Már tudjuk, hol épül fel az új esztergomi piac. Persze csak akkor, ha Isten is úgy akarja

Már tudjuk, hol épül fel az új esztergomi piac. Persze csak akkor, ha Isten is úgy akarja

2016.09.09. 19:29

2 és fél órás lankadatlan vita után eldőlt, hogy hol épül meg a jövőben a város új piaca, amire a város maximum félmilliárdot akar költeni. Az esztergomi adminisztrációnak, a tervezőknek és az építőknek emberfeletti teljesítményt kell majd nyújtaniuk a költözködések és rekonstrukciók közepette. Fordulatos 2 év lesz az elkövetkező, az borítékolható, ugyanis rettentő faramuci a helyzet, néhol egészen elképesztően nem értjük a motivációkat, a piac mostani helyzetét, a kalkulált összegeket és a költözködés ügyvitelét sem. Mutatjuk, hányadán állunk.

A váci piac, na ilyen nem lesz az esztergomi (Fotó: eloepiteszet.hu). További képekért kattintsanak IDE.

Ha a sok HA összeáll, 2018 októberében így néz majd ki Esztergom:

  • bedurrantják a villamosítást az Esztergom-Budapest vasútvonalon
  • elkészül az új vasút- és buszállomásunk egy intermodális csomópontban
  • Baross Gábor, Ady Endre és a Sugár utcák kereszteződésében megépül egy új körforgalom is
  • átadják a Simor János utcán az új piacot
  • esetleg a Simor János utca eleje átalakul már sétálóutcává

Tegnap testületin jártunk, megpróbáljuk önöknek néhány terjedelmesebb fejezetben összefoglalni, hogy miképpen zárult a piac elhelyezésének ügye.

Mégis ki mondja meg, hogy hova?

260 millió forintos uniós forrásra nyújtunk be pályázatot szeptember 15-ig - derült ki az előző testületin.  Ennek érdekében rekordsebesen össze kellett rántani a terveket, és eldönteni, hogy a Simor János utca melyik pontján látná legszívesebben a testület a piacot. Erről az Önkormányzat előzetesen akár több fórumot és megbeszélést is szervezhetett volna az érintettekkel, ahová meginvitálhatták volna az esztergomiakat, a kereskedőket és a vásárlókat, vagy éppenséggel a Simor János utca lakóit is.

De ilyen nem nagyon történt, legalábbis a nyilvánosság előtt nem.

Az Önkormányzat tájékoztatása szerint az ideiglenes piacra költözéskor, illetve az erre irányuló szerződéskötéskor egyenként kérték ki az árusok véleményét, hogy ők melyik piaci formát részesítenék előnyben. A piacosok pedig - szintén az Önkormányzat tájékoztatása szerint - egybehangzóan a tömbösített megoldás mellett tették le a voksukat. 

Ha így vesszük, illetve mérvadónak tekintjük ezt a szóbeli, rapid, és teljességgel visszakövethetetlen közvélemény kutatást, akkor a képviselők végső soron most szembemennek az emberek akaratával. Ténylegesen azonban semmi információval nem rendelkezünk, hogy mi az emberek véleménye. Ez pedig kicsit rossz ómen egy ekkora volumenű beruházás küszöbén.

Utcai piac lesz

Nem kapta meg a szükséges többséget a tömbösített megoldás. Korábban amúgy a polgármester felvetésére arról is szó volt, hogy esetleg a frissen megvásárolt Bástya áruházat alakítanák át Vásárcsarnokká. Az elképzelés azonban hamar kipottyant a kosárból. Csütörtök délelőtt 5 lehetséges helyszín és 2 kialakítási forma versengett a képviselők kegyeiért.

 

A* verzió: állandó piac a Simor János utca elején, nagypiac pedig az Arany János utca és a Sissay köz között (ez lényegében a korábbi piac továbbműködtetése)

Előzetes költségbecslés: bruttó 1 milliárd 129 millió forint  (állandó piac: 335 millió forint; nagypiac: 794 millió forint) + Simor János utca többi részének rendezése: 584 millió forint (benne foglaltatik: ingatlanok megszerzésének, régészeti feltárások, közterületrendezés költségei, kőzműkiváltási költségek, a piac ideiglenes költözésének költségei stb.)

Szavazás végeredmény:

1 igen (Szerencsés Gergely)

3 tartózkodás (Sztojka Lajos, Alberti Péter, Sasvári Viktor)

7 nem (Vigh László, Nyíri Attila, Eck András, Romanek Etelka, Bánhidy László, Erős Gábor, Tordainé Vida Katalin)

* törvényességi észrevétel miatt hamar talomba került az elképzelés, hiszen a helyszínen nem biztosítottak piac működésének feltételei (vagyis eddig sem működhetett volna itt semmi)

B verzió: állandó piac a Simor János utcán az Arany János utca és a Sissay köz között, nagypiac a buszvég területén

Előzetes költségbecslés: bruttó 2 milliárd 91 millió forint (állandó piac: 856 millió forint; nagypiac: 1 milliárd 234 millió forint) + Simor János utca többi részének rendezése: 277 millió forint (benne foglaltatik: ingatlanok megszerzésének, régészeti feltárások, közterületrendezés költségei, kőzműkiváltási költségek, a piac ideiglenes költözésének költségei stb.)

Szavazás végeredmény:

7 igen (Nyíri Attila, Sztojka Lajos, Eck András, Erős Gábor, Sasvári Viktor, Alberti Péter, Szerencsés Gergely)

0 tartózkodás

4 nem (Tordainé Vida Katalin, Bánhidy László, Romanek Etelka, Vigh László)

C verzió: állandó piac a buszvég területén, nagypiac a Simor jános utca végén

Előzetes költségbecslés: bruttó 1 milliárd 671 millió forint (állandó piac: 1 milliárd 171 millió forint; nagypiac: 501 millió forint) + Simor János utca többi részének rendezése: 396 millió forint (benne foglaltatik: ingatlanok megszerzésének, régészeti feltárások, közterületrendezés költségei, kőzműkiváltsái költségek, a piac ideiglenes költözésének költségei stb.)

Szavazás végeredmény:

0 igen

4 tartózkodás (Sztojka Lajos, Eck András, Sasvári Viktor, Alberti Péter)

7 nem (Vigh László, Nyíri Attila, Romanek Etelka, Bánhidy László, Erős Gábor, Tordainé Vida Katalin, Szerencsés Gegely)

D verzió: állandó piac a buszvégen, nagypiac a Simor Jánous utcán az Arany János utca és a Sissay köz között

Előzetes költségbecslés: bruttó 1 milliárd 965 millió forint (állandó piac: 1 milliárd 171 millió forint; nagypiac: 794 millió forint) + Simor János utca többi részének rendezése: 277 millió forint (benne foglaltatik: ingatlanok megszerzésének, régészeti feltárások, közterületrendezés költségei, kőzműkiváltási költségek, a piac ideiglenes költözésének költségei stb.)

Szavazás végeredmény:

0 igen

2 tartózkodás (Eck András, Sztojka Lajos)

9 nem (Nyíri Attila, Vigh László, Romanek Etelka, Bánhidy László, Erős Gábor, Sasvári Viktor, Alberti Péter, Tordainé Vida Katalin, Szerencsés Gergely)

E verzió: állandó piac lett volna az ún. tömbös piac (a Simor jánous utca 26., 28., 30., és 32., számok alatt), nagypiac az Arany János utca és a Sisay köz közé

Előzetes költségbecslés: bruttó 1 milliárd 553 millió forint (állandó piac: 759 millió forint; nagypiac: 794 millió forint) + Simor János utca többi részének rendezése: 694 millió forint (benne foglaltatik: ingatlanok megszerzésének, régészeti feltárások, közterületrendezés költségei, kőzműkiváltási költségek, a piac ideiglenes költözésének költségei stb.)

Szavazás végeredmény:

5 igen (Romanek Etelka, Bánhidy László, Tordainé Vida Katalin, Nyíri Attila, Vigh László)

4 tartózkodás (Erős Gábor, Szerencsé Gergely, Eck András, Sztojka Lajos)

2 nem (Alberti Péter, Sasvári Viktor)

 

Több tucatnyi hozzászólás és az érvek csatája után végül egy maradt talpon (B verzió). A döntés szerint az esztergomi piac (őstermelők és kistermelők) a most ideiglenesen működő vásártér helyén (Simor János utca Arany János utca és a Sissay köz közötti területe) fog működni az elkövetkező évtizedekben is, míg az ún. nagypiac a nemsokára kiköltöző buszvég helyére nyomulhat majd be.

Két olyan (amúgy tökéletesen összefüggő) helyszínt választottak tehát a képviselők, amelyek jelen pillanatban nem üresek, és bizonytalan, hogy mikor vonulhatnak le róluk az őket foglaló létesítmények.

Elméletileg viszont lehetséges, hogy az ütemezés pöccre pontosan kijöjjön, és a nagy költözködés időszaka sikeresen záruljon le. Ez viszont nem csak a Hivatal munkatársain, az építészeken és a tervezőkön múlik, hanem rajtuk némileg kívül álló beruházások időbeni pontos teljesülésén is.

A B verzió tehát rizikós vállalkozás (bár jó kísérlet, hogy a belváros határait kicsit kijjebb toljuk, de mehettünk volna akár még közelebb is a külvároshoz, és a parkolódíj-mentes övezetekhez), viszont valljuk be őszintén: az E is az lett volna, hiszen nem tudjuk száz százalékosan megmondani, hogy a megvalósításhoz szükséges ingatlanokhoz vajon hogyan és milyen áron jutottunk volna hozzá.

De az utcás tábor felemlegette azt is, hogy a Simor János utca tradícionális térszerkezetét bontanák meg, ha a piac tömbös formában kikerülne a gyalogos útvonalról.

Hogy születhet meg mégis mindezekből a város vadiúj piaca?

A pályázatot 2015. szeptember 15-ig kell beadnunk, az elnyert pénzből, illetve az Önkormányzat e célra elkerített önrészéből 2018. október 31-ig kell megépíteni a piacot. Ha megkapjuk. Ha viszont nem nyerjük el a támogatást, akkor nincsenek időbeni korlátok, felszabadulunk, és nyújthatjuk tovább a rétestésztát, hiszen csupán saját magunk leszünk saját magunk korlátai.

Folytatva a sort.

Az ÉDV Zrt. már két éve bejelentette, hogy felújítaná a Simor János utca elejét, ehhez pedig a piacnak átmeneti helyre kell mennie. A korábbi városvezetés másfajta gondokkal és önmagával küszködött, így erre már nem futotta megcsappant erejéből. Romanek Etelka turnusa alatt azonban a várakozások szerint megérett az idő és az egység, hogy végre elkezdődjön a munka.

Ígérték 2015-re, majd 2016-ra, július elejére, augusztus elejére, majd augusztus végére is. Egyelőre azonban nem tudjuk, hogy mikor költözik át az utolsó piaci árus az ideiglenes új helyszínre, az Arany János és a Sissay köz közé. Az Önkormányzattól úgy értesültünk, hogy a pályázat és az engedélyeztetések miatt mindenképpen már az idén el kell kezdődnie a beruházásnak, bármennyire is rohamléptekben közelít a tél.

Annyit még sikerült kiderítenünk az Önkormányzattól, hogy a múlt heti testületi ülést követően kezdeményezték a régi piac működési engedélyének visszavonását. Amennyiben ez jogerőre emelkedik, úgy a Simor János utca elején már nem lehet majd jogszerűen árusítani, így az utolsó bódénak is át kell majd költöznie az ideiglenes helyre. 

Egyelőre csak találgathatunk, hogy a csatornarendszert mikorra újítják fel (bár állítólag ez a beruházás komolyan csökkenteni fogja majd a belvárosban nyaranta terjengő fekáliaszagot), annyit viszont tudunk, hogy a Vízmű csatorna felújítási naptára már 2018-ra is foglalt, hiszen a Gördülő Fejlesztési Terv értelmében újra munkához látnak majd a Simor János utcán, és csatorna rekonstrukcióba fognak ott, ahol mostantól az ideiglenes piac üzemel. Ha viszont pénzt nyernénk az uniós pályázaton, 2018 októberére itt már állnia, üzemelnie és nyereséget  kellene termelnie a végleges piacnak.

Kérdés marad tehát, hogy a Vízmű mennyire rugalmas az időpontokat és a munkálatokat illetően. Elkezdenék hamarabb is a második szakaszt, esetleg a piac építésével párhuzamosan?

Tudják még követni?

A nagypiacot – mint azt már korábban írtuk – a buszvég területén óhajtjuk elhelyezni. Ez pedig csak abban az esetben valósulhatna meg, ha addigra a buszvég már belakja az új állomását a vonatállomás mellett az ún. intermodális csomópont, azaz IMCS-ben.

A legfrissebb információink szerint 2017 szeptemberére, az esztergomi vonatállomás rekonstrukciójával párhuzamosan megépül az új állomás is. Persze ez sem vehető teljesen készpénznek, hiszen bármikor közbeszólhat egy szerencsétlen környezeti csapás, vagy egyéb olyan hátráltató tényező, amiről egyelőre gőzünk sincs, viszont jól ismerjük már az Esztergom-Budapest közötti vasúti vonal elmúlt évekbeli felújításának tempóját és történetét.

Másrészről viszont nem is hangzik olyan rosszul, hogy az esztergomi vonatállomás átadóját éppen a 2018-as választások előttre szúrták be, hiszen láttunk már rá példát nem is egyszer, hogy valamit csakazértis felavattak, mert éppen közelített a voksolás napja. Ez akár garancia is lehet az IMCS-re.

És akkor tovább fokozzuk a bizonytalanságot

Korábban már egyszer zárt ülésen megszavazták a képviselők, hogy tömbösített, az impozáns váci piachoz nagyon hasonló vásártér épüljön Esztergomban. Ehhez viszont ingatlanokat kellett volna vásárolni a Simor János utcában.

Néhány képviselő viszont kevésbé gondolta ezt indokoltnak, és jóval a költségvetésbe tervezett ár fölött bevásárolt Bástya-áruház után nehezményezte az újabb "indokolatlan" ingatlanszerzést (nálunk azt is elolvashatják, hogy mennyit számított a teketóriázás a város legcsúnyább épületének megvásárlásakor), hiszen úgy látják, hogy az új szerzemények jelentősen megdrágítanák (amúgy nem tudjuk pontosan mennyivel, így viszont óriási eltérések lehetnek a bedobott tíz és tíz milliók között) az így is csillagászati összegekbe kalkulált beruházást, illetve jelentős forrásokat vonnának el az építkezéstől is.

Aztán az ülés utolsó pillanataira végképp a feje tetejére állt minden: elfogadták azt a verziót, amely a költségbecslések szerint a legdrágább lenne. De bízhatunk-e ténylegesen a hirtelenjében összedobott költségbecslésekben és a talán kicsit hasraütés-szerűen odapattintott összegekben?

És ha már összegek

Semmi sem olyan biztos, még ha a papír el is bírja. Hiszen az előzetes költségbecslések csupán rengeteg jóindulattal nevezhetők pontosnak (az ülés előtt is nagyívű pontosításon estek át), mivel gyorstempóban, egyetlen hétvége leforgása alatt kellett előállni a tervekkel a "pályázati kényszer" miatt.

A költségek tényleg elég húzósak, és Esztergomban a milliárdos beruházásoknak amúgy sincs pozitív reklámjuk az elmúlt tíz év táptalaján, csak gondoljunk az élményfürdő vagy a mélygarázsok  példájára.

Az újdonság erejével ható információkra pedig sokan felkapták a fejüket, ugyanis az összegek korábban nem nagyon kerültek elő (talán pár száz millióról indultunk). Ezért felvetődött, hogy szorítsuk bizonyos keretek közé az elkölthető pénz mennyiségét. Az ülés végén erre is sor került.

És még mindig nem fogytunk ki a HA kezdetű megállapításokból, hiszen még azon is elgondolkodhatnak, hogy mi van akkor, ha elnyerjük a támogatást, ennek ellenére mégsem sikerül időre elkészülni a beruházással?

A főépítész, Philipp Frigyes a piac városi térben betöltött szerepéből kiindulva, illetve a vonatkozó jogszabályokat, a rendőrség és az esztergomi építészek véleményét alapul véve próbált érvelni a tömbös megoldás mellett (még a műemlékvédelem is ezt a verziót ítélte a legjobbnak - Philipp Frigyes).

Hiszen a piacot mindenképpen körbe kell majd keríteni, az utcás árusító tér terveibe viszont nehezen lehetne beleszőni ezt a megoldást az esztétikum rombolása nélkül. Ráadásul a piac hangsúlyos szerepe a profán építészetben (amely a szakrális építészetben a bazilikához mérhető - Philipp Frigyes) is megköveteli, hogy ne filléreskedjünk ez ügyben. Kérdés tehát: kell-e Esztergomnak milliárd(ok)ért építeni egy piacot (úgy, hogy az a jelenlegi formájában is csak minimális haszonnal működik, és a kereskedelem súlypontja az elmúlt 70 évben erősen eltolódott a város szélére, sőt, az internetre), vagy egy ilyen beruházás esetén ne az anyagi vonzatokat vegyük elsőrendűen figyelembe? 

Kevesen, mégis milliárdokon múlt

A felújítások és az ütemezések, így a pályázati pénz miatt is a tömbös megoldás mutatkozott a legjobb megoldásnak Philipp Frigyes beszámolója szerint.

A jelenlévő képviselők többsége végül mégis úgy határozott, hogy nem bocsátkozik milliárdos tételekbe az esztergomi piac építését illetően, és elkerüli a bizonytalant, ezzel egyetemben pedig kőbe vési, hogy nettó 500 millió forintban maximalizálja a piac építéséhez adható önkormányzati önrészt. Feltéve persze, ha elnyerjük az uniós pénzcsapok kegyét, és megkapjuk a 260 millió forintos támogatást. Ha viszont nem, akkor újra újragondoljuk a beruházás pénzügyi oldalát.

2016.09.12. 22:08

A hivatal osztályvezetőiről beszéltem. Azok között még volt pár szakember, de már csak "barátok" minden szakmaiság nélkül...

2016.09.12. 14:39

Igen, mint Zalaegerszegen is - és biztosan máshol is létezik, én azt ismerem, és bevált, működik.

2016.09.11. 23:37

Neked a régi jó volt? Nagy Attila, Legyel József, Laczó Imre, György Róbert ...  Gratulálok!

Vicces vagy. Ezek még ott vannak. Laczó lánya még mindig jegyző, Attis ugyanúgy a zöld út vezetője mint meggyes alatt, még a Strigonium felügyelőbizottságában is ott üldögél a Német Jóska. Etelkának ezekkel semmi baja sőt.

2016.09.11. 21:05

" polgármesterünk kirugott minden régi vezetőt (akik szakmailag értek valamit)"

végiggondoltad? Neked a régi jó volt? Nagy Attila, Legyel József, Laczó Imre, György Róbert ...  Gratulálok!

2016.09.11. 14:24

Mégis mit is vártunk volna a hivataltól? Azt már rebesgették év elején, hogy polgármesterünk kirugott minden régi vezetőt (akik szakmailag értek valamit) és berakta a hozzánemértő barátait. Hátkérem itt az eredménye. Csodás lesz a következő választás, ugyanis Esztergom lesz újra az országban az egyetlen, ahol nem lesz semmi átadva a választás előtt, csak szét lesz barmolva, feltúrva minden. Persze lehet ez is egy stratégia, ha azt akarjátok, hogy befejezzük, válasszatok újra. Meggyesnél nem működött, hátha itt igen.

2016.09.10. 17:03

Akár igazad is lehet, DE! Elméletileg, "egységes" a képviselőtestület, már legalább is "kétharmadilag". Miért nem kérik ki maguknak, az ilyen eljárásokat? 

"Ez a pályázat mióta lett meghirdetve? Január? Miért augusztus végén, beadási határidő előtt két héttel kezd rajta pörögni mindenki? Mert így talán a nagy hajrában nyomást lehet gyakorolni a képviselőkre, hogy megszavazzanak valamit, aminek a megalapozottsága erősen kérdőjeles és amit, ha rendesen van idő átgondolni mindent, kiszúrni a hibákat, akkor esetleg nem így fogadna el a testület?" Azt gondoltam a választások után, most mindennek simán kell mennie. Mert hogy ezt megelőzően "bizalomvesztés" lett volna a következménye, ha a képviselőknek.............., akkor szinte a teljes hivatal "bizalomvesztett lett volna". Most, amikor egy a párt, (kétharmadilag), most bizalomvesztés? Mi történt itt? Hová kerültünk?  És mind ahogy kezdtem, lehet hogy igazad van, DE! Én emlékszem egy olyan önkormányzati képviselőre, aki felált, és azt mondta, "EHHEZ ÉN NEM ASZISZTÁLOK". Ezt mindenki megteheti. Ha meg a nevét adja ehhez az egészhez, ne csodálkozzon, ha szidják mind a bokrot.

2016.09.10. 15:52

Nem hiszem, hogy a testület hibája, ha a hivatal ilyen módon készít elő döntésre anyagokat. Ez a pályázat mióta lett meghirdetve? Január? Miért augusztus végén, beadási határidő előtt két héttel kezd rajta pörögni mindenki? Mert így talán a nagy hajrában nyomást lehet gyakorolni a képviselőkre, hogy megszavazzanak valamit, aminek a megalapozottsága erősen kérdőjeles és amit, ha rendesen van idő átgondolni mindent, kiszúrni a hibákat, akkor esetleg nem így fogadna el a testület?

Az nem tudom mennyire köztudott például, hogy a képviselők effektíve mintha ki lennének tiltva a hivatalból: az többek állítása szerint is bizalomvesztési ok egy-egy köztisztviselővel szemben, ha hajlandó adatokat adni vagy kérdésekre válaszolni képviselőknek. Tényleg nem tudom hová vezet ez. 

2016.09.10. 14:45

Erről a testületről egyetlen szó jut eszembe: kilátástalanság. Reménytelenül görgetnek maguk előtt feladatokat, terveket. Nem döntenek semmiben, az egész gondolkodásuk földhözragadt, nem látják a fától az erdőt.

 

2016.09.09. 19:44

Én valahol még mindig remélem, hogy egyszer valamikor a Kossuth Lajos utca beszűkülő része egyirányúsodik, és a másik irányú forgalom a Simor János utcán fog haladni: mindkét sávban max 30 km/h-val, a felszabaduló helyek pedig tele lesznek új belvárosi parkolóhelyekkel, amik miatt megszűnik a forgalomszabályozási indok a fizetős parkolási rendszer fenntartására. A forgalom zöme meg inkább megszökik a másik tengelyre, vagy egyéb módon disszipálódik (pl lesznek munkahelyek a város északi részén is, meg új lakóövezetek esetleg a délin (csok telkek, stb).