Esztergomi kanonokról és rendalapítóról, Boldog Özsébről kapta nevét az új pilisi kilátó

Esztergomi kanonokról és rendalapítóról, Boldog Özsébről kapta nevét az új pilisi kilátó

2014. 10. 29. 12:01

Boldog Özséb Esztergomban született, valamikor 1200 táján. A káptalani iskolában tanult, utóbb a kanonoki címig ívelt karrierje. A tatárjárás idején sebesült gondozóként működött a megostromolt esztergomi várban, később pedig alapítója a Pálos Rendnek. A Pilisben található kolostorrom többsége az ő szervező munkájához kötődik, így a névadás is tisztelgés Özséb emléke előtt.

 

Tizenhét méter magas új kilátót alakítottak ki a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a Pilis-tetőn. A Boldog Özséb-kilátót kedden adták át a nagyközönségnek.

 

Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az MTI-nek elmondta: a természetjárás és a parkerdő-gazdálkodás emblematikus helyszínén, a 756 méter magas Pilis-tetőn most átadott kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre több mint nettó 50 millió forintos beruházásból, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. felerészben saját, felerészben pályázati forrásból finanszírozott.

 

Az új kilátószerkezet látogatószintje 13 méter magasan van, a 3 méter széles körgyűrű területe mintegy 50 négyzetméter. A látogatószinthez új, fából készült lépcsősor vezet, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. A lépcső gerendái acélszerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki. 

 

A szóvivő kiemelte: a felfelé igyekvők előtt fokozatosan nyílik meg a Pilis-tető körül elterülő táj, és egymás után pillanthatják meg a Vörösvári-medencét vagy a Budai-hegységet.

 

Lomniczi Gergely a névadó a Boldog Özséb névről megjegyezte, hogy a legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a Magyar Pálos Rendhez köthető, hiszen az Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződő rend 13. századi alapítása részben ide kötődik.

 

A parkerdő munkatársa kitért arra is, hogy a Pilis-tetőn a nyolcvanas években katonai bázis működött, amelynek romjai a mai napig csúfítják a környezetet. Az erdészeti társaság több millió forintot fordított a terület kár- és veszélymentesítésére, a teljes rehabilitálásához ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokra lenne szükség. A megmaradt hangárok, épületmaradványok és a természetvédelmi oltalom miatt a kilátó csak a jelzett turistautakon közelíthető meg - hangsúlyozta Lomniczi Gergely.

 

 

 

Forrás: MTI

Fotó: travelo.hu

 

Videó a KTV jóvoltából:

 

2014. 10. 29. 20:13

Jó lenne egy turistatérkép a Két-bükkfa-nyeregtől, ha van.