Az este hat órai kezdés előtt pár perccel billent az előadók-médiamunkások-nézők kényes egyensúlya a nézők javára, pedig a város életét a következő évekre alapvetően meghatározó kérdések voltak terítéken a Babits-iskolában rendezett fórumon.
A fórum előadói a Haladó Esztergomért Egyesület (Kőszeghy Lajos), a Lokálpatrióták (Körmöczi Miklós, Magyarovics Gyula), az MSZP (Nyíri Attila), a Jobbik (Stámusz Andrea), a piacosok nevében pedig Sáska János voltak, akik sorra végigvették a márciusban feltevésre kerülő kérdéseket, és azok hátterét. Betegség miatt az LMP nem képviseltette magát a rendezvényen.
A megjelent érdeklődőket Körmöczi Miklós köszöntötte. Bevezetőjében kitért arra, hogy a népszavazási kérdések lefedik azokat a területeket, ahol a város nem tudott előre lépni. Az igenek győzelme esetén javulhat az esztergomiak életminősége, a város anyagi helyzete. Mivel nem működik rendesen a képviseleti demokrácia, a szavazók egy ügydöntő népszavazáson veszik vissza a hatalom gyakorlását, és közvetlenül dönthetnek a tizenegy kérdésben. A népszavazás érvényes lesz, ha a szavazásra jogosultak fele az urnákhoz járul, ez egészen pontosan 12 280 embert jelent március 25-én. Eredményes lesz, ha a szavazók több mint fele igennel szavaz, tehát 6241 szavazat esetén. Ha most nem lesz sikeres a kezdeményezés , akkor a következő két és fél évben nem történik előrelépés a város életében, ugyanis valószínűleg nem lesz önfeloszlatás a ciklus végéig, minden úgy marad, ahogy most van. Ha változtatni akarnak az esztergomiak, akkor most van itt az ideje.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő testülete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004 (IV.1.) esztergomi önkormányzati rendeletét úgy módosítsa, hogy az megfeleljen a 2000. évi XLIII tv. a hulladékgazdálkodásról, valamint a 64/2008.(III.28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló jogszabályoknak?”
A szemét-kérdés hátteréről Stámusz Andrea, az üggyel legtöbbet foglalkozó képviselő elmondta: Még mindig nem az elszállított szemét mennyisége alapján, hanem az ott lakók száma alapján állapítják meg a szemétdíjat, ami kötelező közszolgáltatás, tehát mindenkinek kötelezően igénybe kell venni. A rendelet jelen formában nem ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést. ennek oka, hogy a képviselők bizalmatlanok a lakossággal szemben. Attól félnek, hogy mindenki a legkisebb méretű kukát választja, ilyen magas benzinár mellett a város mellett illegálisan helyezi el a hulladékot.
Miközben más városokban működik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, az Eszköz Kft. összeönti a szelektíven gyűjtött szemetet, és utólag közmunkásokkal válogatja szét azt. Az elmúlt években ráadásul olyan új autókat vásároltak, amikbe szelektíven, külön frakciókba lehetett gyűjteni a szemetet. Eközben sorra tűnnek el a szelektív szigetek, például Csenkei hídnál, a Hunyadi utcánál. Körmöczi Miklós hozzátette, hogy az Eszköz Kft. sosem tette közzé díjszámítási sémáját, amiből tudni lehetne, hogy mi alapján számol el az emberek felé. Ezt akkor sem tette meg, amikor erre a testület külön felszólította. Az egyelten előrelépés az új rendeletben az, hogy a legkisebb kuka méretét 60 l-ről lecsökkentették 35-re. Eddig a 60 literes kukát négy alkalommal ürítették, azaz kétszáznegyven litert számoltak el, miközben a statisztikák szerint 108 liter szemetet termelt ki egy átlagos esztergomi.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi temetők üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a temetkezési költségek minimalizálása mellett, a temetők fenntartására és a temetői szolgáltatások színvonalára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A képviselő asszony elmondta, hogy a temetőt jelenleg üzemeltető önkormányzati Kft. 1,7 millió forintos veszteséggel zárta az elmúlt évet, miközben a rossz nyelvek szerint „meg lehetett oldani” a rendeletben előírt árnál alacsonyabban is a temetést. A közönség soraiban lévő temetkezési vállalkozó elmondta, hogy a temető üzemeltetése három fő dologból áll: Temetések koordinálása, sírhelyek nyilvántartása és a temető képének rendben tartása, mint a zöldfelület gondozása, szemét elszállítása. Hozzátette: Egy temető fenntartása évi százötven temetéstől kezd nyereséges lenni, de csak magas díjak mellett. Esztergomban háromszáz temetés van egy évben, viszont ez a három köztemető közt oszlik meg. Magyarországon ritka, hogy az önkormányzat finanszírozza a temetők üzemeltetését, ezt legtöbbször a lakosokkal fizettetik meg.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi a városi intézmények közétkeztetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A közétkeztetést Esztergomban a Hungast Kft. végezte az iskolákban, óvodákban és a kórházban. Bár az iskolák, a kórház bár állami kézbe kerültek, a kilenc önkormányzati óvodában, vagy azok egy részében nagy szükség lenne saját konyhára. Amíg helyben készült az étel, a szülők által befizetett díjak fedezték a költségeket, és az étel minőségére sem volt panasz, helyben ismerték a gyerekek preferenciáit. Most az ételek minősége kívánni valót hagy maga után, előfordult, hogy romlott zöldséget tálaltak a gyerekeknek.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot arról, hogy az önkormányzat javára esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogok az ingatlan-nyilvántartásban törlésre kerüljenek?”
Dr. Magyarovics Gyula tért ki a kimondottan jogi kérdésekre. Az elmúlt években az önkormányzat hétezer ingatlanra jegyzett be elővásárlási jogot minden indok nélkül. Egy esetleges értékesítés alkalmával az önkormányzat beléphet mint vevő. Nincs és nem volt olyan grandiózus beruházás, ami ezt indokolná, ez csak kellemetlenséget okoz a tulajdonosoknak, meghosszabbítja az ügyintézést. A jelenlegi állapotot felül kell vizsgálni, és csak azokra az ingatlanokra megtartani az elővásárlási jogot, amik egy középtávú fejlesztési elképzelésnek részei, és amire meg is van a költségvetési fedezet is. (Ismerve Esztergom anyagi helyzetét, ilyen nem sok lehet.)
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot arról, hogy a magánvádas perek költségeinek megtérítésére közpénzből ne történhessen kifizetés, az érintettek maguk legyenek kötelesek ennek költségeit viselni?”
Az ügyvéd elmondta:Aa magánvádas perek közpénzből történő finanszírozásának kérdése is már abszurd, ami egy magára adó demokráciában elképzelhetetlen. Az érintettek köre is egy viszonylag szűk csoport, vagy az őket segítők köre, mint pl. Bayer Zsolt. Ezeket a pereket nagy részben maga a város indította, többségüket el is vesztette. Körmöczi Miklós hozzátette: Miközben a városban nem volt pénz a kátyúzásra és a síkosság-mentesítésre, 30 millió forint jutott a peres ügyekre.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi Aquasziget élményfürdő üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
Az Aquaszigetet és a Szent Miklós Alapot érintő kérdéseket Nyíri Attila ismertette, ugyanis ezek évek óta húzódó ügyek, amikkel ő már régóta foglalkozik.
A legnagyobb hangsúly itt a költségkímélésen és az átláthatóságon,pontosabban annak hiányán van. A Strigonium olyan felhatalmazást kapott, hogy csak évente egyszer kell beszámolnia a testület előtt, Arany Tamás, ügyvezető ötven millió forintig szabadon vehet fel hitelt, alapíthat és szüntethet meg cégeket. A képviselő szerint a beruházás is szerencsétlen volt, amibe azóta folyamatosan 2-300 milliókat kellett beletenni. A személyi állományban olyanok is voltak, akik csak névleg voltak a foglalkoztatottak körében. A fürdő ezek miatt is folyamatosan veszteséges volt. 2009 végén úgy adták át az üzemeltetést egy cégnek, hogy ezzel még rontottak a helyzeten, ugyanis a pályázati kiírás szerint a fürdő karbantartásának költségeit a város állja, ennek az árát a fürdő értékének 1%-ában állapították meg évente. Miután a pályázó elnyerte az üzemeltetést ez a szám két százalékra, azaz évi 90 millió forintra változott. A képviselő emlékeztetett a volt polgármester azon kijelentésére, hogy nem készítettek megvalósíthatósági tanulmányt.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot, a Szent Miklós Alap keretében a már megkötött szerződések teljesítésének meghiúsulása okait feltáró – a képviselő-testülettől független – szakértői bizottság felállításáról?”
A Szent Miklós Alap alapvetően egy jó szándékú dolognak indult, de a városnak túl nagy tehernek bizonyult már akkor is, amikor megalapították. Nyíri szerint félő volt, hogy hitelt vesznek fel rá. Felelőtlen az a képviselői hozzáállás, hogy ezeket a pénzeket csak 20-30 év múlva kell visszafizetni, ha pedig nem fektetik a pénzt megtérülő beruházásokba, akkor soha nem is lehet visszafizetni. Az alapban lévő pénz egy-két elrontott deviza-üzlet során huszonkét millió forinttal megcsappant. A Szent Miklós Alapban 800 millió forint volt, amikor pénzszűke miatt a város megterhelte ezeket ahelyett, hogy szűkebbre húzta volna a nadrágszíjat. Amikor Esztergom nem tudott már fizetni, a bank vitte a babakötvényes pénzt. A kassza pedig a mai napig üres. Körmöczi Miklós szerint felmerül a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen a szerződés aláírása után ez már az esztergomi gyermekek pénze volt.
Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi piac működtetésével azt a pályázót bízza meg, aki Esztergom Város Önkormányzata által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A piacosok nevében Sáska János szólalt fel, és ismertette a népszavazási kérdés előzményeit. 2010 szeptembere óta nincs piacfelügyelet megszűnt takarítás. Januárra teljes anarchia alakult ki. Budapesti, szegedi, kecskeméti árusok lepték el a piacot, miközben nem fizettek be semmit a kasszába. Az árusok összefogva beadtak egy pályázatot januárban. Felvállalták, hogy havi 600 000 forintot befizetnek a városnak, és három év alatt rendbe rakják a Simor János utcát - a negyven éves útfelületet, a járdát, és egységes pavilonokat alakítottak volna ki. Ez azt jelenti, hogy három évig ingyen működtették volna a piacot. A pályázatról felmutatott egy önkormányzati átvételi elismervényt, mielőtt bárki megkérdőjelezné annak valódiságát. Miután az ajánlat soha nem került napirendre, az árusok maguk kezdték üzemeltetni a piacot, egy év alatt 20,3 millió forintos bevételt realizáltak. Kiadásuk nem volt, ugyanis minden munkát saját költségen végeztek el.
Összehasonlításképp: 2006-ban a piac bevétele 25 millió forint volt, a kiadás 8,7 millió forint. 2009-ben már csak 8,7 millió forint volt a bevétel, a kiadás viszont már 10,3 millió, azaz papíron már veszteséges lett a városi piac. 2010-ben 9 milliós bevétel mellett 10,3 millió maradt a kiadás, azaz az adófizetők pénzéből tartották fenn a piacot.
Sáska elmondta: Idő közben a Strigonium egyik cége, a Gran Piac megkapta a működtetés jogát, ám szerződés a mai napig nincs megkötve velük, ugyanis a cég ragaszkodik hozzá, hogy a város fizessen neki a piac működtetéséért. Kiemelte: ha nyílt pályázaton hirdetnék meg az üzemeltetési jogot, lehet, hogy harminc pályázó is lenne, és bizonyára jobbra fordulna a piac sorsa, akárki is nyerne.
Körmöczi szerint az ilyen ügyek miatt álságos arra hivatkozni, hogy a városi tulajdonú cégeknek adjuk a feladatot, azzal az indokkal, hogy az a közös, városi tulajdonunk. Átláthatatlan a cégcsoport körébe tartozó vállalkozások között a pénzek mozgása.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi parkolók és parkolóházak üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, az önkormányzat által meghatározott parkolási díjak mellett, a város számára a legnagyobb jövedelmet biztosító ajánlatot adta?”
„Hülye az a képviselő, aki a bérlésre szavaz, nem a vételre” kezdte Kőszeghy Lajos (HEE) a parkolás ügyének ismertetését, utalva a korábbi polgármester elhíresült kijelentésére.
A jelenlegi rendszer leginkább a belvárosi kereskedőket, üzlettulajdonosokat sújtja, de bünteti a postára járó, kórházba menő, a városban ügyeket intéző autósokat is. A Bástya-parkolónál -amit vállalkozók állítottak helyre- a munkálatok után azonnal megjelentek a Strigonium parkolóórái, pedig a murvás terület nem felel meg fizetős parkolásra. A Strigonium nem takarítja a helyet, nem lapátoltatják el a havat.
A felszíni parkolásból 104 millió bevétel származott a Strigonium Zrt-nek, ezzel kapcsolatos kiadása 7 millió forint volt. A Mária Valéria Mélygarázs 3,5 millió forintot hozott a konyhára, viszont 14 milliós kiadás párosul hozzá. Az Erzsébet-ház alatti mélygarázs 6,2 milliós bevétel mellette 4,2 milliós kiadást jelentett. Összességében ez 90 millió forint bevételt jelentene, de a holding 65 milliós, fel nem osztható költséget számolt még el, ami teljesen irreális. Az elszámolás szerint 2010-ben 300 000 forintot költöttek havonta a parkolással kapcsolatos ügyek telefon-költségeire, a nyomtatvány, írószer-költségek 98-330 ezer forintot tettek ki havonta. Kőszeghy szerint a városi holding csak elnyeli a parkolási bevételeket. Körmöczi hozzáfűzte: A Strigonium kiiktatásával tiszta vizet lehetne önteni a pohárba, ez is volt a népszavazási kérdések célja.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi tulajdonú közterületeken lévő óriásplakátok üzemeltetésével hasznosításával azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A városban jelenleg hatvan óriásplakát van, amiket az EHÍR Kft. üzemeltet. Körmöczi elmondta: Az innen befolyó pénzből tartják fenn a Hídlapot. A plakátok ára 30-50 ezer forint havonta, azaz milliós tételekről van szó. Továbbá hiányolta a felkészült, kapcsolatokkal rendelkező szakember-gárdát az önkormányzati cégektől.
Két éve, amikor Tétényi kampányfőnökeként árajánlatot kért az Ehírtől, azt a tájékoztatást kapta, hogy 90 ezer forint egy óriásplakát ára, ám mind a 90 óriásplakát foglalt volt akkor. (8,1 millió Ft.)
Érdekes mód, közvetlen a választások után harminc óriásplakát-állványt lebontottak. Ezek hova lettek, miért tűntek el? Tette fel a kérdést.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi tulajdonú ingatlanok üzemeltetésével, hasznosításával és értékesítésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében s legkedvezőbb ajánlatot adta?”
A Strigonium állam az államban, ami 2010 decemberben tejhatalmat kapott. Az adósságrendezés idején a város egy milliárd forinttal tartozott a Strigonium Holdingnak, amit nyomott áron beszámított városi ingatlanokkal elégítettek ki, így nagy ingatlanvagyonra tett szert a cégbirodalom. Második lépésben most kezdődik az ingatlanon forgalomképessé tétele, azaz értékesítésükre kerülhet sor piaci áron. Az adósságrendezés során szóba került vagyonfelosztással szemben -ahol a biztos felügyelete alatt került volna sor az értékesítésre- most a Strigonium kontrollálhatatlanul adhatja el az olyan ingatlanokat, mint pl. a Sándor-palota.
„A számok beszélnek, a számok!”
Zárásként a házigazdák elmondták: Demagógia a népszavazás költségeivel riogatni az embereket, ugyanis minderre nem lett volna szükség, ha felelősen gazdálkodnak az elmúlt években a városi cégek, és sikeres népszavazás után pillanatokon belül megtérülnek a referendum költségei. Kétségtelen, hogy ugyanannyiba kerül egy érvényes, eredményes népszavazás, mint egy alacsony részvétel miatt sikertelen próbálkozás. A kérdés inkább az, hogy az esztergomiak teljesen belefáradtak-e már az elmúlt másfél év állóháborújába, parttalan vitáiba, vagy még egyszer egy ügydöntő népszavazáson hallatják-e hangjukat. A következő két és fél évben többet erre nem lesz alkalmuk.
Zoee!
Te eddig csak összemostál mindent mindennel. Össze vissza csapkodsz és általad gyártott problémákba kapaszkodsz bele. Ráadásul mindig alul maradsz az általad generált vitákban. Utána a válaszaidban folyamatosan csúsztatsz, aztán vádolod a pontozókat! A végén meg eljátszod a sértődöttet, hogy veled itt milyen rosszul bánnak és hogy lekezelnek. Sajnos értelmesen, csak értelmes vitapartnerrel lehet vitatkozni. Van egy rád jellemző közmondás: „ha csendbe maradtál volna, bölcs maradtál volna.
Nehéz egy személyiség lehetsz, otthon hogy bírnak?
Eddig semmi értelmeset nem tettél hozzá ehhez a fórumhoz, ráadásul a firtatott problémáid továbbra sem témába vágóak!
"Nem igazán van jelentősége a portál szempontjából a marketingnek."
Akkor te sem vetted még észre, hogy az tele van hiredtéssel, partner? :-D
"Most komolyan, ilyen mélyre le kell menni, ha veled akar kommunikálni az ember? Figyu, láttál már telesales rendszereket? Tudod hogyan működik egy sales call center"
Bármennyire is azt szerettnéd sugallni partner, az én tudásom nem egyenlő a foximaxid szintjével, de abban ugye gond nélkül megegyezhetünk, hogy egyikünk ismerete sem zárhatja ki akár az elmúlt rendszerben hasonló jellegű adatbázisok készítési lehetőségét? Maximum a készítés célja és felhasználása lehetett más. Ha nekem nem hiszed el, kérdezd meg a veled itt biztosan egyenlőnek minősülő és nálam sokkal okosabb - egykor "üzleti tervvel" urban legend szakértő ismerősödet - aki a fórumban nemrég még sajátnak hitt "elővásárlási jogán" a helyi népszavazással politikai marketingelt!
"Mindenkinek el kell mondani, hogy "kevesebb lesz a szemétdíj ha az igenek győznek", meg "rendezettebb, olcsóbb lesz a piac, ez mindannyiunk érdeke", meg hasonlók."
Igen, igen. Aktivizálni kell őket partner! Ez nem vitás. De azért továbbra is csak óvatosan a helyi aktivistáknak szóló "olcsó" marketing tanácsokkal, mert ilyenkor az egyértelmű kinyilatkoztatások sem úszhatók meg mindig olcsón! Egyes kampány tevékenységek könnyen belefuthatnak a Btk 211.§ e) pontjába való ütközés lehetőségébe! Arra is érdemes lenne talán felhívni a figyelmüket! Az egyértelmű "lesz" helyett ajánlatosabb lenne pld. meggyőzéskor inkább a megengedő "lehet" forma használata, nehogy az végül még megtévesztésnek minősüljön!
Nem igazán van jelentősége a portál szempontjából a marketingnek.
"Miért tekintenélek téged egyenlő partnernek?"
Mert esetleg ez egy jó marketing fogás lett volna a portál szempontjából. Mindenesetre én továbbra is egyenlő partnernek tekintelek. :-)
Miért tekintenélek téged egyenlő partnernek? Még a neved is titkolod előlünk. Nem vagy egyenlő.
Nem mellesleg a provokációt nem én kezdtem, de ha így játszunk, így játszunk.
Még jó, hogy nem brit. Mellesleg ha rákeresel a nevére, elég jól lehúzzák a vizes lepedőt erről a mondásról, amit az úriember azután mondott, hogy karácsony előtt zéró reklámköltéssel egy frekventált helyre kitette 50 kamerát, és azokat mind megvették. Mr. Land bizonyára ügyes mérnök volt, de szűklátókörűségében annyit sem vett észre, hogy ebben a történetben a marketing már önmagában az volt, hogy a) karácsony előtt, b) a megfelelően frekventált helyen történt a termék bevezetése a piacra. Erről szól ugyanis a marketing: tudni, hogy hol, kinek és mit akarsz eladni. Jelen esetben például Esztergomban, 24 ezer embernek, azt, hogy részt kell venni a népszavazáson, ha egy működő városban akarnak élni.
Most komolyan, ilyen mélyre le kell menni, ha veled akar kommunikálni az ember?
Figyu, láttál már telesales rendszereket? Tudod hogyan működik egy sales call center?
Abszolúte nem véletlen, hogy a Fidesz a Kubatov-féle adatbázist is pontosan ilyenre alakította ki, és pontosan tudják melyik utcában kikre számíthattak, hogyan mozgósítsanak. Ennyit mondatam: egy sikerre vágyó politikai alakulatnak ebből bizony tanulnia kell.
"Oh, már megint ezek a lejárt szavatosságú komcsi ideák. Ideje lenne kidobni a coccialista tankönyveket, ha azokban ilyeneket tanítottak a foximaxin."
Igen, igen. Ismét az emberi, a beszélgetőtársat egyenlő partnernek tekintő - véletlenül sem lekezelő, és nem is öntelt - a provokációnak még a látszatát is elkerülő hozzászólás. Méltó folytatása egy előző ideológia "birói" gyakorlatának...
"Marketing nélkül lehet akármilyen hiperszuper terméked, csődbe mész."
Hmm... Amit előzetesen (szarkasztikusan) írtam sem én mondtam először, hanem Edwin Herbert Land amerikai tudós, a polaroid technika feltalálója és a Polaroid Corp. társtulajdonosa. Eredetiben így hangzik: "Marketing is what you do when your product is no good", de kötve hiszem, hogy tanított/tanították volna őt a foximaxin!
Annál inkább taníthattak ott ilyeneket (ami szintén nem tőlem származik) : "mindenki aki az adatbázisban benne van minden nap végén kötelezően bele kelljen vezetnie, hogy hány emberrel beszélt, hány reagált pozitívan, hány reagált negatívan...", bár biztosan ezt is csak az tudhatja, akit ott tanítottak. Én csak azt tudom, hogy engem biztosan nem.
De, hogy ontopik legyek:
Szerintem tanulni kellene a Fidesztől.
Na nem a helyi csipet-csapattól, hanem a nagytól.
Adatbázist kell építeni. Gyorsan. Önkéntes adatbázist, amibe mindenki felviszi, hogy ő elmegy népszavazni, és még rá tud venni x embert, hogy azok elmenjenek népszavazni. Aztán napi szinten követni, hogy ki hogyan áll a vállalásaival. Beszervezni önkénteseket még. Felkészítő anyagokat adni az önkéntesek kezébe, hogy milyen kérdésekre milyen válaszokat adjanak, kit mivel győzzenek: aki szoci annak ezt kell kihangsúlyozni, aki fidesz szavazó lenne annak a másik dolgokat kell kihangsúlyozni, aki tétényi hívő annak mit mondjon, akit nem érdekel már a városi közélet azt mivel próbálja részvételre rábírni. Mindenkinek el kell mondani, hogy "kevesebb lesz a szemétdíj ha az igenek győznek", meg "rendezettebb, olcsóbb lesz a piac, ez mindannyiunk érdeke", meg hasonlók.
És mindenki aki az adatbázisban benne van minden nap végén kötelezően bele kelljen vezetnie, hogy hány emberrel beszélt, hány reagált pozitívan, hány reagált negatívan, hány mondta, hogy biztosan elmegy.
Első körben alsó hangon 50-60 önkéntessel már neki lehet vágni a városnak.
Jobb módszernek látom ezt, mint a fórumozást vagy a prospektusok gyártását. Személyesen kell odatalálni és elmagyarázni Esztergomnak, hogy mi is a valódi tétje ennek a népszavazásnak.
Olyan szavakkal, amit mindenki megért.
Oh, már megint ezek a lejárt szavatosságú komcsi ideák.
Ideje lenne kidobni a coccialista tankönyveket, ha azokban ilyeneket tanítottak a foximaxin.
Marketing nélkül lehet akármilyen hiperszuper terméked, csődbe mész.
Mindenki hallotta, hogy "jó bornak is kell a cégér" - ez ugyebár nem a modern fogyasztói társadalom által kitalált mondás, hanem a századok hagyományozták ránk.
Első körben továbbképzésnek ajánlanám ezt:
http://www.amazon.com/22-Immutable-Laws-Marketing-Violate/dp/0887306667/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1329606261&sr=1-1
Ez nem provokáció? Vagy ez itt még simán belefér...? :-D
Én nem mondtam mást, mint egy pszichiáter ismerősöm véleményét. Egy reklámcég meg csak annyira lehet "hazug", mint amennyire pld. Tétényi másképp mondja az igazat. A marketing viszont leginkább az, amit akkor csinálsz, ha nem elég jó a terméked!
Azt mondod az Esztergomi HIRDETŐ Kft egy hazug cég?:)
A pontozónak: Tanácsodra megmutattam magam egy pszichiáternek. Azt mondta, hogy szerinte nem létezik őszinte marketing.
Úgy látszik ehhez sem értek... :-DD
"Ezekről nem beszélni kellene, hanem aktívan szervezni a marketingkampányt a népszavazás mellett."
Igen, igen. Tétényi vétója már kevés és nem valami jó marketing... :-D
Maketing szlogen javaslatom a következő: Az ötletelés egyre olcsóbb, de minél olcsóbb ötleteink vannak, azok annál drágábbak nekünk!
Magyarázó szövegként: A város vagyonfelosztása nem sikerült, pedig a vagyon akkor nagyon olcsó lett volna. Nem rajtunk múlt. 11 ember kellett volna hozzá a testületben, de nem volt. Olcsó poén, de sajnos ez minden bajunk forrása. Őket már nem úszhatjuk meg olcsón - maguktól nem oszlanak - ezért két és fél év múlva állhat nekünk ismét olcsón a zászló. Addig már csak a város üzemeltetése lehet nekünk olcsó ötlet. Azon intézményeké, amik - ha rajtunk múlik - rég nem lennének már a város tulajdonában. 11 képviselő helyett van erre 11 olcsó népszavazási kérdésünk, de kellene még vagy 12.500 ember a sikerhez. Gyertek el minél többen, mert csak úgy lehet olcsó a népszavazás! Minél többen szavazunk, annál olcsóbb az egy főre jutó költség! Gyertek mert ha ez nem jönne be, arra az esetre nincs már több olcsó ötletünk!
Igen. Az ellentétes vélemény itt leginkább csak fórum szétverésnek vagy provokációnak minősül, és a józan észre való hivatkozás is.
De az otromba, alaptalanul kinyilatkoztató személyeskedés, mint pld. ez: "A földesurad szolgálatához, mely már nehéz kenyér lehet számodra", vagy a mindeddig bizonyítatlan de megkérdőjelezhetetlenül "szakmai" prekoncepció, ami Esztergomban az elővásárlási jog egyéni elbírálás önkormányzati pártosságát sugalmazza, még simán belefér. Az ilyen tiszta "politikai" üzenetnek itt bármikor akadály nélkül átmehetnek, mert nem okoznak zavart a mátrixban...
Írtam már, hogy egy bizonyos ponton be kell látni mindenkinek, hogy a józan ész sajnos nem magától értetődő. Akinek nem sajátja, azt nehéz meggyőzni vele.
Sokféle ember létezik a mátrixban. Akad köztük ilyen is, meg olyan is, de számomra a Biró-féle "minőség" tűnik a legaljának, aki tetteiben szakmaiságától önelégült kényszer-egójának megkérdőjelezhetetlen imperatívusza munkál. Viszont sem öntelt vitakultúrája, sem felsőbbrendű attitüdje, sem otromba személyeskedő megjegyzései nem érnek annyit, hogy bárki foglalkozzon vele.
Te Zoee!
Ne legyél már ennyire foxi, ha valamit nem értesz, akkor olvass már utána! Ez az állandó ragaszkodásod a közös tulajdonodhoz, tényleg eltereli a fórum témáját, ráadásul már unalmas! Lehet, hogy tényleg ez a célod?
Ezekről nem beszélni kellene, hanem aktívan szervezni a marketingkampányt a népszavazás mellett.
Kedves Zoee!
Ezt írtad és fújtad fel:
„Felesleges az elővásárlási jogból nagyobb "mumust" gyártani, mint ami. Osztatlan közös tulajdon esetén is létezik ilyen jog a tulajdonosi kör javára, ahol a vevő szintén hoppon maradhat.”
Tehát összehasonlítottad a két teljesen más jogügyletet!
Kedves Zoee, kérlek ne fárassz már tovább a félreértelmezett gondolataiddal! Te komolyan ennyire nem érted miről írok és egy újabb butasággal spékeled meg? (Talán újabb témaelterelés miatt....):
„Örvendetes viszont az a fejlődés, hogy végül képes voltál itt igazat adni magadon kívül másnak is valamiben, de akkor talán azt az előző tévedésedet is beismerhetnéd, hogy elővásárlási jogbejegyzés esetén a vevő által adásvételi szerződésre kifizetett összeg elveszhet. Ez nem igaz, mivel azt jogszerűen”
Aranyos vagy, de én az adásvételi szerződésről írtam és nem az ingatlan eladásának összegéről. Tudod kedves Zoee, az adásvételi szerződéseket is pénzért készítik el az ügyvédek, akármennyire is meglepő ez számodra. Sajnos ezért is fizetnie kell egy vevőnek, ha már dolgozott vele az ügyvéd.
Zoee, annyira jellemző egyes politikai körök stílusára ez a technika, amit itt művelsz! Továbbra is az a véleményem, hogy minden csúsztatásod és összemosásod téged minősít. A folyamatosan személyeskedő és alaptalanul rágalmazó hozzászólásaidhoz, továbbá nem kívánok hozzászólni!
A földesurad szolgálatához, mely már nehéz kenyér lehet számodra, további kitartást kívánok!
A helyi népszavazás tárgya 11 kérdés, ebből egy az elővásárlásijog, beszéljünkmár a többiről is.
Kedves Biró László!
Örülök, hogy a szakmaiságnak hivatkozottt eddigi fölényes lekezelő sítusod megszünt!
Sajnos megint ki kell, hogy javítsalak! Egy korábbi és az utóbbi állításoddal ellentétben - szándékom szerint - nem hasonlítottam össze tulajdoni hányad szempontjából az osztatlan közös tulajdont tömeges elővásárlási jog bejegyzéssel, csupán az általad említett vevői hoppon maradásra hoztam egyéb példát. Kérlek olvasd vissza a szövegkörnyezetet, s akkor magad is rájöhetsz erre! Sajnálom, ha az nem volt eddig érhető. Nekem az volt. A tujaljdonrész különbsége is.
Örvendetes viszont az a fejlődés, hogy végül képes voltál itt igazat adni magadon kívül másnak is valamiben, de akkor talán azt az előző tévedésedet is beismerhetnéd, hogy elővásárlási jogbejegyzés esetén a vevő által adásvételi szerződésre kifizetett összeg elveszhet. Ez nem igaz, mivel azt jogszerűen - az előzetes vevői ajánlat tartalma alapján - vagy csak az elővásárlásra jogosulttal, vagy a vevővel lehet megkötni. Mindkettővel nem. Tehát, ha valamilyen oknál fogva azt a vevővel mégis megkötötték, akkor az az elővásárlásra benyújtott igény esetén utólag semmisnek minűsül, és minden arra elköltött pénzösszeg visszajár a vevőnek.
Természetesen a semmissé nyilvánítás is csak az elévülési időn belül értelmezhető (lsd az általam hivatkozott LB határozat Granvisus ügyben) de ennek elmaradása sem eredményezi az általad ezzel kapcsolatban leírtakat.
Röviden, mert nem az osztatlan közös tulajdon a fórum tárgya és inkább jogi kérdés amit feszegetsz.
Igazad van, egy közös tulajdonnál elővásárlási joga van a tulajdonosoknak. Ellenben Esztergom városvezetése úgy szerzett elővásárlási jogot több ezer ingatlannál, hogy nincs tulajdonrésze sehol. Tehát, ezért sem lehet összehasonlítani a két elővásárlási jogot (ezért írtam, hogy rossz a megközelítésed).
A lényeg:
- több ezer ingatlanról van szó (nem csak egyről)
- továbbá Esztergom nem rendelkezik tulajdonjoggal ezekben a magáningatlanokban
Tehát minden egyes ingatlannál a város vezetés úgy tud viselkedni, mintha tulajdonos lenne, pedig nem az. A felmerülő kérdés az, miért akart ilyen jogot szerezni a magáningatlanokban és ezeket a bejegyzéseket milyen városfejlesztési koncepcióval tudja megmagyarázni?