Egyetemisták valahol Magyarországon (Szigetváry Zsolt/MTI)

Esztergom valóban komoly fejtörés elé állítja az építészeket. Rengeteg lehetőség, megannyi kihívás, közben viszont simulni kell a hely szellemiségéhez, mély történelmi beágyazottságához is. Modern formák, merész idomok és kortárs eredetiség – mindezek elengedhetetlen feltételei az esztergomi várostervezésnek, amely most kellőképpen meríteni szeretne a fiatalok képzelőerejéből és bevállalós hozzáállásából is.

Korábban az Ybl Miklós Építésztudományi Kar hallgatói kezdték el Esztergom feltérképezését és tervezgetését, most pedig a Budapesti Műszaki Egyetem (Építészmérnöki Kar Urbanisztikai Tanszékével) diákjai települhetnek hozzánk a fővárosból, hogy formabontó megoldásokkal törjék meg a kisváros régóta megmerevedett vonalait.

A megállapodások szerint az Önkormányzat célja, hogy együttműködjön a fiatalok lendületességével „Esztergom város jövőképének kutatásában”. A professzionális háttér érkezésével a város lehetőséget biztosít az intézmény diákjainak „egyetemi tantárgyak keretében tervezési feladatok elvégzésére, kiállítások, kerekasztal-beszélgetések rendezésére”. Az Önkormányzat pedig kulturális munícióval dúsítja a hallgatók gondolatait, hogy a problémák szkennelése közben egy percre se felejtsék el, mégiscsak Esztergomban tevékenykednek.

Csütörtökön fogadhatják el az előterjesztést a képviselők. A fiatalokra pedig óriási feladat hárul, csak reménykedni lehet, hogy sikerül megoldaniuk a feladatokat.

A megállapodás részletei

A problémák feltárása előzte meg a konkrét feladatok meghatározását. Ezek szerint Esztergom a rendszerváltás előtt „rossz útra tévedt”, ennek következtében pedig vérkeringése folyamatosan lassult, míg végül elhagyta maga az élet is.

Íme, egy random kép a belváros délutáni idilljéből.

5 pontban a bajok forrásáról és eredetéről (az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint), közben egy kicsit ki is egészítettük a felsoroltakat:

Az egyházi és a világi hatalom rivalizálása a középkorban:

Esztergom a 13. század derekán elvesztette központi szerepét, a túlzott egyházi befolyás is inkább kárára volt, mintsem hasznára. A királyi udvar 1249-ben végleg elhagyja az ófővárost. De talán ennél is fontosabb a tatárjárás és következményei, amely elülte után kezdődött tulajdonképpen a királyi udvar költözése is. Esztergom soha nem nyerte vissza régi fényét, viszont az érsekek révén a kulturális szférában csúcson tudta tartani magát.

Török Gábor politológus Esztergomban (hogyantovabbesztergom.blog.hu)

A török Esztergomban:

1543-tól 1886-ig tartott a Török-éra nálunk, a hosszúra nyúlt időszak alatt a város kapott hideget-meleget jobbról és balról is, hol a keresztény seregek hasították fel a falakat, hol pedig a keleti hordák dúlták és prédálták fel a várost. Már nemcsak a gazdasága szállt sírba, hanem bekövetkezett a populáció szinte teljes pusztulása is.

A vasút elkerülése:

a Bécs-Pest vasutat nem városunk csatlakozásával építik, hanem a Duna túlpartján, a lakosságszám nem tud számottevően növekedni.

A ledurrantott híd (esztergomi-kepeslapok.hu)

Trianon:

elvesztettük vonzáskörzetünk jelentős részét, a Mária Valéria hidat pedig felrobbantják a légionáriusok.

Motorverseny a szocializmusban (esztergomi-kepeslapok.hu)

A szocializmus időszakának egyházellenes politikája:

elkerült tőlünk a megyeszékhelyi rang, Tatabánya kapta a címet, és a korszerűsítésekre szánt pénzek nagyobbik hányadát is. Esztergom pária maradt a korszakban, reakciós városként kevésbé tudta meglovagolni a fejlesztési hullámokat.

Ha bővebben szeretne olvasni az esztergomiak lelki alkatáról, olvassa el könyvismertető cikkünket, ahol a szociológus szemüvegén keresztül tanulmányoztuk a várost.

Jelenleg kihalt és ronda közterületek, csúfos közállapotok jellemzik a múltjára szélsőségesen büszke kisvárost. És az egykor dagadó keblű polgár is eltűnt a városka utcáiról, helyébe pedig szépen lassan beköltözött a rosszkedv és a csüggedtség. Ha pedig nem vagyunk boldogok, az nem jó, és a jövőre sem lehet építő hatással. Ezért pedig szükségünk van az építészszakmára, akik méltó jövőképet lehelhetnek Esztergomba.

Manapság a Széchenyi téren

A diagnózis tehát fakocka egyszerűségű. A következő kérdésekre pedig majd közösen (a lakosság bevonásával) leljük meg a legjobb válaszokat a jövőben kezdődő városi diskurzusban:

• Mik lehetnek a fentiek okai, milyen folyamat vezetett a mai állapotokhoz?
• Milyen eszközökkel lehetne ezt a folyamatot megállítani, illetve megfordítani?
• Alkalmas-e az elfogadott ITS e folyamat megállítására, illetve megfordítására?
• Mik jelentik azt a több évszázados, stabil történelmi alapot, amire újraépítkezhet a város?
• Melyek azok a történelmi, környezeti, városépítészeti – építészeti értékei a városnak, amelyeknek tudatosításával, erősítésével a jelenlegi folyamatok megállíthatók, illetve amelyek segítségével egy prosperáló új folyamat beindítható?
• Meddig kell egy „újratervezéssel” visszamennünk az időben, hogy biztos alapokat, felfejthető szálakat találjunk, amelyekhez kapcsolható a várost megújító, szerves fejlődés?
• Milyen jövőképet lehet a városnak felvázolni, ami ezt az új folyamatot generálni képes?
• A lakosság milyen széles köre és milyen eszközökkel vonható be a város jövőképének alakításába?