<p style="text-align: left;">A rengeteg érdekes helytörténeti cikket tartalmazó könyv bemutatója december 7-én lesz a Megyei Levéltár épületében<a href="https://www.szeretgom.hu/static/29218_b.jpg#" data-gallery="gallery" data-toggle="lightbox" data-title="null"><img class="img-responsive" src="https://www.szeretgom.hu/static/29218_s.jpg" alt="" data-type="Image" data-id="29218" /></a></p>

<p>Csütörtökön este 6 órakor került sor az Esztergom és környéke kincsei helytörténeti ismeretterjesztő sorozat 40. előadására a Szent Adalbert Központban, amely során Dr. Négyesi Lajos hadtörténész tartott előadást Esztergom 1595. évi ostromáról a források és a terepkutatások tükrében. Az est során közreműködött Pálmai Árpád karnagy és egyházzenész, aki Balassa Bálint dalai mellett a híres török Estergon Kalesi című katonadalt is előadta.</p>

<div class="lead"> <p>Második világháborús helytörténeti sorozatunk Miklós Tamás tollából ugyan lezárult, de a szerző egy újabb remek írását közöljük ezúttal az egykor városunkba tervezett első világháborús emlékműről.</p> </div>

<p>Második világháborús helytörténeti sorozatunk záró részében az esztergomi áldozatokkal foglalkozunk. Cikkünk egyben felhívás is a helyi lakossághoz, az áldozatok rokonaihoz és barátaihoz, akik régóta magukban tartott emlékeikkel segítenék a kutatást, értékes adatokkal egészítenék ki a rendelkezésünkre álló forrásokat, hiszen az elhunytak számáról a mai napig nincsenek pontos adataink. Reméljük, hogy kutatásunk később akár egy második világháborús emlékmű alapjául is szolgálhatna.</p>

<p>Esztergom a második világháború során közel három hónapig volt frontvonalban, miközben háromszor cserélt gazdát, épületeinek a 40%-át érte kisebb-nagyobb kár, körülbelül 3000 lakosa pedig fedél nélkül maradt a harcok után. Helytörténeti sorozatunk következő epizódjában a várost ért bombázások következményeiről olvashatnak.</p>

<p>A Szeretgomról is jól ismert Miklós Tamás tartott előadást tegnap a Szent Adalbert Központban a Laskai Osvát Antikvárium sorozatában. Az ifjú historikus a kenyérmezői fogolytábor történetét helyezte történeti kontextusba. Többek között arra is fény derül, hogy miért pont Esztergomban létesítették a monarchia egyik legnagyobb hadifogolytáborát.</p>

<p>1945. március 23-ig tartották magukat a magyar és a német katonák a Malom-pataknál, hamarosan bezárult a kör és a város végérvényesen a szovjetek kezére került. A második világháború utolsó puskadördülése után a béke megünneplésére zenés takaródot tartottak a város főterén, majd 18 órakor megkondultak a harangok is.</p>

<p>Milyen volt a mindennapi élet a háborús városban? Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük felmenőinknek? Bajtársak, ellenségek, lokálpatrióták és humánum a második világháború idejéből.</p>

<p>Az első világháborúhoz hasonlóan a katonáknak rövid hadjáratot ígértek („minden katona szeptemberben haza fog jönni”). A határidőket viszont megint nem sikerült tartani. A m. kir. 22. gyalogezred kötelékében esztergomi katonák is részt vettek a Don-kanyarnál vívott harcokban.</p>

<p>71 évvel ezelőtt pontosan ezen a napon foglalta vissza Esztergomot a német 711-es gyaloghadosztály. Helytörténeti sorozatunk harmadik részében a farkasordító hidegbe, a '45-ös tél harcainak kellős közepébe visszük olvasóinkat.</p>

<p>1944 decemberét örökre megjegyezték a környéken lakók, még szentestén is a szovjet bombák becsapódásaitól visszhangzott a város, Piliscsév közelében pedig ekkor lőtték ki az utolsó menetrendszerinti vonatot. Helytörténeti sorozatunk második részében 1944 karácsonyának harci eseményeit mutatjuk be az olvasóknak.</p>

<p>Melyek voltak a második világháború első harci eseményei városunkban? Mikor látott az esztergomi először légi párbajt otthona felett? Helytörténeti sorozatunk első részében azt az időszakot vesszük górcső alá a fiatal történész segítségével, amikor a komolyabb hadműveletek még elkerülték a várost, és elődeink csak ízlelgetni kezdték a háborút.</p>

<p>Jövő héttől történelmi ihletésű cikkekkel jelentkezünk, amelyek segítségével megmártózunk a hely szellemében, és felfejtjük Esztergom XX. századi históriájának elfelejtett epizódjait. Miklós Tamás segítségével a képernyőre varázsoljuk az első és a második világháború királyvárosát, és természetesen annak hús-vér lakóit is közel hozzuk az olvasókhoz. A történésszel beszélgettünk.</p>

<p>Az <em>Esztergom és Vidéke</em> 1944 áprilisában számolt be a különös esetről, miszerint "<em>terrortámadás után a dorogi bányaigazgatóság udvarán és a vármegyében több helyen arzénnel mérgezett tölgyfaleveleket találtak.". </em>Miklós Tamás esztergomi történész cikkét ajánljuk, amely a <em>Napi Tértenelem Forrás</em> blogon jelent meg éppen ma.</p>

<p>A <em>Nagy Háború </em>blogon jelent meg cikk Miklós Tamás esztergomi történész tollából, amelyben az esztergomi polgárőrség 1914-es felállításáról értekezik a szerző.</p>

<p>Miklós Tamás, esztergomi történész előadását a katolikus egyetemen tartja április 15-én a világháborús centenárium második évében.</p>