Esztergom adni fog minden esztergomi gyermeknek másfél millió forintot. De miből?
Városháza, Bottyán-ház, Polgármesteri hivatal

Esztergom adni fog minden esztergomi gyermeknek másfél millió forintot. De miből?

2019.03.04. 19:09

2019 őszén olyan polgármestert és képviselőtestületet választunk, amelyik 2024-ig a város élén marad. 2023-ban 18 évesek lesznek az első gyermekek, akiknek szüleivel Meggyes Tamás önkormányzata támogatási szerződést kötött, Szent Miklós Alap felkiáltással. Félretett pénze a városnak nincs, de több ezer család joggal várná a szerződés betartását a város részéről. 

Az Alap működése a következő lett volna: évente a város a költségvetéséből a születendő és a szerződött jogosult gyerekek után félretesz egy ötven-százmilliós nagyságrendű összeget egy külön kezelt pénzügyi alapba. Ezeket a pénzeket befekteti, a befektetések hozama pedig 18 év után kitermeli majd az ígért támogatást. 

Szép terv volt, de közbeszólt két dolog: a 2008-as pénzügyi válság és a 2010-es adósságrendezési eljárás. A város gyakorlatilag csődbement, az alapban felgyűlt pénzt pedig elveszítettük, majd az adósságrendezés gyakorlatilag megtiltotta, hogy a város ilyen önként vállalt feladatokra pénzt különítsen el. 

Ennek ellenére a Szent Miklós Alapról szóló rendelet a mai napig hatályban van és jogalapot teremt minden esztergomi lakcímű gyereknek a másfél milliós támogatásra. Ez a jogi helyzet, amit meg lehet próbálni majd csűrni és csavarni, de nem hiszem, hogy egy a várost stabilan, több cikluson át vezetni akaró politikai alakulat fel tudná vállalni a családoknak járó támogatás megvonását.

Ezzel a pénzügyi bombával a következő városvezetésnek mindenképp foglalkoznia kell, és nem szabad megvárni a 2023-at.

  • Az eredeti koncepció szerint a 1,5 millió forintos támogatás nem szabadcélú lett volna, hanem felsőoktatási ösztöndíjként, vagy esztergomi ingatlanon megvalósuló lakáscélú támogatásként lehetett volna lehívni az önkormányzattól.
  • Felsőoktatási ösztöndíj esetén ha három éves ösztöndíjban gondolkodunk, ez a költségvetést érintett gyermekenként legfeljebb évi 500 ezer forintig terhelheti meg.
  • Az Alap fénykorában sem volt több évi 300 szerződött gyermeknél, tehát az első évben 300, a második évben 600, a harmadik évben 900 ösztöndíjassal számolva az Alap ilyen jellegű költségvetési terhe legrosszabb esetben sem lehetne több, mint 150 millió, 300 millió illetve 450 millió forint, de ismerve az elmúlt 8 év felsőoktatást leépítő kormányzati intézkedéseit, reálisabb azzal kalkulálni, hogy ezeknek az összegeknek a töredéke lesz a finanszírozási igénye az intézkedésnek. 
  • A 450 millió forint egyébként is nagyjából egy felső limitet jelent arra vonatkozóan, hogy a költségvetésnek a Szent Miklós Alap mennyibe kerülhet évente. Tegyük hozzá, hogy ez nem kis összeg. A városi költségvetést nagyon meg tudja borítani, ha nem készülünk fel rá előre.
  • Ezen az összegen azonban jelentősen lehet faragni akkor, ha a város a vagyongazdálkodásában és főleg az ingatlangazdálkodásában előre gondolkodik  és megteremt két olyan pillért, aminek a segítségével meg tudja "spórolni" ezen összegek kifizetését úgy, hogy mégis ilyen értékű vagyoni értékű jogot juttat a szerződötteknek, szerződésre jogosultaknak.
  • A két pillér közül az első egy piaci alapon működő önkormányzati bérlakás program. Kijelenthetjük, hogy a nem piaci alapon működés a város önkormányzati bérlakásállományát az elmúlt 30 évben teljesen leamortizálta, tönkretette. A jelenlegi városi tulajdonú lakásállomány felújításával létrehozott, piaci lakbérárakat alkalmazó ingatlanhasznosításra van szükség. Viszont az Alappal szerződött fiatalok bérlővé válása esetén a piaci árakról egy az Alapból dotált havi lakbért lehetne alkalmazni, mindaddig, amíg az Alapban lévő 1,5 milliós keretből a "dotáció" futna. Magyarul: a fiatalok "lelakhatnák" a támogatás összegét. Egyszerű példával: 100 ezer forint helyett 25 ezer forintért lakhatnának egy 50 négyzetméteres lakásban, 20 hónapon át. 
  • A második pillér pedig ezzel párhuzamosan önkormányzati tulajdonú földterületeken kialakítandó lakóépületek építésére alkalmas építési telkek parcellázását jelentené, amelyek vételárából kaphatna legfeljebb 1,5 milliós árkedvezményt minden olyan fiatal, aki jogosult a Szent Miklós Alapből történő kifizetésre. Egyszerű példa itt is: egy 720 négyzetméteres építési telket például 7,2 millió forint helyett 5,7 millió forintért vásárolhatna meg az esztergomi fiatal, nyilván azzal a kikötéssel, hogy azt bizonyos ideig nem idegenítheti el.
  • Ehhez természetesen arra lenne szükség, hogy a város területfelhasználásának tervezésénél a belterületbe, beépítésre szánt területbe történő kijelölésnél már most előre gondolkodjunk és prioritást kapjanak a zónaalakításkor az önkormányzati tulajdonú külterületek. Ne az legyen a zónakijelölés alapja, hogy melyik fideszes képviselőnek van és hol földtulajdona, hanem az, hogy az önkormányzatnak hol találhatóak parcellázásra alkalmas területei. Szükség lesz rájuk, ha meg akarjuk tartani a Szent Miklós Alap által megígért támogatást az esztergomi fiataloknak.
  • További lehetséges megoldás lehet az Alappal szerződött fiataloknak kedvezményeket adni különböző adónemekből: vállalkozóvá válásuk esetén iparűzési adókedvezményt, ingatlantulajdonosként építményadó, telekadó, garázsadó kedvezményt kaphatnak, mely intézkedések egyébként is segíthetnek abban, hogy a célközönség Esztergomot válassza a saját felnőtt életkezdése helyszínének.

Hiszen mindezen intézkedéseknek természetesen csak akkor van értelme, ha látjuk a célt, amit el akarunk velük érni. A lehetséges kedvezmények egy irányba mutatnak: a fő cél, hogy a város tartsa meg minél több fiatal lakosát: egyetem és főiskola után költözzenek haza, itt alapítsanak ők is családot, vállalkozást, és ezáltal érje el a város így újra a 30 ezer, majd a 35 ezer, esetleg a 40 ezres lakosságszámot. 

A fenti intézkedésekkel a Szent Miklós Alap potenciális pénzügyi hatása a költségvetésre kezelhető lesz, de ennek a munkának már 2020-ban neki kell állni.

De ki tudja, lehet, hogy pont egy újragombolt, újragondolt Szent Miklós Alappal teheti újra "naggyá" Esztergomot egy a város és nem a pártok vagy egyének ambícióit kergető, lokálpatrióta városvezetés?

 

Cserép János

Még nincsenek kommentek :(