcsolódóan letölthető dokumentumok az alábbi linkre kattintva, az oldal aljáról letölthetőek:

www.istergranum.hu