Meddig folytatódhat még a Bástya-játszma? Miért maradt el a mai testületi?

Fotó: Romanek Etelka/Facebook

Mi elmondjuk, kik voltak jelen, talán így egyszerűbb: Romanek Etelka, Bánhidy László, Vigh László, Tordainé Vida Katalin és Tóth Tamás Béla.

A testület a Bástya-áruház hasznosításának és a piac elhelyezésének kérdésében keveredett konfliktusba. Az ellentétek hónapok óta, több szinten zajlanak a nyilvánosság előtt, és valószínűleg még több szálon futnak a háttérben is.

A dagadó feszültséghalmaznak látszólag prózai okai vannak: a felek álláspontjai különböznek abban, hogy mire és mennyit költsön a város.

A megyénél bizonyára csak ide-oda kapkodják a fejüket az esztergomi új piac több száz milliós támogatására beadott pályázattal kapcsolatban. Hiszen a mai ülésen egyesek arra készültek, hogy ismét módosítják a korábban elfogadott anyagot.

A Simor János utcai aláírásgyűjtő ívek átadása után kicsit megint kuszább lett a kép, egyúttal viszont sikerült újra a testület elé hozni egy régen feledésbe merült ötletet, a Bástya-áruház vásárcsarnoki koncepcióját. Miközben a következő napirendi pontban már az átmeneti üzemeltetésről tárgyaltak volna. Ez a téma szintén sokadszorra került fel a testület repertoárjára. Most éppen egy aljegyzői törvényességi torpedó miatt kellett újra elővenni a Bástya kezelését, amelyet a testület november 14-én már egyszer megszavazott a Strigoniumnak.

Szó volt bontásról, de a korábbi testületi hozzászólásaiból kiindulva nagyon úgy tűnik, hogy az Áfa-visszaigénylés tervének köszönhetően a Bástya kénytelen lesz továbbra is vendégül látni a kereskedőket. Ehhez az elképzeléshez - mint menekülő útvonal - meglehetősen jól illeszkedik a vásárcsarnok koncepció.

Tegnap még egy Önkormányzat közeli portál sem tudott előállni más értelmes funkcióval a Bástyával kapcsolatban. Pedig ha ők nem tudnak újat, akkor más sem. Azt, hogy másfajta hasznosításban nem is igen gondolkodtak a vételnél, tovább erősíti az a tény, hogy az integrált településfejlesztési stratégiában is vásárcsarnokként emlegetik az áruházat.

Felfokozott és többszörösen konfliktusterhelt időpontban került sor tehát a mai ülésre. A jelek szerint az egyik fél arra játszik, hogy folyamatosan visszahozza azokat a témákat, amelyekben nem sikerült számára kedvező döntést hozni, míg a másik próbál lavírozni, és megtartani a többségét a testületben.

Így rengeteg dologról nem született döntés, többek között az intermodális csomópont építésével kapcsolatban létrehozott bizottság létszámbővítéséről sem szavaztak a képviselők. Pedig végre a lakók is delegálhattak volna tagot.