Itt az idő, hogy a magyar közvélemény felkészüljön: a választások első fordulója mindent fel fog borítani a magyar politikában. Az első forduló eredményének ismeretében válik majd nyilvánvalóvá, hogy teljesen új pártszerkezettel állunk szemben, amely az eddigiektől eltérő törésvonalak mentén kényszerítheti tárgyalóasztalhoz a pártokatA Political Capital ügyvezető igazgatója szerint biztosra vehető, hogy számos választókerületben a Jobbik végez majd a második helyen, a szocialisták pedig a harmadikon. Sőt, arra is van esély, hogy néhány kerületben a Jobbik megszorongatja a Fideszt. Sőt, azt sem zárhatjuk ki, hogy lesz, ahol a jobbikos jelölt élről nézhet a második forduló elébe. Ilyenkor nem lesz jó harmadik helyen végzett MSZP-jelöltnek lenni, főleg, ha jóval kisebb lesz a különbség az első két helyezett között, mint a második és a harmadik között.

Mit tesz ekkor az MSZP? Nehéz lesz azzal biztatniuk magukat, hogy a Jobbik és a Fidesz szavazói megoszlanak, és majd nevető harmadikként befuthat a jelöltjük. Nem kizárt, hogy egy-egy helyen ez is megtörténik, de a lényeg nem ez. Gyulai Attila szerint két forgatókönyv lehetséges ekkor. Vagy állva hagyják a jelöltjüket, amivel Jobbikot juttatják egyéni mandátumhoz. A „szélsőséges" vád ekkor visszahullhat az MSZP-re: a Fidesz úgy kampányolhat a két forduló között, hogy azt mondja, vagy az ő jelöltje nyer, vagy a szélsőséges Jobbiké, és lám az MSZP most tehetne is valamit a szélsőséges erők visszaszorításáért, mégsem hajlandó kiállni a demokratikus rivális, azaz a Fidesz jelöltje mellett.

A másik megoldás, hogy visszalépteti jelöltjét a Fidesz javára, ami sok szavazó szemében felérne egy árulással, ráadásul épp ezzel segítheti kétharmados hatalomhoz Orbán Viktort.

A Political Capital elemzése kiemeli: ez csapdahelyzet, amire a szocialisták nem valószínű, hogy felkészültek, pedig az európai parlamenti választási adatok ismeretében nem kéne, hogy mindez váratlanul érje őket.

Csapdahelyzet, amire a szocialisták nem valószínű, hogy felkészültek, pedig az európai parlamenti választási adatok ismeretében nem kéne, hogy mindez váratlanul érje őket. 12 olyan választókerület is van, ahol az EP-választáson a Jobbik több szavazatot kapott, mint az MSZP és a Fidesz nem vagy csak épphogy szerzett abszolút többséget (tehát második fordulóra sor került volna, ha országgyűlési választás lett volna). Nyilván az eltérő tét, az ebből következő magasabb részvétel, meg az egyéni és listás ág összehasonlíthatóságának nehézségei miatt csak óvatos következtéseket lehet levonni, mégis, az jól látszik, hogy már tavaly is előállhatott volna ez a dilemma, s azóta a Jobbik csak tovább erősödött.

Az évtizedes Fidesz-MSZP-szembenállással a hátunk mögött talán még nehezen elképzelhető, de a fő törésvonal áthelyeződhet a Jobbik és a többi párt közé, aminek egyébként még áldásos hatásai is lehetnek. Ha a jelenlegi parlamenti pártok időben szembenéztek volna az ún. Jobbik-problémával, nem a radikálisok jelölték volna ki ezt a vonalat, amire egyébként már egy éve felhívtuk a figyelmet:

„Magyarországon voltak, vannak és lesznek szélsőséges nézeteket valló állampolgárok, szélsőséges politikai célkitűzések. Az elmúlt években nem ezen eszmék terjedése a legnagyobb probléma, hanem éppen az, hogy nincs egy egyértelmű vonal, amely ezeket elválasztaná a társadalom többi részétől. Egy olyan vonal, amelyet csak egyszer lehet átlépni. Segíthetne ebben egy erős és egyértelműen önálló radikális jobboldali párt, amelynek politikai érdeke, hogy kijelölje a vonalat, és saját magát annak túloldalára helyezze.