Utcaátnevezés és korrekciók: Károlyi Mihály lekerülhet a térképről

<p>Az átnevezési hullám utózöngéit éljük, a Károlyi Mihály utca Etter Jenő, egykori polgármester nevét venné fel, a Ságvári telepet pedig SZIM telepre keresztelnék. Tucat köztér helytelen elnevezését is módosíthatja az önkormányzat.</p>

Kancz Csaba megyei kormánymegbízott levele után, amelyben a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról és a törvény betartásáról tájékoztatja a városvezetést, lépéskényszerbe került az önkormányzat. Bár az elnevezésekről kurrens vita folyik manapság is a különböző fórumokon, nagyon úgy tűnik, Esztergom elszánta magát, és átnevezi vitatott személyekről elkeresztelt közterületeit, amelyeket 2013-ban még érintetlenül hagyták. Ezzel egy időben pedig módosíthatják néhány tér és utca hibás elnevezését is a csütörtöki testületin. Utóbbiak csak apróbb változások.

 

Eltűnne a sokak által csak „vörös grófnak” csúfolt Károlyi Mihály Esztergom utcatérképéről, a jobboldali szimbolikus politika által démonizált főúr politikai teljesítménye körül ugyan megoszlanak a vélemények a történészek és a politikusok között. Mindenesetre irányadó tételként Kancz Csaba is az MTA állásfoglalásával hozakodik elő: miszerint Károlyi Mihály neve vitatott történelmi szerepénél fogva nem javasolt, hogy róla közterületet vagy közintézményt nevezzenek el, bár – mint kifejtik – nem állapítható meg teljes kétséget kizáróan, hogy közvetlenül részt vett volna önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében, vagy akár fenntartásában.

 

 

A Károlyi Mihály utcát Esztergom egykori polgármesteréről, Dr. Etter Jenőről neveznék újra. A névadást Esztergom Barátai Egyesület ajánlotta. Mint írják: „Példaadó élete, munkássága emberi tartása, szülővárosához való hűsége méltóvá teszi arra, hogy személyét Esztergomban utca örökítse meg. Mikor, ha nem a második világháború befejezésének 70-ik évfordulója alkalmából, mely korban élete kockáztatásával dolgozott a közjóért?  Személye kiváló példája annak a „közszolgának”, aki életét mindenkor alárendelte a közösség szolgálatának.”

 

Emléktábla az Etter-házon a Pázmány Péter utcában

 

Dr. Etter Jenő 1897-ben született Esztergomban. A mezőgazdász, közgazdász, ügyvéd végzettségű fiatalember hosszú időn át hivatalnokként szolgálta a várost, 1925-től Esztergom főügyésze lett. 1939-ben, a háború kitörésekor rögtön a lengyel menekültek védelmére kelt, később is azon serénykedett, hogy az üldözött katonák és tisztek Esztergom környékén menedékre leljenek. Bátorsága és kiállása miatt Lengyelország Arany Érdemkeresztjét is megkapta, amelyet Magyarországon máig csupán négyen tudhatnak magukénak.

Karrierje csúcsán, 1941-ben polgármesterré választották, működése embert próbáló időszakra esett, a vészkorszak kellős közepén vette nyakába a város vezetését. Neki kellett volna létrehozni Esztergom területén a gettót, a belügyminisztérium körrendeletét azonban nem hajtotta végre. 1944-ben megfosztották tisztségéről, a letartóztatástól a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó barátai mentették meg, akik katonai behívását kezdeményezték.

Szovjet hadifogságba került, hazatérve elvették ügyvédi praxisát, az Esztergomi Kenyérgyárban talált munkát, évekig portásként dolgozott a vállalatnál. 1956. október 23-a utáni napokban a rendőrség őrizetbe vette, a Kádár-korszakban sokáig rendőri felügyelet alatt állt. 1973. április 16-án hunyt el.

Kézirattárának, könyvtárának fontos darabjait még életében a Városi Könyvtárnak és a Levéltárnak (Etter Gyűjtemény) adományozta. Vízivárosi lakóházának falán ma magyar – lengyel - héber nyelvű emléktábla őrzi emlékét, melyet az Esztergom Barátainak Egyesülete az Önkormányzattal karöltve készíttetett 2005-ben.

 

Másik főbb változás, hogy a Ságvári telepet ezentúl SZIM telepre keresztelnék. Igen, rögtön adódik a kérdés: hol helyezkedik el Esztergom térképén a közterület? A város gyepűterületéhez közel, közvetlenül a gát szomszédságában, felhajtó a Táti útra. Ságvári megítélése megint csak kérdőjeles, nem fekete-fehér kategória, épp' antifasizmusa miatt gyilkolták meg 1944-ben, személyéről manapság lángolt fel a vita a szegedi Ságvári Gimnázium átnevezésével kapcsolatban.

 

 

A Ságvári telep 1990 után jött létre, egyike volt Esztergom négy cigány-telepének (Töltés utcai, Dobogókői úti, Esztergom-kertvárosi, és a Ságvári). Nevét valószínűleg az egykori Ságvári utcáról kapta, amelyhez csatlakozik. Ez a mai Táti út, nevét 1990-ben kapta. Mára eltűntek a lakóházak a telep területéről, mostanság épült fel a telep egyik részén a SZIM Szerszámgépgyár egy új üzemrészlege. Amúgy a névadást a történeti háttér indokolja: az első üzem a területen 1919-ben kezdte meg működését még Petz Testvérek Gépgyár és Vasöntöde néven, később Petz Iparművekként futott tovább. A második világháború idején hadiüzemként funkcionált, majd 1948-ban a sztálinista trend szerint államosították. Az ipari átszervezés után 1963-ban a Szerszámgépipari Művek tagja lett. 1998-ban a SZIM Marógépgyár Rt. bázisán alakult meg az Esztergomi Szerszámgépgyár Kft., amely az elnevezés kurrens alapjait adja.

 

Az utcanév módosítások második csoportjához a közigazgatás területén már névvel rendelkező közterületek hibás címzéseinek és helyesírási hibáinak javítása tartozik:

 

 

A közterület leírása

Módosított elnevezés

Helyrajzi szám

1.

Bajor Ágoston utca

Bajor Ágost utca

16628

2.

Kőrössy László utca

Kőrösy László utca

16037

3.

Mathyász János utca

Mathiász János utca

18444

4.

Mindszenty hercegpr. tér

Mindszenty hercegprímás tér

16304

5.

Nagy Duna sétány

Nagy-Duna sétány

16328/1

6.

Poór Antal tér

Pór Antal tér

17372

7.

Schleiffer Mátyás utca

Schleifer Mátyás utca

18567

8.

Örtorony utca

Őrtorony utca

10947/22

9.

Szent János-Kúti út

Szent János-kúti út

16093/2

(forrás)