Hogyan építkezhetünk jövőre Esztergomban?

Hogyan építkezhetünk jövőre Esztergomban?

2018.10.24. 10:38

Kint van és lakossági véleményezésre vár az új településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat tervezete, ami komolyan átrajzolhatja a jövőben Esztergom térképét. Az alábbiakban végigmegyünk az általunk eddig észrevett fontosabb változásokon. Kik jártak jól, kik rosszabbul? Ha talál valamit az ezeroldalas anyagban, amin mi átsiklottunk, kommenteljen nyugodtan!

Kezdjük az áttekintést a településszerkezeti tervvel, mely kijelöli, hogy a következő 10-15 évben Esztergom milyen irányban terjeszkedhet.

Új leendő belterületek, lakóövezetek

  1. Tovább nyúlhat a város keletre az északi oldalán: nagyjából a Kettőspince vonaláig belterületbe kerül a 11-es út és a Duna közötti egykori gyümölcsös és szőlőkertes terület, ami eddig mezőgazdasági besorolású volt. Ez a szakasz nagyjából 80 hektár minőségi termőföldből jelöl ki új lakóterületi övezetet. Ez  bruttó 1000 m2-es átlag telekmérettel számolva kb. 800 új családi ház felépítésének ad teret a város északi részén.
  2. Ezzel egyidőben a volt Vadvirág kemping területe is rendeződik és egységesen lakóterületté változik, egészen az Aikido Dojo vonaláig belterületbe kerülnek az eddig kertes mezőgazdasági területek.
  3. A Vaskapui úton az egykori Gyopár kemping 2 hektáros területe  szintén kisvárosias lakóterület besorolást kap.
  4. A Siszler út mellett egy kisebb, jelenleg inkább hétvégi házas terület kapott úgyszintén kisvárosias lakóterület átsorolást.
  5. Apróbb kiigazítás történik a Mély úton is, szintén lakóövezetté válnak eddigi mezőgazdasági területek.
  6. A Galagonyás út külső része és a Tölgyesi út közötti terület, valamint az ALDI mögötti telkek is lakóövezeti besorolást kapnak kertes mezőgazdasági helyett.
  7. Esztergom-Kertvárosban a Kenyérmezői patak túloldalán lévő területre vár hasonló átsorolás, illetve a Sátorkő úti telep körüli eddig közlekedési cél közterület kapott lakóövezeti átsorolást.

Településközponti vegyes területek

  1. A város jelentős része új besorolást kap: településközponti vegyes területnek fogja hívni a szakma a IV. Béla Király úttól délre eső, jelenleg jellemzően földszintes beépítésű, tipikusan egykori részben háztáji mezőgazdasági célokat is betöltő telkekre épült, több házrészes beépítésű királyvárosi területet. 
  2. Ugyanilyen besorolást kapott a Bazilikával szemközt a Dobozi utca környezete, Szamárhegyen a Gondviselés háza környezete, Kertvárosban a Grante (hogyan lesz településközpont a városszéli iparterületből?), a volt laktanya területe és a környező néhány telek, valamint a főút mellett néhány hektárnyi terület.

Új üdülőterületek

A Palatinus tó északi partján lettek új üdülőnek szánt területek kijelölve:

Új koncepciók a HÉSZ tervezetben

Terjünk át a Helyi Építési Szabályzat tervezetére - mely jórészt leköveti a Településszerkezeti Terv változásait, bár nem mindenhol jelennek meg ugyanazok a területek - például az északi 80 hektáros jövőben belterületi fejlesztésre kijelölt területnek, csak az első utcasora kap a HÉSZ-ben lakóövezeti besorolást (Lke) - a következő utca egyelőre marad általános mezőgazdasági besorolásban.

Átalakulhat a Bazilika előtti terület

Tucatnyi jelenlegi építményen keresztül vezet az a nyomvonal, amire a terv a 11-es főutat áthelyezné. Egy ábra többet mond ezer szónál:

Lehet lakóingatlant építeni mezőgazdasági, kivett zártkert, szőlő, gyümölcsös, kertes területen is, de csak duplán és csak ha van közmű

Először egy minimum 100, maximum 150 m2 alapterületű gazdasági épületet kell elhelyeznie a lakóépületet külterületi, zártkerti ingatlanra építeni kívánó személynek. Csak ennek elkészülte után kaphat használatbavételi engedélyt egy szintén legfeljebb 150 m2 alapterületű, legfeljebb 6,5 méter építménymagasságú lakóingatlanra, amely ugyanazon  a legalább 3000 m2 alapterületű telken kaphat helyet. A gazdasági épületre természetesen építményadó fizetési kötelezettsége is keletkezhet az építkezőnek. Ezen feltételekkel a jogalkotó azt kívánta biztosítani, hogy ténylegesen mezőgazdasági, vagy ahhoz kapcsolódó (kereskedelmi, esetleg turisztikai) tevékenység folytatására hasznosítsák tulajdonosaik ezeket a területeket, ne induljon meg a zártkertek tömeges lakáscélú beépítése. Szintén követelmény lesz ezeken a területeken a közműellátottság megléte: áram, víz, szennyvíz megfelelő kezelése (ami lehet egyedi biológiai szennyvíztisztító is). Szántókon, általános illetve korlátozott mezőgazdasági területen ennél nagyobb telkekre lehet csak hasonló feltételekkel lakóingatlant építeni: 1,5 illetve 3 hektár egybefüggő területű telek esetén. 

Átalakuló belváros

Négy új híd a Kis-Dunán, éles szögeletes határok a Szent István Fürdő és a Fürdő szálló körül, új utca nyílhat a Gravisus északi oldalán. De nem ezek lesznek talán a legnagyobb változások a belváros életében, hanem az a tény, hogy a IV. Béla király útjától délre és az Árok utca körüli részen a beépíthetőség és az építménymagasságok jelentősen nagyobb teret engednek majd az építtetők fantáziájának: 80%-os beépíthetőségű 500 négyzetméteres telkek kialakítása lesz lehetséges ezen a területen, a Kis Duna felőli oldalon 6,5 méter, a Kossuth Lajos utca felé haladva 4,5 méter építménymagasságok váltakoznak utcánként. Ezen a területen jelenleg főszabályként egyszintes házak állnak.  

A Szenttamáson a jövőben 5 méteres építménymagassággal lehet kalkulálni az újépítésű házak esetén.

180 felett is lett élet

Nincs benne semmilyen szinten a HÉSZ tervezetben az a korábbi 180 méter feletti építkezést tiltó klauzula, ami a vízellátottság hiányára hivatkozott ezen magasság felett. Sőt egy 2 hektáros 220-240 méteren fekvő terület teljes egészében belterületi, lakóövezeti besorolást kapott a Vaskapui út mellett - ez a Gyopár kemping egykori parcellája ahol 900 m2-es telkek kerülhetnek kialakításra 30%-os beépíthetőséggel, 6,5 méteres építménymagassággal. Mindezek mellett szó van arról is, hogy ezen területek vízigényének kielégítése érdekében bővíteni kell a Sípoló hegyi víztározó kapacitást.

 

Még nincsenek kommentek :(