Esztergominak lenni? Az már csak hab a tortán!
Kultúra
2016. márc. 17.

<p>Március 16-án újabb fejezettel bővült Esztergom történelme, ugyanis első ízben adták át városunkban a Szent István Dénárja-díjat. A kitüntetést az esztergomi berkekben is jól ismert Varga Tibor vehette át hagyományőrzők forgatagában a Vármúzeum Várkápolnájának megszentelt falai között. A szervezők ígérték, jövőre újra találkozhatunk velük.</p>


Varga Tibor vallás- és jogtörténész, egyetemalapító vehette át idén a Lancea Regis Társaság kitüntetését, a Szent István Dénárja-díjat. Az átadóra az esztergomi Várkápolnában került sor, az ünnepségen a helyi sajtó képviselői mellett a Duna Televízió is megjelent, akik filmet forgattak az eseményről.


A szenvedélyes előadásáról is ismert Varga a díj átvételekor hangsúlyozta, hogy nem igazán szereti a díjátadókat, hiszen azok általában valamilyen ideológia, esetleg politikai beállítottságot tükröznek, egy kitüntetésnek ellenben éppen az adja meg az igazi értékét, ha azt önszerveződő társaságok ítélik oda, akik az igazi értékek mentén szerveződnek. A Lancea Regis-hez hasonló társaságokból kellene több Magyarországon is – fejtette ki a történész. Számára különleges érzés volt, hogy a Várkápolnában vehette át a díjat, azon a helyen, ahol egykor szent királyaink térdepeltek. Varga Tibor beszéde zárásaként a városlakók előtt is lerótta tiszteletét, mint mondta, magyarnak lenni büszke gyönyörűség, és ha ezen belül még esztergomi is vagy, az már csak hab a tortán.


A Szent István Dénárja-díjat minden évben egy olyan kiváló személyiségnek ítélik oda, aki komoly érdemeket szerzett a magyarság múltjának kutatásában. Kezdetben a díjátadók az első országgyűlések helyén, Szabolcsban voltak, de ettől az évtől kezdve Szent István városát, az Árpád-házi királyaink székhelyét, a keresztény Magyarország bölcsőjét és központját, Esztergomot szemelték ki a házigazda címre. Tehát mostantól nemcsak a Bihari-féle Szent István-díjat adják át városunkban, hanem március idusa után Szent István Dénárját is nálunk vehetik át a kitüntetettek.

 

Szent István Dénárja-díj útikalauz esztergomiaknak

 

Lancea Regis

Vagyis a király lándzsája, a magyar királyok jelvényei közé tartozó ereklyehordozó fegyver, amelyet a feljegyzések szerint III. Ottó császár küldött nászajándékba első szent királyunknak. A magyar uralkodók a lándzsát mint szuverén szimbólumot használták onanntól kezdve. A lándzsa pengéjébe ereklyetartót vájtak, melybe Jézus keresztjének szent szögét applikálták. A lándzsát ma a bécsi Schatzkammerben, a Habsburgok egykori kincstárában őrzik.

Kép: Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században


 

 Lancea Regis dénár

Sokak szerint máig a magyar pénzverés évezredes históriájának egyik legszebb darabja, Szent István ezüst dénárja, amelynek egyik oldalát vágásos zászlóval díszített lándzsát tartó kéz, míg a másikat stilizált templom díszíti. Egyébként az ország első pénzverdéje is Esztergomban működött.

 

Lancea Regis Társaság

A Társaság 2008-ban jött létre, a szervezők alapvető indíttatása, hogy az Árpád-kort kutassák, az eredményeket pedig széles körben bemutassák. Mint írják, a Societas Lancea Regis fő célja „az Árpád-háznak, mint a honfoglalók és szent királyok nemzetsége kultuszának jelenkori képviselete, az Árpád-ház jelvényeinek és szent ereklyéinek megismertetése, megvédelmezése és jövőbeni átörökítése”. A szervezet elnöke Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Munkácsy- és Magyar Örökség-díjas festő és grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Többek között megfestette a magyar hősök, a magyar szentek arcképcsarnokát is, a képzőművészeten túl aktívan foglalkozik hagyományőrzéssel, írói munkássága is jelentős. A Kerényi-féle híres bőrkötetes Alkotmányban Somogyi nevéhez fűződik az Első világháború képes ábrázolása. A lándzsaférfik között szerepel a huszárexpedícióiról ismert Csepin Péter hagyományőrző huszárkapitány, illetve Makkay János régész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott tanára is.


Március 16.

Március idusa után tovább emlékezik a nemzet, kevesen tudják, de az ünnepet követően azonnal újabb ünnepnapot ülnek a magyarok. Március 16-a Magyar Zászló és Címer Napja. Az Országgyűlés még 2014 decemberében határozott az emléknapról. 1848-ban március 16-án ekkor fogadták el a XXI. törvénycikket, amely nyilvános ünnepek alkalmával kötelezővé tette a nemzeti trikolór és az ország címerének használatát. Eredetileg március 23-án lett volna az ünnep, de kiderült, hogy akkor a magyar-lengyel barátság napja van. A határozati javaslat indoklása kifejti, hogy „a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége”. A jeles napról szóló előterjesztést még Rogán Antal és Németh Szilárd rezsibiztos nyújtották be anno.

(forrás)