Id. Rubik Ernő nevét vette fel az esztergomi repülőtér - Romanek Etelka és a bámulatos űrmagyar is tiszteletét tette

Id. Rubik Ernő nevét vette fel az esztergomi repülőtér - Romanek Etelka és a bámulatos űrmagyar is tiszteletét tette

2014.12.01. 15:04

Mostantól az első sportrepülőtér is Esztergomban található, amely egy hajdan élt repülős nagyságról kapta a nevét. Ugyanis szombaton tartották az esztergomi repülőtér névadó ünnepségét, ahol a szakma neves képviselői is tiszteletüket tették Esztergomban. Megemlékező alőadásokat hallgathattunk Rubik Ernőről, és sor került a "Milyen lesz a repülés húsz év múlva?" jeligéjű rajzpályázat eredményhirdetésére is. Az alábbi tudósításunkban id. Rubik Ernő életrajzával kibővített Facebook profilját is megelevenítjük  a nagyérdeműnek.

Rubik Ernő megkoszorúzott emléktáblája

Immár hagyomány, hogy november 29-én tartják Esztergomban a Rubik-napot, tisztelettel adózva az egykor élt magyar aviátor emléke előtt. Személye annyira szorosan kötődik a városi repülőtérhez, hogy csak idő kérdése volt, mikor tiszteleg előtte Esztergom és a repülés iránt szenvedéllyel viseltető közösség. Végül idén, ünnepélyes keretek között, rajzpályázattal egybekötött avatási ceremóniát tartottak Kertvárosban. Többek között Farkas Bertalan, a legendás űrmagyar is ellátogatott a rendezvényre, de Romanek Etelka is tiszteletét tette az ünnepségen. 14 év után ő volt az első esztergomi polgármester, aki hivatalosan is ellátogatott a repülőtérre. Mindezért pedig nem a Tesco marketingje a felelős.

 

Bánhidy László emlékezik 

 

9 óra 30 perckor vette kezdetét a névadó ünnepség. Az esztergomi ipari parkban id. Rubik Ernőről elkeresztelt utcában koszorúkat helyeztek el az aviátor emléktáblájánál. Bánhidy László alpolgármester, művészettörténész kerekített rövid beszédet az aktus előtt, tisztelettel adózva Rubik Ernő teljesítménye és kvalitásai előtt, amely nem csak a repülés egyetemes történetét, hanem a magyar história modernkori folyását is meghatározta.

 

id. Rubik Ernő (1910-1997)

Fotó: Pap Jenő 

 

Rubik Ernő 1910. november 27-én született Pöstyénben. 1929-ben a váci kegyesrendi katolikus gimnáziumban kiemelkedő eredménnyel érettségi vizsgát tett, majd beiratkozott a Budapesti Műegyetem Gépészmérnöki Karára. Egyetemi évei alatt kapcsolódott be az 1921-ben alapított Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSrE) munkájába, kezdetben a szervezet fali között teljesedett ki munkája. A ’30-as évek derekán a Műegyetemen tanársegéd állást vállalt, és mint műszaki ellenőr segítette az egész országban a vitorlázórepülés terjedését. Eközben munkája folyományaként megalapozta a kétkormányos vitorlázógép-oktatást Magyarországon. 1936-ban társával, a foglalkozására nézve műbútorasztalos Mitter Lajossal gründolta az Aero-Ever kft. vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet Esztergomban, amelynek vezetője, majd később üzemigazgatója volt. Ez idő tájt az Esztergomi Egyesület az anyagi nehézségek miatt már a műhely megszüntetésének gondolatával foglalkozott, amikor is Rubik Ernő társakat toborozva a műhelyt bérbe vette, ezzel megmentve az esztergomi repülést. A vállalkozást rövid időn belül nyereségessé tették, Magyarország a ’40-es évekre vitorlázógép nagyhatalommá vált. Rubik Ernő és társai vállalkozása a magyar repülőiparban jelentős változást hozott: megteremtette Magyarországon a motor nélküli repülőgépek sorozatgyártását, ezáltal az ifjúság széles köreiben tette lehetővé a vitorlázórepülést; egyidejűleg jelentős számú magasan képzett szakembert nevelt ki. Az esztergomi ipari bázis fejlődését azonban a háborús események alakulása megtörte. Időközben a ’40-es évek végén a gyárat az állam vette irányítás alá, a változást követően a termelés újfent fellendült. A gyár államosításával azonban Rubik Ernő tervezői tevékenysége nem szűnt meg. Alkotói munkássága új irányt vett, a faépítésű gépekről a könnyűfém építésű gépek kivitelezésére irányult. Repülőgép-tervezői munkásságáért és életművéért a Nemzetközi Repülő Szövetség Paul Tissandier diplomával tüntette ki és megkapta az állami Kossuth-díjat is. A magyar sportrepülés világszerte ismert alakja, Rubik Ernő életének 87. évében, 1997. február 13-án elhunyt.

 

Forrás: Mitter Imre: In memoriam id. Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép tervező. Megjelent a Magyar Szárnyak 1997-es évfolyam 25. számában.

 

Majd 10 órától a Grante Zrt. kertvárosi telephelyén folytatódott a rendezvény, ahol a hangárba igyekezvén a „Milyen lesz a repülés húsz év múlva?” című rajzpályázatra beküldött műveket tekinthettük meg, amelyek érzékletesen vetítették elénk a felnövekvő generáció látenciába lengő gondolatait, dilemmáit és érdeklődését a légi közlekedés jövőbeli fejlődésével kapcsolatban. Az űrközlekedés jelentkezett központi témaként, ez mozgatta meg leginkább a gyerekek fantáziáját. Remekebbnél remekebb pályaművekkel találkozhattunk, talán még J. J. Abrams is megnyalta volna mind a tíz ujját, ha éppen nem egy szusitekerő tanfolyamot választ délelőtti elfoglaltságnak.

 

Megtelt a hangár...

 

...és a falak is

 

„Ide mindenki fényképezőgéppel érkezzen” – mintha dresszkódban említették volna ruha kiegészítő gyanánt. Mindenesetre egy ilyen esemény örvényébe kerültünk. Jól mutatja a névadó ünnepség kitüntetett szerepet, csakúgy, mint a köré kerekített műsor és az attrakciók egész tárháza a rajzpályázattól a makett kiállításon át az előadások sorával bezárólag. Ritka a városban ez a fajta vegytiszta profizmus, amikor felesleges hakni nélkül megy végbe egy, a városnak jellegadó vonást kölcsönző új látványosság „felavatása”. És ha ilyen nagyszerű a debütálás, szívesen várjuk a folytatást is.

 

Mosoni Eszter, a rendezvény házigazdája

 

Mosoni Eszter, a Grante Zrt. tulajdonosa nyitotta meg a ceremóniát, kitüntetett köszönetet mondva Romanek Etelkának – mint később megtudtuk, ő az első polgármester, aki az utóbbi 14 évben tiszteletét tette a repülőtéren. Elődei nem fordítottak kellő figyelmet a repülés ügyére. Majd meghatottságában üdvözletét küldte a rajzolóknak, akik szebbnél szebb alkotásokkal szórták tele a versenykiírók postaládáit. 360 pályamunka érkezett, „mi megszerveztük, a gyerekek pedig megvalósították” – tette hozzá Mosoni. Rubik Ernőre emlékezve emberi nagyságát és akkurátus szemléletét emelte piedesztálra, Rubikban humánus természet keveredett elhivatottsággal, hogy aztán magasan kvalifikált szakemberek tucatjával halmozza el a magyar repülőipart.

 

Polgármesteri köszöntő

 

Romanek Etelka lépett a pódiumra, rövidre és formásra szabott beszédében a magyar repülés történetében kimagasló személyiség szorgalmát és példaértékű munkáját magasztalta.

 

Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke a fiatalság elévülhetetlen értékeiről meditált, a hasznos időtöltés és a teremtő, a nemzet nagyságát is megalapozó munka fontosságára hívta fel a figyelmet, egyszerre utalva a rajzpályázatra és Rubik Ernő tevékenységére is.

 

Mészáros Zoltán

 

„Az ember régi álma a repülés” – kezdett bele ünnepi beszédébe Mészáros Zoltán, aki a konferansz invitálása szerint az utolsó Malév gépet hozta haza Helsinkiből. Majd hozzáfűzte: „az esztergomi az első sportrepülőtér, amely immár saját névvel büszkélkedhet”

 

Aztán szintet ugrottunk, és a délelőtti megnyitó fénypontjaként a színpadra szólították Farkas Bertalant. A mitikus űrmagyar, aki évszázados mutatványával írta be nevét a magyar űrrepülésről szóló diskurzusba Charles Simonyi szimpóziuma előtt, Simon V. László társaságában érkezett az eseményre, aki egyébként az id. Rubik aviátori alkatáról írt legújabb könyvét is magával hozta, széles közönség számára lehetővé téve, hogy bepillantást nyerjenek a Rubik-kocka feltaláló édesapjának kalandos életébe.

 

Farkas Bertalan

 

Ugrin József lépett a színre és vette át a szót. Egyidejűleg az esztergomi Aero Club helyzetéről kezdett beszédbe, felemlegetve, hogy az első városi repülőműhely rendhagyó módon egy csirkeólban működött, és innen írt le felfelé ívelő karriert, mígnem 125 ezer pengő beruházásból megépítették Esztergom hivatalos repülőteret. Kommentjeiből azt is megtudhattuk, hogy a ’80-as években még 1200-1400 óra repülés esett minden évre. Ez a szám mára a töredékére redukálódott, de a hanyatláselméleteket megcáfolva bizalommal révedünk a jövőbe. A repülőtér elnevezése egy régóta tartó sikeres történet jelenből jövőbe fordulásának ünnepélyes indítómozzanata. Az elmondottakat Pusztaszeri Kornél verselése koronázta meg, melyet Bánó Imrének, a Rubik emléknapok állandó főszervezőjének ajánlottak a szervezőtársak. Nélküle id. Rubik Ernő emlékezete is kevesebb lenne.

 

Ugrin József

 

Az ünnepi beszédek után a rajpályázat eredményeinek ünnepélyes prezentálása következett. „Több, mint 33 iskolából érkeztek a gyerekek fantáziáját megmozgató alkotások, tucat számra kaptak rajzokat határon túli iskolákból is” – kezdte beszédét Aknai Péter, a Grante Hotel vezetője, aki átadta a díjakat és ajándékokat a legszebb rajzokat készítő diákoknak. A zsűri pedig nem kufárkodott a díjakkal, többen különdíjban is részesültek.

 

Az ünnepség záró momentumaként Zsódi Viktor atya áldotta meg id. Rubik Ernő nevét felvevő létesítményt. Így került harmóniába ég és földi szféra, Esztergom és a városi repülőtér egy kiemelkedően érték dús közösségi eseményen, ahol minden korosztálynak, hovatartozásra való tekintet nélkül helyet szorítottak a szervezők.

 

Zsódi Viktor atya

 

Galériánk az ünnepségről

 

Még nincsenek kommentek :(