A Helemba-sziget első említése

A Helemba-sziget első említése

2012.07.19. 2:36

A Garam és az Ipoly torkolata között fekvő sziget első említése egy 1234-ra keltezett (valószínűleeg hamisított) oklevélben található, mely szerint II. András ekkor rendelte el, hogy az angol származású Róbert érsek szigeten található házát kifosztók halállal lakoljanak.

Az Esztergomi szandzsák 1570-es adóösszeírása említi, mint a „Kis Érsek Sziget rétje a nagy szigettel és Helemba faluval szemben”. Az összeírás szerint az itteni rét Fehrad szpahi kezén volt. 1599. október 5-én a Habsburg és az Oszmán Birodalom megbízottai itt folytattak béketárgyalásokat, amik kölcsönös engedmények híján kudarcba fulladnak. A trianoni döntés előtt a sziget Hont vármegyéhez tartozott, de mivel a Duna sodorvonalától délre fekszik, Magyarország része maradt, Esztergomhoz került. A határkijelölés Csehszlovákia és Magyarország között az Esztergom és Vidéke korabeli száma szerint 1924. március 11-én volt.

Egy 1940-ben állított kereszt a sziget belsejében

 

Kovalovszki Júlia Középkori emlékek a Helemba-szigeten c. írása szerint 1937-ben még láthatóak voltak egy templom romjai, aminek köveit nem sokkal később elhordták. 1959-ben leletmentő ásatások kezdődtek, hogy feltárják az érseki nyaralót és a templom maradványait. Sajnos addigra a kis templom köveit az utolsó darabig elhordták, a régészek csak az alapfalaknak ásott árkokat találták meg. Ebből kirajzolódott, hogy a templom 4,2 * 4,6 méteres, egyhajós épület volt, melyhez egy 2,1* 2,5 méteres szentély csatlakozott. Felépítése alapján feltételezhetően Árpád-kori építményről lehetett szó, a vakolatdarabok alapján a szentélyt festmények díszítették. A templom felszerelései közül többek közt előkerült egy kis harang töredéke, egy körmeneti kereszt több darabja. Az épület körül kiterjedt temető volt, a halottak mellől 13. századi pénzek kerültek elő.

A szigetet a szobi Ipoly-híd bombázásakor, 1944-ben még nem a ma ismert sűrű erdő borította

 

A templomtól 50 méterre találták meg az érseki nyaralót. A 18 * 6 méteres épület a sziget tengelyére merőlegesen épült. Az egyetlen helyiségben kályha maradványait találták, a falak vastagsága viszont arra utal, hogy a ház egykor emeletes volt. Az érseki palotához tartozó kert maradványai innen 120 méterre kerültek elő. Mivel gyökér-, fa- vagy mag maradványait nem sikerült megtalálni, így pollenvizsgálat segítségével állapították meg, hogy valószínűleg őszibarackfák voltak.

A Bős-Nagymarosi vízlépcső elkészültével, a sziget víz alá került volna.

 


Íme, az 1234-ra keltezett, ám valójában 100 évvel később keletkezett oklevél:

 

Mi András, Isten kegyelméből Magyarország királya tudomására hozzuk mindenkinek ki jelen iratot megtekinti, hogy azok közül bárki, aki a Dunán - akár lefelé, akár lefelé- hajózva Róbert esztergomi érsek gyümölcsöséből, mely azon szigeten van, ahol az érseki nyári palota található, s melyet Helemba-szigetnek [Helumbazygeth] neveznek, s a másik szigetről, melyet Szent Mária-szigetnek [Scenthmariazygethe - ma: Dédai-sziget] hívunk szénát eltulajdonít, ha rajtakapják őket mint tolvajok és rablók veszejtsék el életüket; s ezen dolog egyértelmű és hathatós biztosítékául nehogy valaki a tudatlanságra hivatkozzék, a rendelkezés alól kivonassa magát, a Duna kikötőjében meghatározott helyeken és tereken nyilvánosan ki kívánjuk [rendeletünket] hirdetni.

Kelt Pünkösd negyedik napján az Úr megtestesülésének MCCXXXIIII esztendejében.

 

Az eredeti latin szöveg itt olvasható: http://www.arcanum.hu

2012.07.20. 19:48

Javítás:Laci bácsi

2012.07.20. 19:46

Engem csak  az érdekelne ,hogy a kolumbán faszsága,a sziget birtokba véLaci bácsiteléről,,még érvényes?!Szigetlakók,válaszoljatok!!!!!!!!!!!!!!!!!!