Simon Tibor

Magyar-történelem szakos középiskolai tanár, tanácselnök helyettes, majd Esztergom utolsó tanácselnöke 1989. március 28. és 1990. október 14. között, manapság is több városvédő egyesület tagja. Hatalmas szerepe volt abban, hogy 1992-ben a Suzuki Esztergomban nyitotta meg európai gyárát - Esztergom többek között olyan nagyágyúkat utasított maga mögé mint, Pécs, Székesfehérvár vagy az iparváros, Dunaújváros - , és rengeteget tett Esztergom testvérvárosi kapcsolatainak bővítéséért is. Később Németországban kitüntették erőfeszítéseiért, 2003-ban Maintalban Radványi Lászlóval egyetemben oklevelet és emlékplakettet vehetett át a városi előjáróságoktól a testvérvárosi kapcsolatok tíz éves évfordulója alkalmával tartott ünnepségen. 1987-ben hathatós segítségével újraindult az Esztergom és Vidéke c. újság, 1989. október 12-én az általa vezetett képviselő-testület támogatta az Alkotmánybíróság Esztergomba hozását. Jócskán kivette a részét a rendszerváltás városi lebonyolításából is.

Prokopp Mária

Esztergom legendás művészettörténésze, a középkor és a kora reneszánsz művészetének egyik legnagyobb hazai szakértője és kutatója, számos esztergomi kulturális szervezet kuratóriumának tagja. 1962–1968 között az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban és Vármúzeumban dolgozott. 1969–1976 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti tanszék tudományos munkatársa, 1977–1993 között tudományos főmunkatársa, 1993–2001 között egyetemi docense, majd 2001-től egyetemi tanára. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa. 2012-ben aranydiplomát vehetett át az Eötvös Loránd tudományegyetemen, áttörő  eredményket ért el a Vitéz János dologozószobájában található freskók kutatásában is.