Miről is szavazunk márciusban?

A fórum előadói a Haladó Esztergomért Egyesület (Kőszeghy Lajos), a Lokálpatrióták (Körmöczi Miklós, Magyarovics Gyula), az MSZP (Nyíri Attila), a Jobbik (Stámusz Andrea), a piacosok nevében pedig Sáska János voltak, akik sorra végigvették a márciusban feltevésre kerülő kérdéseket, és azok hátterét. Betegség miatt az LMP nem képviseltette magát a rendezvényen.

A megjelent érdeklődőket Körmöczi Miklós köszöntötte. Bevezetőjében kitért arra, hogy a népszavazási kérdések lefedik azokat a területeket, ahol a város nem tudott előre lépni. Az igenek győzelme esetén javulhat az esztergomiak életminősége, a város anyagi helyzete. Mivel nem működik rendesen a képviseleti demokrácia, a szavazók egy ügydöntő népszavazáson veszik vissza a hatalom gyakorlását, és közvetlenül dönthetnek a tizenegy kérdésben. A népszavazás  érvényes lesz, ha a szavazásra jogosultak fele az urnákhoz járul, ez egészen pontosan 12 280 embert jelent március 25-én. Eredményes lesz, ha a szavazók több mint fele igennel szavaz, tehát 6241 szavazat esetén. Ha most nem lesz sikeres a kezdeményezés , akkor a következő két és fél évben nem történik előrelépés a város életében, ugyanis valószínűleg nem lesz önfeloszlatás a ciklus végéig, minden úgy marad, ahogy most van. Ha változtatni akarnak az esztergomiak, akkor most van itt az ideje.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő testülete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004 (IV.1.) esztergomi önkormányzati rendeletét úgy módosítsa, hogy az megfeleljen a 2000. évi XLIII tv. a hulladékgazdálkodásról, valamint a 64/2008.(III.28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló jogszabályoknak?”

A szemét-kérdés hátteréről Stámusz Andrea, az üggyel legtöbbet foglalkozó képviselő elmondta: Még mindig nem az elszállított szemét mennyisége alapján, hanem az ott lakók száma alapján állapítják meg a szemétdíjat, ami kötelező közszolgáltatás, tehát mindenkinek kötelezően igénybe kell venni. A rendelet jelen formában nem ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést. ennek oka, hogy a képviselők bizalmatlanok a lakossággal szemben. Attól félnek, hogy mindenki a legkisebb méretű kukát választja, ilyen magas benzinár mellett a város mellett illegálisan helyezi el a hulladékot.
Miközben más városokban működik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, az Eszköz Kft. összeönti a szelektíven gyűjtött szemetet, és utólag közmunkásokkal válogatja szét azt. Az elmúlt években ráadásul olyan új autókat vásároltak, amikbe szelektíven, külön frakciókba lehetett gyűjteni a szemetet. Eközben sorra tűnnek el a szelektív szigetek, például Csenkei hídnál, a Hunyadi utcánál. Körmöczi Miklós hozzátette, hogy az Eszköz Kft. sosem tette közzé díjszámítási sémáját, amiből tudni lehetne, hogy mi alapján számol el az emberek felé. Ezt akkor sem tette meg, amikor erre a testület külön felszólította. Az egyelten előrelépés az új rendeletben az, hogy a legkisebb kuka méretét 60 l-ről lecsökkentették 35-re. Eddig a 60 literes kukát négy alkalommal ürítették, azaz kétszáznegyven litert számoltak el, miközben a statisztikák szerint 108 liter szemetet termelt ki egy átlagos esztergomi.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi temetők üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a temetkezési költségek minimalizálása mellett, a temetők fenntartására és a temetői szolgáltatások színvonalára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”

A képviselő asszony elmondta, hogy a temetőt jelenleg üzemeltető önkormányzati Kft. 1,7 millió forintos veszteséggel zárta az elmúlt évet, miközben a rossz nyelvek szerint „meg lehetett oldani” a rendeletben előírt árnál alacsonyabban is a temetést. A közönség soraiban lévő temetkezési vállalkozó elmondta, hogy a temető üzemeltetése három fő dologból áll:  Temetések  koordinálása, sírhelyek nyilvántartása és a temető képének rendben tartása, mint a zöldfelület gondozása, szemét elszállítása.  Hozzátette: Egy temető fenntartása évi százötven temetéstől kezd nyereséges lenni, de csak magas díjak mellett. Esztergomban háromszáz temetés van egy évben, viszont ez a három köztemető közt oszlik meg. Magyarországon ritka, hogy az önkormányzat finanszírozza a temetők üzemeltetését, ezt legtöbbször a lakosokkal fizettetik meg.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi a városi intézmények közétkeztetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”

A közétkeztetést Esztergomban a Hungast Kft. végezte az iskolákban, óvodákban és a kórházban. Bár az iskolák, a kórház bár állami kézbe kerültek, a kilenc önkormányzati óvodában, vagy azok egy részében nagy szükség lenne saját konyhára. Amíg helyben készült az étel, a szülők által befizetett díjak fedezték a költségeket, és az étel minőségére sem volt panasz, helyben ismerték a gyerekek preferenciáit. Most az ételek minősége kívánni valót hagy maga után, előfordult, hogy romlott zöldséget tálaltak a gyerekeknek.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot arról, hogy az önkormányzat javára esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogok az ingatlan-nyilvántartásban törlésre kerüljenek?”

Dr. Magyarovics Gyula tért ki a kimondottan jogi kérdésekre.  Az elmúlt években az önkormányzat hétezer ingatlanra jegyzett be elővásárlási jogot minden indok nélkül. Egy esetleges értékesítés alkalmával az önkormányzat beléphet mint vevő. Nincs és nem volt olyan grandiózus beruházás, ami ezt indokolná, ez csak kellemetlenséget okoz a tulajdonosoknak, meghosszabbítja az ügyintézést. A jelenlegi állapotot felül kell vizsgálni, és csak azokra az ingatlanokra megtartani az elővásárlási jogot, amik egy középtávú fejlesztési elképzelésnek részei, és amire meg is van a költségvetési fedezet is. (Ismerve Esztergom anyagi helyzetét, ilyen nem sok lehet.)

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot arról, hogy a magánvádas perek költségeinek megtérítésére közpénzből ne történhessen kifizetés, az érintettek maguk legyenek kötelesek ennek költségeit viselni?”

Az ügyvéd elmondta:Aa magánvádas perek közpénzből történő finanszírozásának kérdése is már abszurd, ami egy magára adó demokráciában elképzelhetetlen. Az érintettek köre is egy viszonylag szűk csoport, vagy az őket segítők köre, mint pl. Bayer Zsolt. Ezeket a pereket nagy részben maga a város indította, többségüket el is vesztette. Körmöczi Miklós hozzátette: Miközben a városban nem volt pénz a kátyúzásra és a síkosság-mentesítésre, 30 millió forint jutott a peres ügyekre.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi Aquasziget élményfürdő üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”

Az Aquaszigetet és a Szent Miklós Alapot érintő kérdéseket Nyíri Attila ismertette, ugyanis ezek évek óta húzódó ügyek, amikkel ő már régóta foglalkozik.
A legnagyobb hangsúly itt a költségkímélésen és az átláthatóságon,pontosabban annak hiányán van. A Strigonium olyan felhatalmazást kapott, hogy csak évente egyszer kell beszámolnia a testület előtt, Arany Tamás, ügyvezető ötven millió forintig szabadon vehet fel hitelt, alapíthat és szüntethet meg cégeket. A képviselő szerint a beruházás is szerencsétlen volt, amibe azóta folyamatosan 2-300 milliókat kellett beletenni. A személyi állományban olyanok is voltak, akik csak névleg voltak a foglalkoztatottak körében. A fürdő ezek miatt is folyamatosan veszteséges volt. 2009 végén úgy adták át az üzemeltetést egy cégnek, hogy ezzel még rontottak a helyzeten, ugyanis  a pályázati kiírás szerint  a fürdő karbantartásának költségeit a város állja, ennek az árát a fürdő értékének 1%-ában állapították meg évente. Miután a pályázó elnyerte az üzemeltetést ez a szám két százalékra, azaz évi 90 millió forintra változott. A képviselő emlékeztetett a volt polgármester azon kijelentésére, hogy nem készítettek megvalósíthatósági tanulmányt.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete hozzon határozatot, a Szent Miklós Alap keretében a már megkötött szerződések teljesítésének meghiúsulása okait feltáró – a képviselő-testülettől független – szakértői bizottság felállításáról?”

A Szent Miklós Alap alapvetően egy jó szándékú dolognak indult, de a városnak túl nagy tehernek bizonyult már akkor is, amikor megalapították. Nyíri szerint félő volt, hogy hitelt vesznek fel rá. Felelőtlen az a képviselői hozzáállás, hogy ezeket a pénzeket csak 20-30 év múlva kell visszafizetni, ha pedig nem fektetik a pénzt megtérülő beruházásokba, akkor soha nem is lehet visszafizetni. Az alapban lévő pénz egy-két elrontott deviza-üzlet során huszonkét millió forinttal megcsappant. A Szent Miklós Alapban 800 millió forint  volt, amikor pénzszűke miatt a város megterhelte ezeket ahelyett, hogy szűkebbre húzta volna a nadrágszíjat. Amikor Esztergom nem tudott már fizetni, a bank vitte a babakötvényes pénzt. A kassza pedig a mai napig üres. Körmöczi Miklós szerint felmerül a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen a szerződés aláírása után ez már az esztergomi  gyermekek pénze volt.
Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi piac működtetésével azt a pályázót bízza meg, aki Esztergom Város Önkormányzata által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”

A piacosok nevében Sáska János szólalt fel, és ismertette a népszavazási kérdés előzményeit. 2010 szeptembere óta nincs piacfelügyelet megszűnt takarítás. Januárra teljes anarchia alakult ki. Budapesti, szegedi, kecskeméti árusok lepték el a piacot, miközben nem fizettek be semmit a kasszába. Az árusok összefogva beadtak egy pályázatot januárban. Felvállalták, hogy havi 600 000 forintot befizetnek a városnak, és három év alatt rendbe rakják a Simor János utcát - a negyven éves útfelületet, a járdát, és egységes pavilonokat alakítottak volna ki. Ez azt jelenti, hogy három évig ingyen működtették volna a piacot. A pályázatról felmutatott egy önkormányzati átvételi elismervényt, mielőtt bárki megkérdőjelezné annak valódiságát. Miután az ajánlat soha nem került napirendre, az árusok maguk kezdték üzemeltetni a piacot, egy év alatt 20,3 millió forintos bevételt realizáltak. Kiadásuk nem volt, ugyanis minden munkát saját költségen végeztek el.
Összehasonlításképp: 2006-ban a piac bevétele 25 millió forint volt, a kiadás 8,7 millió forint. 2009-ben már csak 8,7 millió forint volt a bevétel, a kiadás viszont már 10,3 millió, azaz papíron már veszteséges lett a városi piac. 2010-ben 9 milliós bevétel mellett 10,3 millió maradt a kiadás, azaz az adófizetők pénzéből tartották fenn a piacot.
Sáska elmondta: Idő közben a Strigonium egyik cége, a Gran Piac megkapta a működtetés jogát, ám szerződés a mai napig nincs megkötve velük, ugyanis a cég ragaszkodik hozzá, hogy a város fizessen neki a piac működtetéséért. Kiemelte: ha nyílt pályázaton hirdetnék meg az üzemeltetési jogot, lehet, hogy harminc pályázó is lenne, és bizonyára jobbra fordulna a piac sorsa, akárki is nyerne.
Körmöczi szerint az ilyen ügyek miatt álságos arra hivatkozni, hogy a városi tulajdonú cégeknek adjuk a feladatot, azzal az indokkal, hogy az a közös, városi tulajdonunk. Átláthatatlan a cégcsoport körébe tartozó vállalkozások között a pénzek mozgása.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi parkolók és parkolóházak üzemeltetésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, az önkormányzat által meghatározott parkolási díjak mellett, a város számára a legnagyobb jövedelmet biztosító ajánlatot adta?”

„Hülye az a képviselő, aki a bérlésre szavaz, nem a vételre” kezdte Kőszeghy Lajos (HEE) a parkolás ügyének ismertetését, utalva a korábbi polgármester elhíresült kijelentésére.
A jelenlegi rendszer leginkább a belvárosi kereskedőket, üzlettulajdonosokat sújtja, de bünteti a postára járó, kórházba menő, a városban ügyeket intéző autósokat is. A Bástya-parkolónál -amit vállalkozók állítottak helyre- a munkálatok után azonnal megjelentek a Strigonium parkolóórái, pedig a murvás terület nem felel meg fizetős parkolásra. A Strigonium nem takarítja a helyet, nem lapátoltatják el a havat.
A felszíni parkolásból 104 millió bevétel származott a Strigonium Zrt-nek, ezzel kapcsolatos kiadása 7 millió forint volt. A Mária Valéria Mélygarázs 3,5 millió forintot hozott a konyhára, viszont 14 milliós kiadás párosul hozzá. Az Erzsébet-ház alatti mélygarázs 6,2 milliós bevétel mellette 4,2 milliós kiadást jelentett. Összességében ez 90 millió forint bevételt jelentene, de a holding 65 milliós, fel nem osztható költséget számolt még el, ami teljesen irreális. Az elszámolás szerint 2010-ben 300 000 forintot költöttek havonta a parkolással kapcsolatos ügyek telefon-költségeire, a nyomtatvány, írószer-költségek 98-330 ezer forintot tettek ki havonta. Kőszeghy szerint a városi holding csak elnyeli a parkolási bevételeket. Körmöczi hozzáfűzte: A Strigonium kiiktatásával tiszta vizet lehetne önteni a pohárba, ez is volt a népszavazási kérdések célja.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi tulajdonú közterületeken lévő óriásplakátok üzemeltetésével hasznosításával azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot adta?”

A városban jelenleg hatvan óriásplakát van, amiket az EHÍR Kft. üzemeltet. Körmöczi elmondta: Az innen befolyó pénzből tartják fenn a Hídlapot. A plakátok ára 30-50 ezer forint havonta, azaz milliós tételekről van szó. Továbbá hiányolta a felkészült, kapcsolatokkal rendelkező szakember-gárdát az önkormányzati cégektől.
Két éve, amikor Tétényi kampányfőnökeként árajánlatot kért az Ehírtől, azt a tájékoztatást kapta, hogy 90 ezer forint egy óriásplakát ára, ám mind a 90 óriásplakát foglalt volt akkor. (8,1 millió Ft.)
Érdekes mód, közvetlen a választások után harminc óriásplakát-állványt lebontottak. Ezek hova lettek, miért tűntek el? Tette fel a kérdést.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata a városi tulajdonú ingatlanok üzemeltetésével, hasznosításával és értékesítésével azt a pályázót bízza meg, aki az önkormányzat által e célból kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton, a város számára összességében s legkedvezőbb ajánlatot adta?”

A Strigonium állam az államban, ami 2010 decemberben tejhatalmat kapott. Az adósságrendezés idején a város egy milliárd forinttal tartozott a Strigonium Holdingnak, amit nyomott áron beszámított városi ingatlanokkal elégítettek ki, így nagy ingatlanvagyonra tett szert a cégbirodalom. Második lépésben most kezdődik az ingatlanon forgalomképessé tétele, azaz értékesítésükre kerülhet sor piaci áron. Az adósságrendezés során szóba került vagyonfelosztással szemben -ahol a biztos felügyelete alatt került volna sor az értékesítésre- most a Strigonium kontrollálhatatlanul adhatja el az olyan ingatlanokat, mint pl. a Sándor-palota.

„A számok beszélnek, a számok!”

Zárásként a házigazdák elmondták: Demagógia a népszavazás költségeivel riogatni az embereket, ugyanis minderre nem lett volna szükség, ha felelősen gazdálkodnak az elmúlt években a városi cégek, és sikeres népszavazás után pillanatokon belül megtérülnek a referendum költségei. Kétségtelen, hogy ugyanannyiba kerül egy érvényes, eredményes népszavazás, mint egy alacsony részvétel miatt sikertelen próbálkozás. A kérdés inkább az, hogy az esztergomiak teljesen belefáradtak-e már az elmúlt másfél év állóháborújába, parttalan vitáiba, vagy még egyszer egy ügydöntő népszavazáson hallatják-e hangjukat. A következő két és fél évben többet erre nem lesz alkalmuk.