Másfélszer annyit nőttek idén a facsemeték

Szerencsés év az idei a természet és az erdők megújítása szempontjából. A kemény téli fagyok elmaradása ugyanis jótékonyan támogatta az erdősítési folyamatokat, így a tavaszi, kora nyári esős időszaknak és a sikeres erdősítéseknek köszönhetően sok csemete „vághatott neki” a növekedésnek. A vegetációs vagy növekedési időszakban – melynek hossza a napi középhőmérséklet alakulásától függ – hullott jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően a tölgyfák hajtásai másodszor is növekedésnek indultak. A júniusban megjelenő ún. János-napi hajtások a tavaszihoz hasonló méreteket értek el, az egyébként lassan növő tölgy csemetéken nem ritka a 40-50 cm-t meghaladó idei növekedés. A fiatal fák meghálálták az égi áldást. Ha a következő év nem lep meg minket extrém szárazsággal és hőséggel, az eddig tapasztalt esős időszak megalapozhatja a jövő évi kedvező makktermést is. Érdekesség, hogy bár az erdei fákon szinte minden évben látni termést, tömeges makktermés kocsányos és kocsánytalan tölgy esetében 5-6, bükk esetében 5-7 évente jelentkezik. A termés mennyisége a meteorológiai tényezőktől, valamint a gombák és rovarok esetleges károsításától függ.

 Gyorsabban növő gyomok, ötödével több erdőápolási munka

A Pilisi Parkerdő Zrt. az egész erdei életközösséget figyelembe vevő kezelői tevékenysége során a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik úttörője Magyarországon. Ennek eredményeként a Parkerdőben 70% fölötti az úgynevezett természetes erdőfelújítás aránya, amikor az elöregedő erdőkben a fák magjaiból nőtt csemetékből – és nem mesterséges ültetéssel – történik a megújulás. A Parkerdő munkatársai a növekvő csemeték számára egész évben gondos, sok élőmunkával járó, úgynevezett erdőápolással biztosítják a növekedés feltételeit. Idén eddig 3400 hektárnyi területet szabadítottak meg a gyom- és kúszónövények szorításából. Mindennek az idei nyárral összefüggésben úgy van jelentősége, ha elképzeljük, hogy a sok csapadék hatására nem csak a facsemeték, hanem az őket körülvevő aljnövényzet is intenzívebben növekedett, ezért idén az erdészek számára a szokásosnál átlagosan 20%-kal több feladattal járt az erdőápolás, bár vannak olyan területek, ahol kétszer annyit kellett kaszálni, sarlózni a fiatalosokban. A fiatal erdők ápolásában nagy szerepe van a Parkerdőben dolgozó közfoglalkoztatottak munkájának, akik idén eddig mintegy 700 hektár erdő növekedését segítették.

Jelentős időjárási eltérések, szélsőséges időjárás okozta károk

Az idei év különleges időjárása nem is elsősorban a lehullott csapadék mennyiségében, hanem a záporok és zivatarok magas számában, valamint a mért adatok kiugró mértékű lokális különbségeiben mutatkozott meg. Pilismarótnál a júliusi-augusztusi felhőszakadások ellenére is az ötéves átlag alatt maradt a csapadékmennyiség (eddig 442 mm esett). Ezzel szemben a Ráckevei Erdészet területén nagy mennyiségű csapadék hullott, ami kedvező hatással volt a száraz termőhelyekre. Bőven az időszakos átlagon felüli csapadékmennyiséget mértek a Budapesti Erdészetnél is, ahol idén eddig 830 mm csapadék hullott, ami máskor egész éves adatnak is beillene.

A szeszélyes csapadékjárás, a viharos szelek azonban károkat is okoztak az erdőkben.  A párás meleg sajnos ideális táptalajt szolgáltat a fákat megtámadó gombás fertőzések, a leveleken megjelenő lisztharmat számára. A Pilismaróti, a Szentendrei, a Visegrádi és a Budapesti Erdészet munkatársai által is regisztrált lisztharmat a növények egyik leggyakoribb és legkönnyebben felismerhető betegsége, mely elsősorban a szárat, a leveleket, a virágokat, a rügyeket támadja meg, sőt, egyes esetekben a termést, gyümölcsöt is. Amellett, hogy nem szép látvány (fehér vagy szürke poros kinézetű), súlyosan le is gyengítheti a megtámadott növényt, továbbá, ha a levél elég nagy felületét ellepi, akkor akár a fotoszintézis folyamatát is gátolhatja – a fertőzött levelek így idejekorán lehullanak. Emellett a rövid idő alatt lehulló, özönvízszerű csapadék helyenként elmosta, feláztatta az erdészeti utakat, melyek helyreállítása sok időbe telik, és jelentős költség- és munkaigényű feladat. A budapesti Hárs-hegy és a Hármashatár-hegy térsége különösen érintett volt, ezeken a területeken a közfoglalkoztatottak mintegy 10 kilométernyi útszakaszon, közel két hétig végeztek helyreállítási munkálatokat. Az extrém égszakadások természetszerű velejárói az erős széllökések is (a Valkói Erdészet melletti mérőállomás 150 km/h fölötti széllökéseket is regisztrált), amik a felázott, és emiatt „meggyengített” talajból könnyebben tudnak fákat kidönteni, de szerencsére idén csak izolált esetekről számolhatunk be, melyek az erdőállomány egészét tekintve nem okoztak komoly problémát.

Európai Siketvak Találkozó Visegrádon

A nagy múltra visszatekintő, hagyományos Európai Siketvak Találkozó idén augusztus 25. és 31. között, tizenötödik alkalommal kerül megrendezésre. A rendezvénynek ebben az esztendőben Visegrád a házigazdája. A ’Siketvakok 15. Európai Rehabilitációs és Kulturális Hete’ (ERCW) nevet viselő programsorozat keretein belül több mint 13 országból és itthonról érkeznek siketvakok hozzátartozóikkal, tolmácsaikkal és töltenek el együtt egy hetet a pihenés és a szórakozás jegyében.

Augusztus 28-án, csütörtökön, a Fellegvár és Esztergom meglátogatása után a Pilisi Parkerdő Zrt. segítségével már kizárólag a természeté a főszerep. A találkozó résztvevői 9:00-kor busszal vagy sétálva indulnak a Hotel Visegrádtól, majd a Telgárthy-rét érintésével jutnak el a Bertényi Miklós Füvészkertig, ahol a rét és az Arborétum területén szakemberek vezényletével két és fél órás erdészeti bemutatóra kerül sor. Itt a Madas László Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógusai olyan foglalkozást tudnak biztosítani a nemzetközi rendezvény résztvevőinek és a hozzátartozóiknak, ami elsősorban a tapintásra és a szaglásra épül. Sok olyan játékuk és eszközük van (vadbőrök, trófeák), melyek tapintással, és gyógynövényeik, melyek szaglás útján ismerhetőek meg. Ezen kívül pedig a vendégek kutyás foglalkozásra is számíthatnak. A két és fél órás erdészeti bemutató keretei között természetesen az Arborétum is szélesre tárja majd a kapuit, a kertben a környező hegyek növényzetétől eltérő fenyvesek, évszaktól függően sajátos kép és sajátságos mikroklíma fogadja a látogatókat. A Pilisi Parkerdő Zrt-vel együttműködésben szervezett bemutató során a külföldről és itthonról érkezett vendégek nem csak az őket körülvevő természethez, hanem a Visegrádot körülölelő tájhoz is közelebb kerülhetnek.

Kirepültek a Pilismaróti Erdészet területén született fekete gólya fiókák

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai ez év tavaszán örvendetes felfedezést tettek: a Pilismaróti Erdészet területén, Esztergom város közelében egy fekete gólya pár rakott fészket. Ez a hazánkban fokozottan védett faj igen érzékeny a zavarásra, ezért az erdészet a fészkelő hely háborítatlansága érdekében a fészek körül egy 150 méter sugarú védőzónát alakított ki, és a nagyközönségnek akkor nem mutatta be a felfedezést.

A fészekben májusban három fióka látott napvilágot. Június hónapban a Pilisi Parkerdő Zrt. és Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai egy közös akció keretében meggyűrűzték a fiatal madarakat. A gyűrűzés során a madár egy egyedi azonosítót kap, amely a megjelölt egyed későbbi beazonosítását, illetve vonuló madarak esetében a vonulás nyomon követhetőségét szolgálja.

A fiókanevelési időszak problémamentes volt, a három fióka augusztus elején kirepült a fészekből. Hosszú út áll még előttük, hiszen a fekete gólya vonuló madár, a telet Afrikában tölti. A Pilisi Parkerdő Zrt. erdészei bíznak benne, hogy a pár jövőre is visszatér. És ha útközben madarászok találkoznak velük, talán még azt is megtudjuk, hogy merre jártak!

/Pilisi Parkerdő/