Óriási szabad felületek a napenergia hasznosítására
2008. 01. 23. 10:19
Szinte önellátóak lehetnének a magyar települések. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakértőinek előzetes vizsgálatai megállapították, hogy óriási szabad felületek állnak a rendelkezésünkre a napenergia hasznosítására. A légi felvételek elemzése szerint csak a tetőfelületek a települések energiaszükségletének felét, melegvíz ellátásának döntő hányadát képesek lennének fedezni. A településtervezésen lehetne még mit javítani.
A „Megújuló energia - megújuló határvidék” c. program keretében azt vizsgálták az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének szakemberei, hogy a Komárom-Esztergom megye és az Ister-Granum Eurorégió által felölelt területen mekkora a lehetőség a napenergia hasznosítására. A kiválasztott települések vizsgálata minden várakozást felülmúlt, hiszen kiderült óriási lehetőségek rejlenek a napenergia hasznosításában. A települések hőszükségletük döntő hányadát képesek lennének önállóan előállítani a tavasztól őszig terjedő időszakban.
A kutatatás alapját légifelvételek adták. Ezek alapján a szakemberek térinformatikai szoftver segítségével lehatárolták azokat a tetőfelületeket, amelyek délkelet-dél-délnyugati fekvésűek. A vizsgálatba 16 kisebb és egy nagyobb települést (Dorog) vontak be. A lehatárolt tetőfelületek megadják, hogy az adott településen hány négyzetméternyi felület alkalmas napkollektorok és napelemek telepítésére, valamint azt is elárulják, hogy a település lakóházainak hány százaléka alkalmas ezek telepítésére. Így például Dömös 478 ingatlanából 142 alkalmas napenergia hasznosítására (30 százalék). Ez összesen több mint tízezer négyzetméternyi felületen jelent. S hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Hat négyzetméternyi kollektor-felület már elegendő egy háztartás használati-melegvíz szükségletének előállítására tavasztól őszig. Dömös e tekintetben tehát bőven önellátó lehetne. Egy család villamos energia szükségletének előállítására pedig mintegy 50 m2-nyi napelem felület szükséges. Ezt figyelembe véve a háztetők felülete a szükséglet felének előállítására alkalmas.
Dr. Munkácsy Béla, az ELTE adjunktusa hangsúlyozta, hogy az előzetes eredményeket, még pontosítani kell, de: „az már most látszik, hogy a lehetőségek óriásiak, és a tetőfelületek mellett további hasonló nagyságrendű felületet jelenthetnének az autópályák melletti (zajvédőfal-szerű) hasznosítási módok. Ennél is fontosabb lenne azonban az otthoni eszközök hatékonyságának fokozása ( energiatakarékos izzók, stb.), hiszen ezek alkalmazásával már most elegendőek lennének a tetőfelületek”
A kutatás arra is rávilágított, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben az új lakóterületek kijelölésénél a tájolásra is, ugyanis egyes települések (így pl. Máriahalom) településszerkezete olyan, hogy a házak tájolása zömében keleti-északkeleti, ami nem alkalmas a napenergia hasznosítására.
Bár a tanulmány nem vizsgálta a megvalósíthatóság közgazdasági vonatkozásait, Szendi Gábor, az egyesület elnöke, főiskolai docens szerint: ”Az már most is látszik, hogy a megújuló energiaforrások, így a napenergia hasznosítására adottak a lehetőségek. A technológia gyors ütemű fejlődése, és a hagyományos energiaforrások drágulás mellett, egyre rövidülnek a megtérülési idők, így a napenergia ilyen jellegű hasznosítása már nem várat magára sokáig.”
A kutatás külön elemezte a tömblakások, és az ipari épületekben rejlő kapacitást is. Dorog városát vizsgálva, arra jutottak a kutatók, hogy az ilyen épületek kis száma (176) ellenére is, potenciálisan ugyanakkora hasznos felületet adnak, mint a lakóházak (1800 ház).
A szakemberek a továbbiakban a terepen ellenőrzik a kutatási eredményeket, majd azok pontosítására kerül sor. Az alábbiakban tájékoztatásul közöljük a megvizsgált települések névsorát, az oldalsó ábra pedig arról tájékoztat, hogy a településeken a villamos energia, valamint a használati melegvíz ellátás hány százalékban oldható meg.
Települések: Visegrád, Tésa, Drégelypalánk, Csolnok, Kesztölc, Máriahalom, Dág, Dorog, Epöl, Zebegény, Pilismarót, Dömös, Tinnye, Úny, Perőcsény, Bajót, Nagymaros
Bővebb információ:
Szuhi Attila, kommunikációs-munkatárs
Tel.:30/563-7749
e-mail: szuhia@t-online.hu
Háttérinformáció:
Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület „Megújuló energia-megújuló határvidék” c. programja az Európai Unió 39 millió forintos támogatásával valósul meg. A program részeként feltérképezésre kerül a megye és az eurorégió megújuló energiaforrás potenciálja, összegyűjtjük a legjobban alkalmazható példákat, felépül egy ökoház és ökopark Esztergomban és széleskörű szemléletformálási kampány indul. Partnereink az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség.
Én ennek nagyon utánajártam amikor még azt hittem, hogy a déli fekvésű domboldal minden ilyen előnyét ki tudom majd egyszer használni... Szóval jelenleg napkollektort valóban melegvíz előállításra érdemes alkalmazni, méghozzá jó nagy pufferral (én minimum 1 m3-ben gondolkodtam) és nem árt ha a puffert más módon is tudod melegíteni (pl egy megfelelő kandalló, esetleg egy vegyestüzelésű kazán).
Igazából én fűtési rendszer helyett minimum 30 cm EPS vagy más hőszigetelő anyag felpakolásában gondolkodtam + hőcserélős szellőzőrendszer kiépítésében. Az sem feltétlenül olcsó, de hatásos:)
A mi épülő házunkba lesz egy un. szolárrendszer, ami egy 2,2 m2 napkollektorból és egy 150 L-es tartályból áll.
Ezt mi a házunkhoz opcionális ajándékként választhattuk. Segítségével a használati melegvízszükséglet nagy részét fedezni tudjuk.
Azt most nem írnám le, hogy a több lehetőség közül miért pont ezt választottuk, de amikor a megtérülését számítgattam, kicsit elkeseredtem.
1 m2 napkollektor kb. 9000 Ft/év megtakarítást eredményez a gázfűtéshez képest. Nem tudom pontosan, de a mi szolárrendszerünk kb. 6-800 ezer forintba kerül beszereléssel együtt. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gázárakon a várható élettartama alatt nem térül meg, ha csupán ezt a vetületét vizsgáljuk. )
Aggályaimat elmondtam a Vailant szakemberének is, aki nem cáfolta számításaimat.
(Természetesen a gáz árak várhatóan emelkedni fognak, és a „zöld” gondolkodás is nagyon fontos!)
üdv.: Belvárosi
No, ha másra nem lesz jó, én is csinálok egy ilyet az amúgyis déli tájolású Siszler úti telekre:). Azt tudom, hogy idéntől napkollektorra már nem kell építési engedélyt kérni... vajon napelemekre kell?
Bár itthon ha jól tudom még mindig hiányzik emögül az üzleti modell, pedig a németeknél a házi napelemekből származó áramot mindenféleképpen át kell vennie a szolgáltatónak...
Bajorországban ilyen is van:
Úgy néz ki, lehet túlzásokba is esni..