A szlovákiai nyelvtörvény hatályba lépése napján, a felvidéki magyarság tüntetéseket szervez Felvidék szerte.

A Jobbik M. M. csatlakozik a nyelvtörvény bevezetése ellen szervezett tiltakozó sorozathoz.

Ezért a "törvény" bevezetése napján, 2009.09.01-én 15 és 18 óra között, félpályás forgalomlassítást szervez a Mária Valéria hídra.

Pártszimpátiától és pártállástól függetlenül várunk mindenkit, aki elítéli ezt a diszkriminatív rendelkezést, mely a Felvidéki magyar testvéreinket sújtja.

A június 30-án elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő törvény egyebek között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.

A szlovákiai nyelvtörvény alapvető emberi jogokat, nemzetközi kötelezettségeket és uniós normákat sért - állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének honlapján olvasható tanulmány.

A szlovák nyelvtörvény sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, alkalmazása pedig lealacsonyító, megalázó bánásmódot eredményezhet, és akár zaklatásnak is minősülhet, amennyiben elkezdődik a kisebbségi nyelvhasználatot visszaszorítani kívánó bírságolás, "(...) amely a személy méltóságának megsértését, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy bántó környezet kialakítását célozza" - olvasható az akadémiai intézet tanulmányában.

Közvetlen diszkriminációt valósít meg a nyelvtörvény például abban az esetben, amikor egy olyan településen, ahol a nemzetiségiek aránya nem éri el az összlakosság húsz százalékát, a szociális, illetve egészségügyi intézményekben a szlovák nyelvet nem ismerő ügyféllel, pácienssel nem kötelező egy általa értett nyelven kommunikálni. Ez a rendelkezés hátrányosabban kezeli a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozókat, továbbá sérti az élethez és az emberi méltósághoz való jogot is.

Közvetett diszkrimináció valósul meg, ha például a közlekedési, távközlési vállalatok, a posta alkalmazottai, a fegyveres erők, fegyveres rendvédelmi testületek, tűzoltó egységek tagjai kötelesek ismerni, és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet, továbbá a külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni.

A tanulmány szerzői szerint a törvény egyes részleteiben "racionalitást is hiába keresnénk".

"Gondoljunk a következő esetre: egy tűzoltó a kimenekítendő nem szlovák nyelven segítséget kérő személynek is csak szlovákul válaszolhat, mivel köteles a szolgálati érintkezésben a szlovák nyelvet használni" - olvasható a nyelvtörvényről a Magyar Tudományos Akadémia által készített elemzésben.

A tanulmány példaként említi azt az esetet is, "ha egy roma származású rendőr kollégájához, vagy egy ügyfélhez valamely roma nyelven szól, és a nyelvhasználatot az állam ötezer eurós büntetéssel sújtja, akkor ott felmerül további emberi jogok sérelme is, amit nem az uniós szabályozás, hanem éppenséggel a szlovák jogrend véd".