Esztergomi gát: bevédeni a várost, megtartani a látképet

Esztergomi gát: bevédeni a várost, megtartani a látképet

Esztergom árvízvédelmének I. üteméről tartottak értekezletet december 8-án a városháza nagytermében. Az ÉDUVIZIG tatai igazgatóságának árvízvédelmi projektvezetője a Nagy-Duna sétányra kialakítandó árvízvédelmi gátrendszer tervvariációt illetve az azokról szóló tanulmányokat tárta az esztergomi képviselő-testület tagjai, illetve az önkormányzat szakvezetői elé.

Mint Molnár András projektvezető, szakaszmérnök előadásában többek között elmondta, mind a majdan felépítendő esztergomi árvízi gátrendszer típusáról, mind pedig annak elhelyezéséről, helyéről dönteniük kell az esztergomi képviselőknek, szakembereknek. Az előadáson a résztvevők áttekintést kaptak a kialakítandó árvízvédelmi gátrendszer tervezésének előzményeiről, az árvízvédelem nemrégiben megváltozott jogszabályairól, a védelmi rendszerrel szemben támasztott követelményről.

Ezeken túl a megbeszélés központi részét képezte, illetve láthatóan a legtöbb résztvevő fantáziáját a műszaki megoldási lehetőségek mozgatta meg.

Az értekezleten leginkább arról folyt a párbeszéd, hogy miként lehet a hatékony árvízvédelmi rendszert összeegyeztetni a városrendezési elképzelésekkel. Ez különösen akkor öltött testet, amikor a kivetített előzetes rajzok, felülnézeti és keresztmetszeti grafikák, képek segítségével világossá vált, hogy a hatékony árvízvédelmi rendszer megépítésével Esztergom számára elveszhet, de legalábbis csorbulhat a város alapvető panoráma- illetve látvány élményét adó képe, ami vonatkozik a Duna felől a városra és a városból a Duna felé való látványra. Erről a polémiáról szóltak a gátrendszer variációkat megjelenítő keresztmetszeti rajzok, illetve azok a mérnöki grafikák, fotók, ahol bejelölték, hogy adott gátmagasságnál mi az, ami a gátnál felépített sétánynál haladó lát a Dunából, s fordítva mi látszik az előtérben a gáttal bíró városból.

Az értekezlet közben felvetett műszaki, városrendezési, árvízvédelmi kérdések illetve az azokra adott válaszok alapján a jelenlévő városatyák és önkormányzati vezetők, szakvezetők alapvetően a vegyes kialakítású, de szerkezetében inkább a mobilgát típusú védelmi rendszert részesítik előnyben.

 

-Sajtóközlemény, a Városháza szellemi terméke, a hibákért a Szeretgom nem vállal felelősséget, azt az autentikusság kedvéért közli. IDE kattintva tudnak panaszt benyújtani a Városházára. Ha ezen nem megy, próbálkozzanak e-maillel (varoshaza@esztergom.hu), a biztonság kedvéért legalább kétszer vagy háromszor küldjék el levelüket, mivel a technika ördögének bérelt szobája van a Bottyán-palotában. Ha mégsem sikerül elérni őket (mert miért ne), keressenek minket bizalommal-

2016.12.12. 17:03

 

Ennek az írásnak a  kapcsán került szemem elé egy szeptemberi szeretgomos írás.

https://www.szeretgom.hu/content/84675-megvan-az-esztergomi-mobilgat-nyomvonala

Ha így történt, el is olvastam.

Mit mondjak, igen jó stílusban íródott, és kellő mértékben visszaadta a lélekemelő program hangulatát.  Gratulálok!:)

Különösen ezek a részek tetszettek:

„Tasó László közlekedéspolitikai államtitkár a polgári Magyarországról is beszélt, és ebben a kontextusban a Mária Valéria hidat egyenesen a polgári világ szimbólumának kiáltotta ki.

Más előadóktól többek között az is elhangzott, hogy a kormány 2500 milliárdos útfelújítási programja egyenesen Széchenyi munkásságának folytatása, illetve hogy Széchenyi tutira NEM-mel szavazna október másodikán.

A sokszor elpuffogtatott és léleknélkülivé váló mondatok után felüdülés volt hallgatni Széchenyi Tímeát, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kuratóriumi elnökét,..”

Ezek után kíváncsi lettem, hogy a kormány mely nagyszerű tagja tisztelte meg becses személyével kisvárosunkat.

Így megtudhattam, hogy abszolút közlekedési szakember, és hiteles ember a mi államtitkárunk.:)

 

„Első éveit Nyíradonyban töltötte. A debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolába majd a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakközépiskolába járt. A debreceni KLTE Szociológiai Tanszékén szociális munkás szakon szerzett főiskolai diplomát. Egyetemi másoddiplomáját humán menedzsment specializációval szintén a KLTE-n, szociálpolitikai szakon szerezte. Később okleveles Európa-szakértői végzettséget szerzett az immár Debreceni Egyetem európai tanulmányok szakán…” wikipédia

 

És itt egy írás, amely persze merő hazug állításokat tartalmaz:

Földeket és milliókat is eltitkolt vagyonnyilatkozatában Tasó László államtitkár

http://444.hu/2016/07/01/foldeket-es-milliokat-is-eltitkolt-vagyonnyilatkozataban-taso-laszlo-allamtitkar

Azt sajnos nem tudhattam meg a szeretgomos írásból, hogy kitől származhatott ama nagyszerű idea, hogy Széchenyi tutira NEM-mel szavazott volna október másodikán.

Szegény jó Széchenyink ezek szerint jó hogy nem élte meg azt az októberi vasárnapot. Nem tett volna jót amúgy is nyomott kedélyállapotának a kormány orbitális népszavazási bukása, amely egyébként közel húsz milliárd forintba került nekünk, magyar adófizetőknek. ( Ahogyan az ország, Esztergom polgárai sem osztották a kormány egyébként önös, antihumáus, amorális álláspontját. Na ilyen bölcs tettek után még inkább  büszke vagyok, hogy magyar vagyok és esztergomi vagyok.)

Persze, amellett, hogy Széchenyi nagyszerű ember volt, makulátlanul tiszta, leginkább ő a saját  vagyonából adott  az országnak, és nem az ország pénzét nyúlta le.

 / Éppen ráértem, gondoltam, megosztom Veletek!:) /