Bérbe adja élményfürdőjét Balatonszemes önkormányzata - mondja a Népszavának Takács József polgármester. A település 2003-ban állami támogatás nélkül, kizárólag saját erejére támaszkodva építette fel 200 millió forintból a gyermekbarát intézményt, ami ugyanakkor nem termel hatalmas veszteséget. Az önkormányzat azonban most az évi 2-3 milliós deficitet is megérzi, és szeretné ezt lefaragni. "Egy rugalmas magánvállalkozó, akinek jó ötletei vannak, jobban tudná működtetni a fürdőt. Természetesen alaposan megnézzük, kinek adjuk oda, megfelelő szakember hiányában nem ragaszkodunk a bérbeadáshoz." Emellett a fejlesztési kényszer az az ok, amely a bérbeadás mellett szól. Ennek költségeit Balatonszemes szintén nem szeretné egyedül vállalni. "Szeretnénk szélvédetté alakítani a Balaton partján elhelyezkedő strandot, annak érdekében, hogy a látogatottság ne essen vissza olyan drasztikusan a hideg beálltával, mint most" - tette hozzá Takács József. A szemesi turizmust egyébként nem vetette vissza a világgazdasági válság: a település vendégéjszakái 2008-hoz képest 2009-ben 23 ezerrel, 18 százalékkal nőtt. Az élményfürdő bérleti jogát még januárban nyilvános közbeszerzési pályázaton meghirdetik, de állítólag két érdeklődő már most is van.

Rosszabb helyzetben van viszont az esztergomi Aquasziget: a napokban Meggyes Tamás, a város polgármestere ugyan elismerte, hogy a fürdő több tízmillió forinttal tartozik, ezért viszont - szerinte - a Horn-kormány a felelős, mert ők adták el az áramszolgáltatás jogát egy külföldi cégnek. Mint azt lapunk korábban megírta: pénteken kikapcsolta az áramot a szolgáltató az esztergomi élményfürdőben, mivel a működtető Esztergomi Fürdő SPA Szolgáltató Zrt. a régóta kifizetetlen számláira kapott fizetési határidőt sem tartotta be. Lapunk tavaly októberben beszámolt arról: 2008 nyara óta görgeti maga előtt több tízmilliós adósságát az Aquasziget, az összeg akkor 70 millió forintra rúgott. A legtöbbel az E-ON Energiaszolgáltató Kft.-nek tartoztak és a 2009 decemberi határidőre sem fizettek. Meggyes Tamás ezzel kapcsolatban azt mondta: aki ebben a vitában az EON-nak ad igazat, annak nincs helye a hazai közéletben. Másfél éve Dunaújvárosban nyílt élményfürdő, nem messze a város egyik gyárától. A létesítmény szükségességéről természetesen ott is megoszlottak a vélemények.

Ahol az önkormányzatok anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek, ott természetes, hogy a fürdők támogatását is mérséklik, így ezek az intézmények könnyen bajba kerülhetnek - mondja lapunknak Ákoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Magyarországon ma 500 közfürdő van (ebbe beleszámítanak a tanuszodák is), ezek 75 százaléka van önkormányzati tulajdonban. Bajba - mint azt a főtitkár magyarázza - elsősorban azok kerülhetnek, amelyek idényjellegűek, ezeknek ugyanis egész évben mindössze 60-80 napjuk van arra, hogy a megfelelő költségeket kitermeljék. Sokkal kedvezőbb helyzetben vannnak azok, amelyek fedettek, ahol van termálvíz, vagy, ahol más szolgáltatással (például kempinggel) is kiegészülhet a fürdő szolgáltatása. A Széchenyi-terv fürdőfejlesztéseiről szólván a főtitkár azt mondja: voltak nagyon rosszul kivitelezett projektek, viszont van jó ellenpélda is: Kehidakustány. Ennek a településnek a fürdő megváltoztatta az életét: munkahelyeket teremtett, és a nyereségei folyamatos fejlesztéseket tesznek lehetővé. - Több olyan önkormányzati tulajdonban lévő fürdőről van tudomásunk, ahol a tavalyi év veszteségei most komoly problémát okoznak - állítja Ákoshegyi György. Kérdés, hogy mindezzel a tulajdonos mit tud kezdeni. A szakember ugyanakkor állítja: figyelembe véve, hogy Magyarországon 3250 település van, egyáltalán nem számít soknak 500 fürdő.

írja a Népszava