Völner téved és sajnos valótlanságokat állít vagyonvesztés ügyben

Völner Pál a jelek szerint nagyon gyenge képességű emberekre támaszkodik, amikor egy-egy interjú előtt fel kell készülnie egy adott témából: sikerült ugyanis a Hídlapon tévedést tévedésre halmoznia és emiatt sorozatosan valótlanságokat állítania. Ez komoly hiba a térség országgyűlési képviselőjétől. 

Timeo Danaos et dona ferentes. 

Kezdjük azzal, hogy minden lokálpatrióta esztergomi örülni fog annak, ha funkciót kap a Déli Kanonoksor. Ami miatt szomorúak és dühösek lehetünk, az az újabb egymilliárdos önkormányzati vagyonvesztés. Funkciót kaphatna úgy is  az épület, hogy marad önkormányzati tulajdonban, és a bíróság kapna rá 25 év ingyenes bérleti jogot.

Az elmúlt 7-8 évben sajnos nem ez az első egymilliárdos vagyonvesztés, amit Esztergomnak el kell szenvednie. Érdekes módon minden ilyen vagyonvesztés mögött általában felsejlik a Fidesz, Völner Pál vagy a nyergesújfalui kapcsolatrendszerének egy-egy alakja.

• Több mint egymilliárdos vagyonvesztés érte a várost a Lex Esztergom kapcsán - amikor az országban először az esztergomi iskolákat államosította Völner javaslatára az állam 2012-ben, viszont az iskolák működésére szolgáló pénzt nemes egyszerűséggel leinkasszózták Esztergom bankszámláiról.
• Romanek Etelka polgármesterré választását követően szintén egymilliárdos vagyonvesztés következett be, szinte napokon belül: a 2005-ben indult Contor Bau ügy jogerőssé vált bírósági ítélete miatt közel egymilliárd forintot kellett Esztergomnak átutalni a Völner Pállal baráti viszonyt ápoló Gimesi Sándor nyergesújfalui vállalkozó Agimpex nevű - a szigeti mélygarázs építésében is részt vevő - cégének.
• Apropó, szigeti mélygarázs - az 1,4 milliárdért a nyergesújfaluitól megvásárolt mélygarázs öt éve lényegében megsemmisült -, talán hívhatjuk ezt is millárdos vagyonvesztésnek.

Ilyen előzmények után talán érthető, ha Esztergom nem feltétlenül bízik meg a Nyergesújfaluhoz is köthető fideszes projektekben. A Fidesz óriási szerencséje azonban az, hogy 2014-re az esztergomi ellenzéki együttműködés teljesen felbomlott, és - az egyedül maradt Tétényi Évát könnyűszerrel kicselezve - a Fidesz a valós városi támogatottságát jóval meghaladva került ismét többségbe az önkormányzat vezetésében. Így igazából mindegy, mit akarnak az esztergomiak - a fideszes frakció a nyergesújfalui karmester intését követve a fentről kapott kotta minden hangjegyét kiénekelheti. 

Völner és a számok

Országgyűlési képviselőnk azt állítja, hogy Esztergom semmit nem tudott kezdeni ezzel az épülettel, sosem lett volna ilyen beruházásra pénze a városnak. Részben igazat adhatunk neki: nehéz úgy pénzt találni milliárdos beruházásokra, hogy néhány évente milliárdos összegeket von el az önkormányzattól a "sors", a Lex Esztergom meg Gimesi Sándor. Hasonlít ez ahhoz, mint amikor az ötvenes években először elvették a paraszttól a padlásról a gabonát meg a takarmányt, meg a következő évi vetőmagot, majd ezek után még megmentették az állatait is, mert úgysem tudta volna őket mivel etetni. Ilyenek voltak ezek a kommunisták - ma már tudjuk: ilyenek általában a politikusok. Ha hagyjuk, hogy ilyenek legyenek.

Völner Pál ezzel a felvetéssel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy korábban pont az államtól kapta meg a város az épületet, és ha fordított is rá valamennyi pénzt, akkor azt is hitelből tette, hasznosítani - pláne méltó módon és ésszerűen - pedig képtelen volt. „Abban a 24 milliárd 600 millió forintos tartozásban, amit az állam átvállalt Esztergomtól, a Déli Kanonoksorra fordított összeg törlesztése is benne volt” – fogalmazott az államtitkár. 

Nos, az épületet valóban az államtól kapta meg a város, de nem ingyen. Maga a Hídlap írta 7 évvel ezelőtt, hogy 1998-ban Esztergom pénzt fizetett a már akkor sem túl fényes állapotban lévő épületért. Majd 2002 és 2006 között a saját tulajdonában lévő Déli Kanonoksor helyett az egyházi tulajdonban lévő Északi Kanonoksort újította fel, ami már akkor is furcsa döntésnek bizonyult. 

Az viszont teljes képtelenség, amit Völner állít - a 24,6 milliárd forintos államilag átvállalt tartozásban egy fillér olyan pénz nem lehetett, amit a Déli Kanonoksorra fordított volna Esztergom. A határozat, ami erről  az állagmegóvási munkáról szólt, 2011-es, és közel félmilliárd forint 2014-ig történő kifizetéséről határoztak benne:

202/2011. (VII.26.) esztergomi öh.

1. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy a Reneszánsz – ÉP Esztergom Konzorcium ajánlatát elfogadja a Déli kanonoksor / Egyetemi Campus / épületének konzerváló munkáira, mely a 2010. május 31 – én 228/2010 T. számon megkötött Vállalkozási szerződés mellékletét képező tételes költségvetés szerinti munkanemek átütemezése.

2. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy az 1. pontban szereplő munkák végzésével a Reneszánsz – ÉP Esztergom Konzorciumot bízza meg nettó: 482.326.257.- Ft értékben, mely összegből 120.000.000.- Ft az 1/2011.(I.21.) önkormányzati rendelet 6/16.sz. mellékletének – vagyonvesztés megelőzése soron - rendelkezésre áll. A fennmaradó összeg nettó: 362.326.257.- Ft + 90.581.564.- Ft, összesen: 452.907.821.- Ft fedezete a 2012. évi önkormányzati költségvetés.

3. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete felkéri a polgármestert, hogy a jegyző útján gondoskodjon a nettó: 362.326.257.- Ft + 90.581.564.- Ft, összesen: 452.907.821.- Ft fedezetének betervezéséről a 2012. évi költségvetés összeállításánál.

4. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete felhatalmazza a polgármestert, a szerződés módosítás aláírására, melyben a szerződő felek a végleges befejezési határidőt 2014. december 31 – ében jelölik meg.

Felelős: Tétényi Éva polgármester

Határidő: azonnal, a fedezet biztosítására: 2012. január 31.

Völner és a tulajdoni viszonyok

Mint mondta, egyébként sem az a lényeg a városlakók szempontjából, hogy ki a tulajdonosa az épületnek, sokkal inkább az, hogy – az állagromláson kívül – végre történik valami az épülettel.

Attól tartok az ötvenes években is valami nagyon hasonlót magyaráztak egyesek másoknak. A földművesek szempontjából sem az volt akkor a lényeg, hogy ki a tulajdonosa a földnek, a traktornak, a gabonának, sokkal inkább az, hogy végre fejlődjünk és építsük a békét, munkás-paraszt-értelmiség megingathatatlan szövetségében. Láttuk, annak mi lett az eredménye. Naívak voltunk ha azt gondoltuk, hogy 1989 után a magántulajdonnak lesz szentsége, és az önkormányzatok szabadon és felelősen gazdálkodhatnak majd a rájuk bízott vagyonnal?

Hozzátette: több mint ötven bíró és körülbelül kétszáz, hozzá tartozó személyzet fog itt dolgozni, így jelentős számú munkahely jön létre, és várhatóan több családnak biztosít majd megélhetést a bíróság.

Ezzel a részével nincs is baj a történetnek, de ez nem érv az mellett, hogy Esztergom mondjon le ingyen egy milliárdos értékű vagyontárgyról az állam javára - még azt a 452 millió forintot sem követelve, amit az önkormányzati határozat szerint csak 2011 és 2014 között kifizetett az épület állagmegóvására. A bíróság iparűzési adót nem fog fizetni a városnak, nem lesznek több napig elhúzódó tárgyalások, amik miatt megtelnének a város szálláshelyei a sorsukra váró felperesekkel és alperesekkel. Rendben, tele lesz a város ügyvédekkel, akik elfogyasztanak esetleg egy ebédet vagy egy kávét valahol a városban a tárgyalások között, és valószinűleg a Bazilika környékén is jóval nehezebben fognak majd parkolóhelyet találni a turisták, ha a bíróságra érkező ügyfelek azokat előlük elfoglalják, de ez ennyi. Ki lehet táblázni a város szélén, oszt jónapot.

Ezt a minimum egymilliárdos vagyonvesztést semmi sem fogja kipótolni Esztergomnak. Ne mondja nekem senki, hogy nem lenne helye ennek a pénznek a város más romos épületeinek rendberakásánál!

Vagy nemsokára azokat is fel kell majd ajánlanunk valakiknek? Ha marad a Nyergesújfaluról irányított Fidesz többség az önkormányzatban, ez sem elképzelhetetlen.

Cserép János