Középkori hagyományokat felelevenítő mesteravatót rendeztek Esztergomban
Gazdaság
2015. nov. 2.

<p>A ceremóniát a Szent Adalbert Központban tartották. A mesteravató bekerült a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba is.</p>

A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pénteken délután a Szent Adalbert Központban tartotta a régi céhes hagyományok szerinti mesteravatóját, 215 mesterlevelet adtak át 14 szakma képviselőinek. Az ünnepélyes mesteravatáson részt vett Czunyiné Dr. Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár, Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke és Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

 

Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, a középkori hagyományokat felelevenítő mesteravató ceremónia, Dr. Völner Pál, Odrobina László és Dr. Parragh László javaslatára bekerülhet a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba.

 

Czunyiné Dr. Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár kiemelte, a szakképzés reformja során a duális képzés rendszerének kialakításában jó partnernek bizonyult a kamara, nem véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium is jelentős támogatást nyújtott a mesterképzés támogatásához.

 

Dr. Szerencsés László, a KEMKIK elnöke köszöntőjében szólt arról, hogy Komárom-Esztergom megyében 2015-ben a támogatott képzés eredményeképpen 19 szakmában 277 mester vehette át az oklevelét. Képzésükhöz a kamara két projekttől összesen közel 66 millió forint támogatást kapott. A mesterképzés presztízsét mutatja, hogy idén a nem támogatott szakmákban is 47 tag szerzett mesterlevelet.

 

A mesteravató számokban:

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal közösen egy TÁMOP-(2.3.4.B-13/1-2013-001) és egy NFA (KA-NGM-1/2014/TK/11) projektnek köszönhetően országosan több ezer mesterjelölt képzését végezte el. A szakképzésben résztvevő oktatóknak csupán egyharmada rendelkezett mestervizsgával, azonban a színvonal emelése érdekében 2015 szeptember elsejétől csak mestervizsgát tett személy oktathat.

 

A szabályok szigorodásából adódó többletterhek jórészét az EU-s és kormányzati támogatások levették az érintettek válláról, a támogatott szakmákban a mestervizsga 300 ezer forintos költségéből 240 ezer forintot átvállalva.

 

A mesteri cím nemcsak a magasabb szintű tudást, megbízhatóságot jelenti a fogyasztónak, de azt is, hogy a kézműves másként tekint a munkájára, a hivatását művelő szakember mentalitása más, mint egy kezdő fiatalé.

 

Ez az a különbség, ami megkülönbözteti a szakmáját az egyszerű kenyérkereső munkánál többre becsülő, a hivatását életformának tekintő kézművest a mesteri szint elérésére nem törekvő társaitól.

 

A mesteravatás eredete:

 

Magyarországon több mint 500 éven keresztül működött a céhrendszer. Ezt követte már több mint 160 éve a kamarai rendszer, mely a szakmák felkészítésében és a vizsgáztatásokban is közreműködik. Amikor az inasból segéd lett, majd mesterré vált a szakmájában, a céhen belül egy közös társ vacsorát adott a társainak. Ennek írott szabályai szerint avatták fel a mestereket.

 

Ezt a régi szokást elevenítette fel a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A mesteravatás szimbólumait, a cipészek XVII. századi ivókannáját, az asztalosok egyik ivókupáját és a céhládát az esztergomi múzeumból kölcsönözték.

 

Az összejöveteleken a Fő céhmester nyitotta ki a ládát és vette ki szükséges dokumentumokat, majd az ülés bezárásakor bezárta a ládát. Innen származik a ma is használatos kifejezés „az ülést megnyitom” és az „ülést bezárom”. A nyitott láda előtt nem lehetett közbekiabálni, vitatkozni - ez szentségtörésnek számított.

 

A mesteravatás rendje:

 

A szertartásmester - Kovács Károly - behívta a látómestereket, akik azoknak a vizsgabizottságoknak voltak az elnökei, melyek a jelölt alkalmasságáról döntöttek: Barát Sándor (gáz), Hervai Ferenc (autóelektronikai műszerész, autószerelő), Juhász István (kőműves), Kishalmi László (villanyszerelő), Kovács Gábor (pincér), Luigits Róbert (épületasztalos, bútorasztalos), Mócher Imre (gépi forgácsoló), Németh Richárd (szerszámkészítő és ipari gépész), Szabó Adrienn (kézápoló-műköröm), Szabó György (hegesztő), Szabó Zoltán (szakács), Szántóné Boros Erika (kereskedő), Varga Mihály (festő).

 

A Fő céhmester - Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - kinyitotta a céhládát, majd köszöntőt mondott. A látómesterek „Mesterré fogadom” kijelentéssel átadták a jelölt mesterlevelét, majd egy kupából bort (társpoharat) hörpintettek.

 

A Fő céhmester és az Atyamester - Dr. Szerencsés László, KEM KIK elnök - gratulált a mestereknek, akik az alábbi szövegű esküt tették: „Én ……, becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a mesteri cím viselésére méltó leszek. Tanítványaimat tisztességre és szakmám megbecsülésére nevelem. Munkámat legjobb tudásom szerint végzem, megbízóim és a Hazám szolgálatára”.

 

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

(forrás)