A szervezet összesen 10 folyóra hívta fel a figyelmet, a Duna mellett a veszélyeztetett vizet listáján szerepel a Nílus, a Rio Grande, a Jangce, a Mekong, a Gangesz, az Indus, a Szalven, a dél-amerikai Rio Plata és az ausztráliai Murray-Darling.

A jelentés úgy véli, hogy a gátak tönkreteszik az élőhelyeket, és elzárják a folyókat vízgyűjtő területeiktől, a globális felmelegedés pedig megváltoztathatja a vízhozam és az élővilág alakulását működtető, sok ezer év alatt létrejött rendszert. A dokumentum szerint a Dunán húzódó gátak miatt a folyó vízgyűjtő területe máris 80 százalékkal csökkent. A másik sokat idézett példa az Indus, ami a túlzott öntözések miatt apad.

A jelentés kitér arra is, hogy mivel folyókból származik a világ ivóvízkészleteinek legnagyobb része, a kiszáradás veszélye az egész emberiség létét fenyegeti. Jelenleg az elérhető készletek mintegy felét emészti fel az emberiség – mutatott rá Jamie Pittock, a WWF globális ivóvízprogramjának igazgatója. A víz eltűnésével együtt járó probléma a halállomány csökkenése is, ami azért gond, mert jelenleg több százmillió embernek a halak jelentik a fő fehérjeforrást.

A dokumentum arra sürgeti a kormányokat, hogy hozzanak jobb folyóvédelmi intézkedéseket és osszák meg egymással vízkészletüket. "A folyók megőrzése nemzetbiztonsági, egészségügyi és gazdasági ügy" – fogalmazott Pittock, aki szerint a vízkrízis túlmutat a tíz felsorolt folyón. "A tíz példa jól mutatja, mennyire veszélyezteti a természetet az ember igényei szerinti folyamatos fejlődés. Változtatnunk kell a gondolkodásunkon, különben kemény árat fizetünk a nem is olyan távoli jövőben" – kommentálta az igazgató a jelentést.

Forrás: (index.hu)