Firkálmányok

Firkálmányok

2015. 09. 15.

A napokban olvasom, ötleteljünk, hogy minden szebb és jobb legyen, ..............

Kerestem egy "digitális" levelemet, és közben kezambe akadt egy régi firkálmányom. Elolvastam, és elgondolkodtam rajta hogy mi is változott az évek folyamán. 

Ha valakinek van olyan firkálmánya, ami hasonlóan elgondolkodtató, .....................

2019. 09. 26.

Nézd, ha a veszekedés az alárendeltség körül folyik, azaz akinek engednie kéne, az azt ismeri el, hogy ő alárendelt, akkor már régen rossz... Nem, a veszekedés, általában, valami miatt tör ki, amiben vagy az egyik félnek van éppen igaza, vagy a másiknak.. Csak ugye az igaz, az relatív, és ha éppen pénzszűkében jön a "nincs egy normális ruhám" miközben azért van, csak már uncsi, vagy a "az embernek nincs egy rohadt csavarhúzója se", nos akkor azért csak kitör a botrány... Még úgy is végződhet, hogy "egyen meg a fene, akkor vedd meg, legfeljebb nem eszünk...", de ez nem alárendeltség, már ha nem kizárólagosan fordul elő az egyik fél javára....

2019. 09. 26.

Szerintem is az éppen egyet nem értő felek között általában az okozza az összezördülést, netán az a fél, aki sértve érzi magát, felkapja a vizet, mert nem akarja magát alábbvalónak tekinteni a másiknál, (azaz az alárendeltséget nem hajlandó elfogadni). Szerintem egyenrangú feleknél ez nem torkolhat kibékíthetetlenséget okozó konfliktusba, hanem előbb-utóbb kompromisszum köttetik. - Gondolom én! ;o)

2019. 09. 24.

Nálunk ezt úgy mondták, hogy "kés és kanál összezördül". És így igaz, ha valaki azt mondja, ők sohase veszekedtek, az nem igaz, vagy, ami még rosszabb, az egyik fél ott a rabszolga szerepét játsza... 

2019. 09. 24.

Szép estét kedves Dmolnár!:)

Kár, hogy nem nézel be a Kapcsolatra, mert egy év kihagyás után igen érdekes dolgokról ír PlalyA, bár nem könnyű felfogni mindent (legalábbis nekem... az "elvarázsolt zenésznek"), de ha többször elolvasom, csak rájövök, mi a lényege az írásainak. Azt is elolvasom, ami nem nekem válasz (pl. Katának).

Nos, ami engem illet, valóban így van, amit írtál, de ha nagyon belegondolok, megen a bölcs nagyanyám juta eszembe, mikor ilyeneket mondott, hogy:
"Nincs családi ebéd kanálcsörgés nélkül, kis unokám!"
Hát ez valóban így van.
Ha valaki azt állítja, náluk nincs soha semmilyen nézeteltérés, vita, netán hangos szó, hogy náluk mindig minden rendben van, nagy az egyetértés, a családi harmonia, az hazudik. PONT!

 

2019. 09. 23.

Örülök, hogy PlalyA előkerült, bár én a Kapcsolatra már egyáltalán nem szoktam ránézni. Ami meg téged illet, hát nem irigyellek, se vele, se nélküle.... No majd csak alakul...

2019. 09. 22.

Kedves Dmolnár!

Véletlenül klikkeltem erre a témakörre, mert képzeld, egy éve, de MEGKERÜLT Plalya a Kapcsolaton!:)))
Ugyanis őt kerestem, mert úgy emlékeztem, mintha egyszer írt volna ide is, így kerültem ide.
Elolvastam, mit is írtál Latinovits-csal és Ruttjaival kapcsolatban 2évvel ezelőtt?... 
Háááát... visszatekintve az utóbbi éveimre, igazat KELL Neked adnom!
Mert úgy tűnik, az embernek meg kell tapasztania azt is, milyen az a "máshogy, és másként" kapcsolat két ember között...
Ha nem is olyan drámai a helyzet, de erősen hasonlatos. Talán néhány elejtett szóból más témaköröknél tudod, miről beszélek...
Képtalálat a következőre: „egymást szerető kutya-macska”

Képtalálat a következőre: „veszekedő kutya-macska”

 

2017. 11. 17.

Bezony... :0)

2017. 11. 16.

Igazad van!:)))

Elvégre és utóvégre:
 P culture.svg

Mottó:

"Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő.
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár életében."
/Shakespeare: Ahogy tetszik/





2017. 11. 16.

Szerinted... Hát hiszen ez az. Ők így voltak együtt és nem akartak rajta változtatni. Mert ha igen, akkor az egyik kiugrott volna a kapcsolatból, de nem tette, noha semmiféle egyéb kényszer nem állt fenn. Mit nem lehet ezen érteni? Igen, a számodra az az álompár, amit leírtál (és az emberek nagy többségének a szemében is), de ettől még lehet máshogy, másként. 

2017. 11. 15.

Nos, valószínűleg Neked is igazad van, NEKIK ez jelenti az "álompárt"... 
Azonban nekem erről ez jut eszembe:
"Se veled, se nélküled élni nem tudok!"...
És én úgy gondolom, a nagy többség szintén így vélekedik.
Mert mi más lehetne az ideális együttélés, ha nem a TARTÓS harmónia, kölcsönös megértés, a másik megbecsülése, és nem az egyik fél terrorizálása a másik fél által...:(((

Megette a fene az egészet, ha az egyik fél örökös stresszben van a párja miatt: "Jajj, MIT művelt már megint?!" :(((

Ez is álom, igaz...,de igencsak ROSSZ álom! Szerintem.

2017. 11. 15.

Hát persze... A külső szemlélőnek azok az álompár, akik együtt maradnak és kifelé a boldogságot és a nyugalmat sugározzák. De mint láthatod, egymásnak az is lehet álompár, akiknél nem ez van. Mert ők úgy szeretik egymást ahogy vannak. Hogy a külső szemlélő számára ez elviselhetetlen, ha magára gondol ebben a szerepben, mit számít? Kliséket húzni egyszerű, de szerintem nem túl hatékony módszer. Akik szeretik egymást, úgy, ahogy vannak, és kényszer nélkül tartanak ki egymás mellett, nos azok mind "álompár". Szerintem.

2017. 11. 14.

Hát lehet...
És lehet a közvéleményből is sokaknak azok, de nekem nem...

Tény, nekem kislány korom óta ŐK voltak (és maradtak is mindmáig!) a magyar színészházaspárok közül az ÁLOMPÁR:




Berky Lili és Gózon Gyula idősebb korukban

https://www.youtube.com/watch?v=3vhiUh99ijM
Gózon Gyula Berky Lili - Árva a ház
Részlet Schubert-Berté Három a kislány c. daljátékából.

Néhány ismertető róluk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Berky_Lili
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B3zon_Gyula

Bár mindig is romantikus alkat voltam, úgy tűnik, mentül öregebb leszek, antul érzelgősebb is leszek...
Talán már az érintettség okán is... Ez van! :'(


2017. 11. 14.

Ennyire... Hogy nem voltak álompár? Egymásnak azok voltak, a többi meg nem számít. 

2017. 11. 13.

Egyet értek Latinovitsot illetően. Nagy művész volt, nekem különösen tetszett a Kárpáthy Zoltánban, ahol pozitív szerepe volt.
Igaz, az Arany emberben is nagyot alakított, mint Kristyán Tódor!
Emberként azonban nem szerettem. Említettem már, hogy Debrecenben volt gyakornok, és felette arrogáns volt civilben a modora.
Nem is értem Ruttkay Évát, hogy cserélhette le a szintén nagy művész, de nem nagyképű Gábor Miklóst vele?!
A szerelem tényleg ennyire vak?! :(((


http://www.nlcafe.hu/szabadido/20151207/latinovits-zoltan-es-ruttkai-eva/
Ez az írás ezt mutatja, IGEN, ennyire vak!

Csak Ruttkay Évára hallgatott a depressziós rohamai idején...

Úgy hallottam, sokszor rohant szegény a színházból a nyilvános helyeken botrányosan viselkedő "színészkirályt" hazacipelni...
Nehéz lehetett Évának ez a VÉGZETES szerelem!:(((

Hát nem voltak egy "álompár", annyi bizonyos!

 

2017. 11. 13.

Latinovits hihetetlenül jól tudott verset mondani. Színészként én ugyan nagyra értékeltem, de számomra túl egysíkú volt. Mintha mindig tragédiát játszott volna. Még akkor is, mikor humosros jelenet szereplője volt (nem sokszor). De tény és való, számomra néhány alakítása felejthetetlen.

2017. 11. 10.

Igazad van! Tényleg valóban fehérítőnek szánták...
Ugyanis Édes csak a fehér ruhák öblítő vizébe tett belőle... Hogy fehérebbek lettek-e tőle, arra már nem emlékszem, s ő meg már - sajnos! - nem tud válaszolni!:(((

Íme a bizonyság a kékítőre:
https://www.youtube.com/watch?v=1dX2nqmSL1o
József Attila: Mama (Latinovits Zoltán, 1975.)

József Attila

MAMA 

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.


Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.


Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.


Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.


1934. október



2017. 11. 08.

Tényleg, a kékítő... Ami fehérítő volt igazából. Látod azt már el is felejtettem...

2017. 11. 07.

Igen, igen, igen!
Lúgkő volt az a szer, amit beleraktak még a szappanfőzéskor a masszába. Veszedelmes szer volt ám az! Méreg!
Sok esetet lehetett gyerekkoromban hallani, hogy a "megesett lányok" azt ittak, úgy lettek öngyilkosok...

A Flóra szappan nem volt rossz, Jól kiszedte a foltokat a ruhákból, de gyakran csak súrolókefe segítségével.
Foltot beszappanozni, jól kikefélni, leöblíteni, s ha még ott volt a folt, meg kellett ismételni az eljárást.
Ez bizony eléggé koptatta a ruhaanyagot. 


Jah, és még volt a "kékítő" folyadék is, amit az öblítő vízbe raktunk. Hogy minek, nem tudom, mert se illata nem volt, se kék nem lett tőle semmi:



2017. 11. 06.

Nem fogod elhinni, de múltkor kezembe került dédmamám (vagy talán ükanyám?) egy receptes könyve. No abban az első oldalon volt, hogy szappan készítés. Tudod némileg elszörnyedve olvastam (a zsírt nem) de a hozzá való lúgkövet, vagy hamuzsírt... Sejtésem szerint se lehetett valami nagyon illatos, sőt... Mondjuk ilyen szappanhoz nekem már nem volt szerencsém, annál több a Flóra féléhez és társaihoz. 

2017. 11. 05.

A Dunában mosás témájú fotóra véletlenül bukkantam, s érdekességként hoztam el.
Még én sem láttam életemben sem sulykoló fát, pedig több folyó melletti faluban is éltem gyerek koromban: a Tisza, a Duna és a Körös mellett is, de már az asszonyok ott is fa tekenőben mostak házifőzésű szappannal, ahogy mi is. Bár nekünk később cinezett lemezből volt mosóteknőnk. A fateknőt disznóöléskor használtuk hurka- és a kolbásztöltelék keverésére. A háború után anyánk abban dagasztotta a házikenyeret hetente egyszer!
Úgyhogy friss kenyeret heti egyszer ehettünk.

Fúj, de büdi volt az a háziszappan!:P
Anyám főzte saját maga (sok mindenhez értett!) disznóölés után a malac fel nem használható zsíros hulladékaiból (pl. a végbél körüli részből! :DDD). Ha jól emlékszem, szódát vett hozzá a háztartás boltban, meg még valami "falu" nevű szert. Üstben főzte ki.
Aztán egy lavórba öntötte a kész szappan masszát, és mikor megdermedt, vékony dróthuzallal vágta darabokra. Egész évben elég volt mosásra.
Azután áttértünk az ún. FLÓRA mosószappanra, az már egy haladás volt.

"A leggyakrabban használt mosdószer a szappan.

A szappant, már az ókori népek-sumérok, germánok, gallok, rómaiak- is készítettek.Tudták, ha állati zsiradékot vagy növényi olajat hamuzsirral fõznek, akkor vízben jól oldódó, síkos tapintású anyagot kapnak. A XII. században már egész Európában elterjedt a szappanfõzés, eleinte házilag készítették étkezésre nem alkalmas hulladékzsírból. Késõbb szappanfõzõ céhek alakultak. Tömeges elõállítása a XVIII. században kezdõdött, amikor a szódagyártás elterjedése kiszorította a drága hamuzsírt. Közhasználati cikké csak a XIX. században vált.

A szappanok nagy szénatomszámú karbonsavak alkálifémekkel alkotott sói, vízben jól oldódó ionvegyületek.
/Forrás: http://kation.elte.hu/tantov97/14/remek.htm/"

Legelső mosóporra az "Asszonyok" nevűre emlékszem...
Pipere (szagos) szappant csak mosdásra, fürdésre használtunk. A háború után nehezen (pult alól) lehetett kapni. Volt a babaszappan és a kék-vörös papírosos:


Úgy emlékszem, az első babaszappanok nem kék fehér pöttyösek voltak, mint manapság, hanem kék csíkosak, de ilyen képet sajnos nem találtam.
(Lehetséges, hogy a kék-vörös képe is eltűnik majd.)
Ebben a linkben van ugyan egy kékcsíkos babaszappan, de én nem ilyenre emlékszem hanem sokkal vékonyabb csíkosra. Ez már a 80-90-es évek piperéje volt:
http://noihirek.hu/cikk/egeszseg_szepseg/ezek_voltak_a_90es_evek_legjobb_beauty_termekei_emlekeztek_meg