„Iszonyatos mértékű vonatközlekedés lesz” – kiegészítések az esztergomi intermodális csomópont kérdéséhez

„Iszonyatos mértékű vonatközlekedés lesz” – kiegészítések az esztergomi intermodális csomópont kérdéséhez

2014. 11. 07. 12:06

Ha cizellált módon is, némi hangzavar és szócsata után, végül minden a helyére került a Győrben tartott közmeghallgatás végére, amelyet a Környezetvédelmi Főfelügyelőség rendezett az intermodális csomópont ügyében. A beruházást a 2015-2021 közötti időszakban valósítják meg, 85%-át európai uniós forrásokból finanszírozva. Azért továbbra sem felhőtlen a helyzet, feltűnően sok a ha, az intermodális csomópont kivitelezése szorosan összefügg a folyamatosan csúszó vasútfelújítási munkálatokkal. A vonatforgalom megindulásával egyidejűleg csökkenni fog a 10-es főútra nehezedő nyomás, kevesebb busz közlekedik majd a Budapest-Esztergom útvonalon, miközben MÁV szerelvények fogják bonyolítani az utasforgalom nagyobb részét. A Baross Gábor út mentén nyílászáró cseréket terveznek, a Bem téren pedig a térburkolat felújítása hivatott csökkenteni a megnövekedett forgalommal járó zajszint emelkedést.

A megvalósíthatósági tanulmány több vázlatot vizsgált és a legjobban támogatható megoldásnak azt tervezetet hozta ki, amikor az állomás a vasútállomás mellé kerül, így alkotva intermodális csomópontot – mondta a környezetvédelmi tervező, Lukács András, majd hozzáfűzte: „Időközben viszont az ütemezés kicsit módosult, így első fázisban a felvételi épület felújítása, a MÁV üzemépület építésére kerül sor, továbbá a vasúti perontetők építése valósulna meg”.

 

Emellett átépítésre kerül a vágányhálózat, majd MÁV tervpályázat keretében villamosítják a vonalat teljes hosszában, így szabadulna fel az a bizonyos üzemterület, amely helyet biztosíthatna a buszpályaudvarnak. Jelenleg az üzemanyagtöltő állomás helyezkedik el a területen, a villamosítás végeztével viszont funkcióját veszti a létesítmény.

 

 

Az aktuális ígéretek szerint azonban a villamosítás 2016-ban fog csak befejeződni (itt megint egy kérdőjel), ekkor érkeznek az új szerelvények is a járműbeszerzési tender szerint, mindenesetre most 2015 végére ígérték a csomópont munkálatainak kezdetét, az akkurátus első ásóvillantást és a munkagépek megjelenését.

 

Ekkor valósulna meg a buszpályaudvar felhúzása, a 111-es útról híd építése körforgalmi becsatlakozással, bekötőút kivitelezése a Kincses patak mellett, majd a vasúttal párhuzamosan, ezt követően egy busztároló felépítése ugyancsak a Kincses patak mellett a déli oldalon, továbbá volán épületek elhelyezése és a rendszerközpont kialakítása a logisztikai teendők ellátására.

 

Erről már volt szó korábban is.

 

a számok tükrében:

 

 

területfelhasználás:

5,1 ha

burkolatfelújítás:

1 ha

bekötőút építés:

782 m

indító állomás:

12 db

fogadó állomás:

6 db

buszparkoló:

28 db

személygépkocsi p.:

24 db

 

Mint ismertették, a beruházás keretében a Baross Gábor út forgalma csökkenni fog, ugyanis a Suzuki gyárba tartó és munkásokat szállító buszok nem erre veszik majd az irányt. Csupán a Bem tér közvetlen környezetében emelkedik majd a forgalom a buszfordulók kialakítása miatt.

 

Nem lesznek rázkódások, rezgések, amelyek a jelenlegi állapotot meghatározzák, mert a felső vezeték hálózat megépítése előtt kellő mértékű alapozást végeznek majd a vasútállomásnál a felső rétegek egyre rosszabbodó állapota miatt.

 

A Bem téren lakóknak és a környező utcákban élőknek (Budapesti, Virágos, Baross utca) a szállópor-koncentráció fokozódásától sem kell tartaniuk, nem lesznek kitéve az egészségügyi határérték feletti egészségkárósító dózisnak, hiszen a felmérések és előzetes vizsgálatok alapján a területen honos észak-nyugati irányú széljárás a lakatlan területek felé tereli majd a növekvő forgalom nyomán felgyülemlő port és egyéb légszennyező anyagokat.

 

Ha beindul a vasúti közlekedés, a Budapest és Esztergom viszonylatban közlekedő buszok számát redukálják majd. Ez annyit jelent, hogy az utasforgalom javát a MÁV fogja bonyolítani az említett útvonalon, „iszonyatos mértékű vonatközlekedés lesz” – hangzott el a közmeghallgatás végén.

 

A mértékekről, arányokról és a párhuzamos forgalom (úgymint busz és vonat) tervezett összehangolásáról nincsenek bővebb információink. De úgyis ráérünk, nemde?

 

Jegyzőkönyv

2015. 01. 11. 21:38

Az  "isszonyatos merteku vonatkozlekedes" hirhez szantam az elobbi hozzaszolasomat. Abszolute atgondolatlan, lakossagi egyeztetes nelkul keszult terv, az "intermodalitas" felteteleinek sem felel meg!

 

2015. 01. 11. 21:31

Az intermodalis csomoponttal kapcsolatos ismertetes/felretajekoztatas tele van csusztatasokkal!

 

2014. 11. 10. 11:16

Lemenne az ingatlanok ára a Töltés utcán :)

2014. 11. 07. 23:42

Szerintem a jelenlegi vasúti pályaudvar felújítása helyett annak az áthelyezésén kellene inkább gondolkodni. Két opciót látok:

a) átvezetni a vasutat még a városon kívül a szigetre, és egy új állomást létesíteni a gyakorló mögötti területen, feltöltve azt a legmagasabb vízállás fölötti szintre

b) a mostani töltést megerősítve, annak a tetején behozni a vasutat és egy új fejállomást létesíteni a régi Labor Mim gyártelepből az Árok utcán.

Mindkét megoldás lényegében a belvárosba, illetve annak a közvetlen közelébe hozná be az utazókat, mindkét helyen akár az intermodalitás is megoldhatónak látszik: hely van.

 

2014. 11. 07. 22:16

Intermodális, nem értem!

Először egy kis statisztika

Esztergom népessége a 2011-es népszámlálás adatai szerint 28 926 fő volt.

2014. január 1. KSH adatok szerint Esztergom lakossága:    28.412 fő. Tehát sajnos csökken.

Első kérdésem: Szüksége van-e egy kisvárosnak intermodális csomópontra?

 

Tény, hogy a város a Duna és a hegyek közé van beszorítva, ebből következően egy hosszú település.

Nézzük a távolságot az intermodális csomóponttól:

- a Pilismaróti vámig, ugye tömegközlekedés nélkül nem tehető meg a távolság,

- Dobó Katalin Gimnázium, ugye tömegközlekedés nélkül nem tehető meg a távolság,

- József Attila Általános Iskola, ugye tömegközlekedés nélkül nem tehető meg a távolság,

- Szentgyörgymezői lakosok, lakóparki lakosok, ugye tömegközlekedés nélkül nem tehető meg a távolság,

- Bánomi lakótelepi lakosok, Béketéri lakosok, ugye tömegközlekedés nélkül nem tehető meg a távolság,

- Ne maradjon ki az Aranyhegy sem, ugye tömegközlekedés nélkül nem tehető meg a távolság?

Tehát, ha vonattal jövünk Esztergomba és a város közepébe, vagy azon túl szeretnénk eljutni (talán csomaggal, vagy betegen) mindenképpen helyi tömegközlekedést kell igénybe vennünk, ami sajnos pénzbe kerül.

Intermodális esetén, ha busszal jövünk szintén ez a helyzet. Gondolt valaki a vidékről bejáró diákok szüleire, akik a Dobóba járnak, hogy a távolsági buszbérleten felül helyi járati bérletet is kell venni a gyereknek, vagy netán a gyerekeknek? Gondolt valaki arra, aki városközpontban lakik és busszal jön haza, hogy ha gyalog nem tudja az utat megtenni, akkor helyi járatra is kell jegyet vennie?

Második kérdésem: Nem lenne célszerű a busz végállomását a város másik végébe helyezni?

 

„A Bem téren lakóknak és a környező utcákban élőknek (Budapesti, Virágos, Baross utca) a szállópor-koncentráció fokozódásától sem kell tartaniuk, nem lesznek kitéve az egészségügyi határérték feletti egészségkárósító dózisnak, hiszen a felmérések és előzetes vizsgálatok alapján a területen honos észak-nyugati irányú széljárás a lakatlan területek felé tereli majd a növekvő forgalom nyomán felgyülemlő port és egyéb légszennyező anyagokat.”

 

No, ez aztán a frappáns válasz! Mondja már meg valaki a Kovácsi utca szintje és a vasútállomás szintje között hány méter a különbség? Megmondták a pornak és a kipufogó gázoknak, hogy nem szállhatnak lefelé? Könyörgöm, a Kovácsi, a Budapesti, a Bartók Béla utca végén az árvízvédelmi töltés van, hogy fogja az észak-nyugati irányú száljárás kiterelni? Lapátra söpri, vagy felemeli a port és átdobja a töltésen? Csak az a baj, hogy az uralkodó szélirány serénykedése útjába sok-sok családi ház ablaka áll. A Kovácsi utca lakóinak a kilátása irigylésre méltó lesz, ha ablakot nyitnak a szálló poron és a kipufogó gázok fátyolán át csodálatos buszkerekeket fognak látni.

Harmadik kérdésem: Tényleg megoldható a magas szintkülönbség miatt a légszennyezettség legalább mostani szinten tartása?

 

A zajról csak annyit, hogy a Kovácsi, Budapesti, Bartók Béla, Vágányköz utcákat Nyugatról a Kiss János utca (főutca) Keletről a vasútállomás és a buszpályaudvar, Északról a Baross Gábor utca (Suzukihoz vezető) és Délről az új út (ami az intermodálishoz vezet) határolja, tehát mind a négy oldalról nagy a forgalom.

Negyedik kérdésem: Tényleg nem lesz zajszennyezés?

Jó elfogadom, szükségünk van intermodális csomópontra, de nem itt és nem így! Szerintem a Vasútállomást is ki lehetne vinni a Dorogi úton levő benzinkúttal szembeni területre a buszpályaudvarral együtt és nem tenné tönkre pár száz család életét. Megjegyzem, ha így valósul meg az intermodális csomópont azok a házak eladhatatlanná válnak. Ember nincs aki „villanegyed” címén koszban, porban és zajban szeretne élni.

 

Minden tiszteletem azé, aki elolvasta!

2014. 11. 07. 19:45

Sajnos semmi sem került a helyére.

Röviden a másik oldal véleménye.

1. A sok- sok ember aki bejön az IMCS-re a buszokkal vagy gyalogol, vagy lesz tömegközlekedés. Azt ugye tudjuk ,hogy  senki nem száll  a buszról a vonatra, sem fordítva, bár ezért intermodális a csomópont, aki bejön  a vonattal vagy a busszal az valahogy megy a városba.

2.Miért baj az ha van tömegközlekedés? Általánosságban nem baj, sőt. Jelenleg azonban okoz némi problémát. Az intermodális tervezői ugyanis ezzel nem számoltak. Nem számoltak a helyi buszforgalommal, és annak por illetve zajszennyezésével sem.

3.Itt ugye eljutottunk a környezeti hatástanulmány adatainak validitásához.Az ugye nem meglepő hogy  a tanulmány vléleménye szerint a napi 400 busz semmit nem fog okozni.Az első okot , ami miatt ez az állítás megkérdőjelezhető már említettem.Nem számoltak a helyijáratokkal. A második a Suzuki buszok kérdése. A tervezők állítják nem a Barosson fognak járni, mert ezt az információt kapták a várostól.Elkerülő utat emlegetnek. Kaptam levelet a városi építészeti irodától. Az elkerülő,Kincses patakkal párhuzamos út, semmiféle tervben nem szerepel. A Suzuki buszok kérdésével kapcsolatban a város nem adott ilyen információt, senkinek, soha, mivel nem tudják merre mehetnének a Suzuki buszai más útvonalon.  A Suzuki levele is a kezemben van ugyan ezt mondja. Nem tudják a gyárat máshonnan megközelíteni. Ergo a buszok maradnak, az IMCS forgalma erre fog rátevődni. A forgalmi adatok tehát alsó hangon duplán számolandók, közel sem fog csökkeni a buszforgalom az említett utakon.

4. Porszennyezés kérdése. Állítólag jobb lesz , mert a Vértes volán buszai korszerűbbek lesznek. Jelenleg 253 buszból csak 88 darab felel meg az elvárásoknak, csak ennyi tartozik az EUR 3-, és 4-es csoportba, míg a kivonásra ítélt buszok száma 90! 2010-ben 5, 2011-ben 8 buszt cseréltek le, tehát várhatóan a 90 db EUR 0 illetve 1-es busz cseréje közel egy évtizedig tart. Mivel a tanulmány azzal számol a buszokat lecserélik, hát ezt sem biztos , hogy meg fogjuk élni.

 

Mi ezzel az egésszel a probléma? Az hogy nincs átgondolva. Utolsó percben tervezték át, ezt Szentkereszti  Úr leveléből idézem, mivel Dorog lemondta beruházást.Több ezer ember fog a vasút mellé érkezni, és valahogy be kell jusson a városba.Ha gyalogol, neki nem jó, ha buszozik, akkor ugrik a hatástanulmény validitása. Márpedig a törvény szerint a jelenleg a határértéket már így is meghaladó zaj és porsszennyezés  értékei nem nőhetnek. Ezek után ezt ki hiszi el?

 

Az eredeti dokumentumokat, a tervező, a városi főépitész, a környezetvédelmi hatóság, a Suzuki leveleit bárkinek szívesen elküldöm.