Pécsett megnyitják a kulturális fővárost

Fotó: superiorhirek.hu

760 év után újra fővárosi babérokra törünk.

IV. Béla király még 1256-ban tette át székhelyét Budára, addig Esztergom volt az ország (egyik) központja, mondhatni fővárosa. Aztán rengeteg víz lefolyt az öreg Dunán, törökök százezrei masíroztak a királyvárosi földeken, egy rövid ideig itt voltak a románok is, vesztettünk és vesztettünk, majd a kommunista csillag árnyékába kerültünk, és újra elvesztettünk valamit, jelentőségünket azonban e dicstelen időszakokban is végig megőriztük. Sőt, olyan tervek vannak folyamatosan napirenden, hogy a Szent Koronát Esztergomban helyezzék el véglegesen, de még arról sem mondtunk le, hogy az érsek (újra) inkább városunkat tekintse székhelyének a duális (Esztergom, Budapest) megoldás helyett.

Idén pedig azzal az ötlettel álltak elő, hogy Esztergom pályázza meg az Európa Kulturális Főváros 2023 címet. Ennek érdekében májusban munkacsoportot hoztak létre, hogy előkészítsék a pályázatra benyújtani kívánt dokumentációt.

Európa Kulturális Fővárosa Cím elnyerésére irányuló pályázat előkészítéséért felelős Eseti Bizottság (tagok: Meszes Balázs, Eck András, Bánhidy László, Rezi-Kató Gábor, Prokopp Mária és az elnök: Sasvári Viktor) névre keresztelt grémium szeptember 14-én tartotta meg első hivatalos ülését.

A tagság többek között határozott arról is, hogy a tagok és az őket segítő referensek vegyék fel a kapcsolatot korábbi magyar Európa Kulturális Fővárosa településsel, mely helységek közül végül Kassára esett a választás (Magyarországon eddig egyedül Pécs kapta meg ezt a címet 2010-ben - a szerk.) - áll a sajtóközleményben.

A megbeszélésen elhangzott, hogy számos nemzetközi és országos hírű szakember, intézményvezető tartja jó ötletnek, és pártolja már most Esztergom indulását a pályázaton.

Az ülésen részt vevők arról is véleményt fogalmaztak meg, hogy a 2023-ig tartó időszakban a cím eléréséhez olyan építészeti megoldásokat kell eszközölni, melyek a kulturális főváros évada után is maximálisan kihasználhatók lesznek Esztergom és a régió számára.  Ezekről a szükséges fejlesztésekről szólva kijelentették a tagok, hogy a fenti rangot célzó pályázat elnyerésében mind a kormányzati támogatásra, mint pedig az európai uniós támogatásra számítani lehet - írják a sajtónak kiadott a közleményben.

A tagság a következő ülését október 19-én tartja.

Szóval kezdhetik törni a fejüket, hogy milyen logóval nevezzünk a versenyre. Egyik ellenfelünk már itt tart, Tokajban (ahol az elmúlt 10 évben közel 3 milliárd forintot fordítottak a kulturális infrastruktúra fejlesztésére) már bőszen készülnek és kommunikálnak az emberekkel a a pályázattal kapcsolatban.

Magyarországról még Gödöllő, Veszprém, Miskolc, Debrecen és Eger szeretné megkapni a címet (még várhatók vetélytársak). A végén azonban csak egy magyar város nyerheti el a megtiszteltetést, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen egy évre.

Esztergomot nagyon nem veszik komolyan, egyelőre egyik országos médiumban sem láttuk viszont magunkat. Ott csak a nagyokat emlegetik.

A pályázat valószínűleg év végén fog megjelenni, onnantól kezdve 10 hónapunk lesz, hogy angol és magyar nyelven is előkészítsük az anyagot. Majd egy 12 fős nemzetközi testület bírálja el a programot, sor kerül a második körre is, ahol már csak az első forduló után versenyben maradt települések mérkőzhetnek meg egymással. A végső döntés 2018 nyarán születhet meg.

A pályázata értékelésében elsőrendűen fontos:

• a hosszútávú stratégia (ilyenünk még nincs)
• a pályázat európai dimenziója (ebben erősek lehetünk)
• a kulturális és művészeti tartalom (ebben nagyon erősek vagyunk)
• a megvalósítási képesség (ebben rettentő gyengék vagyunk)
• a társadalmi kapcsolatok (ebben sem hasítunk)
• stb...

Ön szerint mi szól Esztergom mellett?

444.hu/sajtóközlemény/Szeretgom