Egyetemváros 2.0
Gazdaság
2014. dec. 9.

<p style="text-align: justify;"><span>A december 4-ei rendkívüli ülés elején számolt be Romanek Etelka a köztes időszakban történt eseményekről. Szóba került többek között Esztergom újbóli egyetemvárossá fejlesztése is, a terv keretében a meglévő képzésekhez további négy egyetemi szak, illetve szakirány érkezhet a városba. Ezért körbenéztünk Piliscsabán és felszínesen elmerengtünk Meggyes Tamás egyetemi álmain is, hogy alapot adjunk a polgármester asszony felvetésnek.</span></p>

Esztergom egyetemváros 2.0

 

Négy új szak, illetve szakirány, mint irodalomtörténet, művészettörténet, informatikai képzés és szociális munka érkezhet Esztergomba – erről Romanek Etelka tájékoztatta a nyilvánosságot a legutóbbi testületi ülésen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektorával, Dr. Szuromi Anzelm Szabolccsal és Erdő Péterrel folytatott megbeszélésen esett szó az új képzések Esztergomba helyezéséről. A polgármester hozzátette, a tárgyalások jövő év elején folytatódnak, ekkor körvonalazódhat pontosabban a képzések városba hozatalának további sorsa.

 

A kihelyezés koncepcióját erősítheti, hogy Esztergomban az elmúlt időszakban indult már informatikai irányultságú képzés (ti. mérnök-informatikus), illetve a PPKE szakjai is folyamatos migrációban vannak a piliscsabai kampuszról. Bár elsősorban egyirányú mozgásról beszélhetünk a főváros irányába, Esztergom mégis profitálhat a szakok kitelepítéseiből, hely is bőven akad, hiszen évről-évre egyre kevesebben jelentkeznek a PPKE királyvárosban meghirdetett képzéseire.

 

Nyílt napot tart a PPKE Esztergomban

 

A katolikus egyetem is több szállal kötődik Esztergomhoz. A Vitéz János Tanítóképzői Főiskolai Kar 2013. július 1-jén szűnt meg, és integrálódott a Bölcsészettudományi Karba. Jelenleg négy alapképzési szakkal üzemel a PPKE esztergomi részlege, óvodapedagógusi, tanító és tanító nemzetiségi (szlovák, német) diplomát szerezhetnek a városban tanuló hallgatók. Emellett a katolikus egyetem Tanárképző Központja is Esztergomban működik, illetve Major Balázs munkájának köszönhetően a PPKE Régészeti Tanszékét bár jogilag Piliscsabán jegyzik, a szak hallgatói egész éves ténykedésüket a királyvárosban fejtik ki.

 

Ásatás a Várhegyen

fotó: mno.hu\Wierdl Zsuzsanna

 

Egyetemi álmok és a valóság

 

Esztergom volt már egyetemváros, Meggyes Tamás regnálása alatt 2008-ben első szemeszterüket kezdhették a városba kihelyezett képzésként működő mérnök-informatikus szak frissen felvett diákjai. A szak elindítását akkor a munkaerőpiacon bekövetkezett átrendeződésekkel indokolták, ugyanis az újfajta technológiák megjelenésével térségünkben is igény mutatkozott a hozzá kapcsolódó tudással felvértezett szakemberek kinevelésére. Esztergom pedig védőszárnyai alá vette a kezdeményezést, az újdonsült hallgatók tanulmányait segítendő laptopokat kaptak a várostól, illetve több milliárdos beruházás keretében megkezdődött az egykori Medicor gyár épületének felújítása is. Az ünnepélyes megnyitón Knapp János, akkori alpolgármester hangsúlyozta „a közélet fejlődését is várja, hiszen egy egyetem fiatallá tud tenni egy várost”.

 

A Déli Kanonoksor felújítása elkezdődött

 

De nem sokáig tartott a megfiatalodás, rövid ideig büszkélkedhettünk, már a következő évben újabb összegekkel kellett megtoldani a kar támogatására előzetesen kalkulát évenkénti 100-100 millió forintot, 2011-től pedig szünetelteti képzését a katolikus egyetem Esztergomban. Mint a PPKE rektora az Új Emberben adott interjújában elmondta: „Esztergom városának a pénzügyi helyzetében beállt változás közismert, ezért kénytelenek vagyunk szüneteltetni a mérnök-informatikus oktatást ezen a helyen”.

 

Elvágyódás Piliscsabáról

 

Midőn elkezdődött a szóbeszéd a Piliscsabán székelő katolikus egyetem fővárosba településéről, végigfutott a hír az interneten, többen és többfélét nyilatkoztak pedzegetve az okokat. A makoveczi organikus építészet és praktikusság kapcsolatáról Őrfi József, a nemzeti építőművészet jelenkori példaképévé pozícionált mester egyik tanítványa is értekezett. Mint írja, a problémát több tényező együttes hatása okozza, az egyedi stílus miatt drága lehet az épületek fűtési díja. Emellett a terek kihasználatlansága is megoldatlan probléma – teszi hozzá Őrfi az mno.hu-n futó blogján.

 

A piliscsabai kampusz

Fotó: wikipedia

 

De az épület pragmatizmusával nem csak az építésszakmának gyűlt meg a baja, már 2002-ben a Magyar Építőművészet című folyóiratban Jelenits István piarista szerzetes paptanár is hangot adott az épület rendeltetésszerű használatával kapcsolatos aggályainak. Utóbb Botos Máté, a kar dékánja is nyilatkozott a Heti Válasznak az üggyel kapcsolatban, aki a versenyképesség megőrzésének szándékával magyarázta az egyetem költözési szándékát. „Az utóbbi időben arra lettünk figyelmesek, hogy noha az összes hozzánk jelentkező száma nőtt, az első helyen a Pázmány BTK-t megjelölők száma csak feleekkora arányban emelkedett. Demográfiai hullámvölgyben ez is nagy eredmény, de a mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy bár elméletben vonzó a kar, a gyakorlatban elgondolkodtat a távolság.” Ennek szellemében és a Mohamed dilemma jegyében a legnépszerűbb szakok már Budapesten futnak, a Mikszáth Kálmán téri épületben, a költözés tehát folyamatos –ismerteti a helyzetet Botos

 


 

Mindenesetre most úgy tűnik, a híresztelésekkel ellentétben az egyetem marad Piliscsabán, ezzel párhuzamosan viszont a budapesti jelenlét is erősödni fog a versenyképesség javítása érdekében, egyidejűleg pedig Esztergomba is érkezhetnek újabb szakok. Mindez viszont még a jövő zenéje, Romanek Etelka jövő év elejére ígérte a következő egyeztetéseket a felsőoktatási intézmény vezetőivel, így – óvatos becsléssel - leghamarabb is csak 2016-tól lehet jelentkezni majd Esztergomba a frissen betelepült képzésekre.

(forrás)