Fontos megtartó erő lenne a település életében, ha kulturális vonalon változásokat érnének el – mondják a városrész lakói. Erre minden esélyük meg is van, csupán idő kérdése, hiszen Pilisszentlélek több fronton is Világörökségi babérokra tör, jelenleg pedig az UNESCO várományosi listáján szerepel. Egyrészt a pilisszentléleki Szlovák tájház réven, amely a magyarországi tájház-hálózat része, másrészt pedig, mivel az egykori pilisi királyi vadászterület zónájában található. A változás pedig komoly lehetőségeket nyithat meg a városrész életében is,  hiszen a Világörökségi rang esetén pénzcsapok nyílhatnak meg, amelyek segítségével Pilisszentlélek komoly érték lehet a világ turizmus térképén. A főépítész egyenesen Hollókőhöz mérte a település adottságait.

„A szentlélekiek jó vendéglátók, éhesen innen még nem ment el senki!”

Egyébként a várományosok listáján az anyaváros is további két helyszínnel szerepel, a Várheggyel és környékével, illetve az ókori Limes maradványaival. Philipp Frigyes főépítésztől azt is megtudtuk, hogy a Városházán immár külön szakember figyeli Esztergom előmenetelét a Világörökségi listán.

„Tökös Pilisszentléleket szeretnénk, nem érdekel Esztergom!”

Pilisszentlélek fő problémája, hogy lassan elfogy, a helyben lakók pedig nem látnak előremutató jeleket, amelyek képesek lennének megfordítani a trendet, az utolsó pilisszentléleki pedig nem szívesen kapcsolná le a villanyt. Hiszen a település fejlesztésére bőven akadna ötlet, csupán egy ernyőszervezet hiányzik, amelyik összefogná a dolgos kezeket és a pozitív energiákat.

Mint mondják, szívesen kooperálnának Esztergommal, a kérdés csupán az, hogy az anyaváros hajlandó-e a falusiakkal tárgyalni vagy továbbra is a távolból szemléli majd a kicsiny pilisi közösség életét.

„Hogyan akarunk mi messzire tekinteni ezek nélkül?”

Szóba került az elszakadás kérdése is, a többség szerint viszont már azzal is hatalmas lépést tennének előre, ha jó közösségszervező képességgel megáldott pap lakna köztük, aki segítene aktívabbá tenni a ’szentléleki közösségi életet. Idén még karácsonyi díszek sem voltak az utcákon - jegyzi meg egy helyi lakos.

Többen gyakorlati hiányosságokra hívták fel a figyelmet, miszerint Esztergom egyenesen ellopta a település nevét, amikor módosították az irányítószámot. Pilisszentlélek pedig egyszerűen megszűnt létezni a hivatalos iratokon (Esztergom-P. lett). És mivel Esztergomban és itt is van Kossuth Lajos és Petőfi utca is, számtalanszor előfordult már, hogy a küldemény az anyavárosban landolt (pedig éppen ezt elkerülendő született döntés az új irányítószámról).

Egyesek pedig azt kifogásolták, hogy a városrészi óvodája kimaradt az esztergomi óvoda játék-beszerzés jótékony hatásaiból. Idáig már nem jutott a városatyák figyelméből. Ráadásul a pálos kolostor és a környéke is rohamosan pusztul.

Történeti perspektíva

Az alig háromszáz fős települést, Pilisszentléleket közigazgatásilag 1985-ben csatolták Esztergomhoz. A királyváros pedig azonnal nekilátott, hogy meghatározza az új városrész fejlődésének főbb irányait. Philipp Frigyes azon ötlete, miszerint Pilisszentléleket részben Hollókőhöz hasonló bemutató területekkel is rendelkező településsé lehetne fejleszteni, nem újkeletű elképzelés, hiszen már a ’90-es évek elején is hasonló terveket szövögetett a városvezetés.

1992-ben tudása, szakmai tekintélye és tapasztalatai alapján Makovecz Imre építészt javasolták, hogy készítse el a településrész rendezési tervét. Az ötlet már a kezdetek kezdetén is felkorbácsolta a hangulatot, Minczér Kálmán képviselő Makovecz neve hallatára azonnal kijelentette: „nekünk nem skanzen, hanem élő falu kell és nem egy művésztelep!”. A Makovecz Imre fogadására rendezett szakmai fórum hirtelen fordulattal egy bírósági tárgyalás hangulatát idézte. Az elismert építész pedig debütálása első perceitől kezdve magyarázkodni kényszerült. Makovecz végül soha nem készítette el Pilisszentlélek rendezési tervét.

Voltak más próbálkozások is. A helyi kulturális csúcsszervezet, a Béke és Igazság Pilisszentléleki Alapítvány (BIP) 1989-ben jött létre, és a baseli ökumenikus kongresszus programját kívánta a gyakorlatba ültetni. A falut végül kemény harcok árán megvédték a maffia módszereit alkalmazó építkezőktől. A többi cél, így a magyar-szlovák kétnyelvű kultúra megőrzés, illetve az emberek tisztességes munkához juttatása megbukott, mivel sehonnan nem kapott támogatást – mondta el Szeifert Ferenc atya, az alapítvány kuratóriumának tagja Az Új Embernek nyilatkozva 2001-ben.

Ugyan akadtak felemelő pillanatok Piliszentlélek életében az elmúlt szűk 15 évben is, ilyen volt például 2001-ben a Tájház átadása, illetve 2008-ban a városrész új harangjának ünnepélyes felavatása is. Nem beszélve a számtalan papíron maradt tervről - például a 2007-ben megálmodott állatparkról - máig nem álltunk elő egy, a pilisszentlélekiek számára is elfogadható fejlesztési koncepcióval.

Philipp Frigyes látogatása az elfelejtett városrészben új fejezetet nyithat a helyben lakók életében.

Ajánljuk:

Zsembery Ákos cikkét, Pilisszentlélek falu építészeti értékvédelmi vizsgálatáról ITT olvashatják el.