„Kiss Esztergom” falu terve és egyéb térkép-ritkaságok

„Kiss Esztergom” falu terve és egyéb térkép-ritkaságok

2012.10.30. 11:55

A levéltárak folyamatos digitalizáló munkájának köszönhetően egyre több történelmi és helytörténeti dokumentummal ismerkedhet meg a közönség. A Magyar Országos (vagyis amint a múltkor is írtuk, immár Nemzeti) Levéltár honlapján esztergomi vonatkozású térképek is akadnak bőséggel. Kedvcsinálónak bemutatunk pár érdekesebb darabot, és megismerkedhetünk egy 18. századi telepes falu tervével, ami ha elkészül, egész máshogy fest a mai Esztergom-Kertváros.

Esztergom és a külterületén lévő Nichtsbrod nevű határrészén tervezett új település közötti terület lecsapolási térképe - 1791

Esztergom és a külterületén lévő Nichtsbrod nevű határrészén tervezett új település közötti terület lecsapolási térképe - 1791

A fenti térkép és a képaláírás lógna a levegőben, ha nem lapoznánk fel Wagenhoffer Vilmos: Fejezetek Esztergom-Kertváros történetéből c. hiánypótló könyvét, amiből kiderül, hogy a fenti lecsapolási térkép egy sokkal nagyszabásúbb terv része volt. Mint a szerző írja, a 18. század végén, a 19. század elején a város legelőinek egy részét termővé akarták tenni, ezért egy magyar-német településrészt alakítottak volna ki a mai Nixbród helyén Kiss Esztergom néven. A terv 33 jobbágynak (10-10 pozsonyi mérő földdel) és 40 zsellérnek biztosított volna helyet. Kimérték a templom, a parókia, az iskola helyét is, földet kapott volna az itt szolgáló pap, a tanító, a kovács, a mészáros. A "községet" árveréssel kívánták benépesíteni, 250 forintért és három évnyi adómentességért az új telepesek maguk építették volna fel házaikat. Az 1821-ben (30 évvel a tervek elkészülte után!) megtartott árverésen 39-en jelentek meg a környékbeli falvakból, de elijesztette őket a szokásosnál nagyobb (1/7-nyi) terményszolgáltatási kötelezettség. Még azzal sem tudták maradásra bírni őket, hogy a város 5 évnyi törlesztés fejében maga építette volna fel a falut. Mivel a vállalkotás sikertelennek bizonyult, 1822-ben a cölöpöket kivették, és a legelőt árendába adták.

A Nichtsbrod-ra tervezett új falu részletes térképe, Georgius (György) Jáczyg megyei mérnök munkája. A kép jobb felső sarkában folyik a Kenyérmezői-patak, amire új malmot építettek volna.

 

Esztergom városrészének térképe, árvízvédelmi térkép. Az Arany János utca Kossuth és Simor János utcai szakasza, még nem látható a képen, ezt csak 1936-ban nyitották meg. Még látható a 20. században felszámolt szenttamási temető.

 

Ez az 1783-as térkép a Szamár-hegynél vezető utakat ábrázolja, melyeket árvízveszély miatt át kellett építeni. Szintén Jáczyg megyei mérnök végezte munkáját. A térkép délnyugati tájolása ne zavarjon meg senkit, a Szamár-hegy a lap felső sarkában van. Az utat szemmel láthatóan a hegy két csúcsa közt húzódó völgyön akarta a mérnök átvezetni.

 

Egy keleti tájolású térkép részlete a szabad királyi várossal, és az ekkor még két szigetből álló Prímás-sziget, Kender földek, Curia, Borju mező.

A Szentgyörgymezőhöz tartozó földek telek-szintű térképe 1866-ban

Kis-Léva 1886

A Vármegyeházának kijelölt ferences kolostor szintenkénti alaprajza, a tervezett átalakítások bejelölésével - 1792

A Duna jégállása 1866. január 15-én

A MNL online térképtára az Esztergom kulcsszóra keresve jelenleg 154 városi és megyei térképet mutat. Köztük kamarai, helytartótanácsi, vallásalapi, kataszteri, minisztériumi, különböző családi tulajdonú térképeket.

Még nincsenek kommentek :(